Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-26 / 249. szám
FOTÓ: GYURKÓ PÉTER Eg y szobrászművész festményei Sz. F. Szécsény, AII. Rákóczi Ferenc összevont oktatási intézmény gimnázium és szakközépiskola Benczúr- galériájában látható a balassagyarmati Csemniczky Zoltán Munkácsi-díjas szobrászművész festménye- ibó'l rendezett kiállítás. Csemniczky Zoltán Budapesten született, közép- iskolás korában a Dési Huber István Képzőművészeti Körnek volt a tagja. Szegeden biológia-rajszakos tanári oklevelet, a KKDSZ Akadémián kulturális menedzser diplomát szerzett. Első szobrászati sikerei már első éves főiskolás korában érték. A megnyitó ünnepélyes pillanatai 1976-ban került megyénkbe Balassagyarmatra, ahol azóta is él és alkot. Szobrászként az első önálló bemutatkozása 1984-ben Salgótarjánban Volt. Tagja lett a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Több egyéni kiállításon mutatkozott be, neve egyre ismertebb lett a kortárs művészek körében. Volt önálló kiállítása Szlovákiában, Olas^gfszágban, Csehországban és hazánk számos városában. A csoportos kiállítások közül kiemelkedik^ 1988-as Ázsia-Európa törökországi Bienállé, valamint a Magyar Szobrász Társaság külföldi kiállításai, amelyen hat alkalommal voltak láthatók szobai. Eddig több mint negyedszáz jelentősebb önálló tárlata és közel félszáz csoportos kiállítása volt. Munkásságát több díjjal ismerték el. Többek között megkapta a Munkácsy-díjat, a Madách-díjat, Balassagyarmat város Pro-Urbe-díját, a Művészeti Alap kiállítási nívódíját 1988-91-ben Derkovits-ösztöndíjas volt. Több magyarországi, szlovákiai, olaszországi településen láthatók köztéri szobrai. A salgótarjáni múzeum, a balassagyarmati képtár, a budapesti T-ART alapítvány, valamint két olasz és egy szlovák város közgyűjteményében őrzik munkáit. Csemniczky Zoltán neve a szobrászat terén vált ismertté. Ugyanakkor a festészetben is kiválót és maradandót alkot, aminek ékes bizonyítéka a szécsényi kiállításon látható képei, amit több tárlaton is megcsodálhattak a látogatók. „Csemniczky állandó kíváncsisága, a dolgokat folyton analizáló spekulatív vágya olthatatlan”, írja róla Csach Gábor. Lehet, hogy ez az állandó kíváncsiság vezetette őt el a festészet mezejére, ami érthető, hiszen mint rajztanárba ott él és jelen van az adottság; a szobrászatnak, a rajzolásnak, festészetnek is van egy közös mezsgyéje. Nem tudni, hogy mi volt festészetének belső motivációja, de egy biztos, jó hogy volt. Bakos Ferenc mondta a szécsényi megnyitóján: „képei őszinték, hitelesek, amelyen az univerzumot fogalmazza meg”. Csemniczky Zoltán festőművészetének kiemelkedő értéke, hogy bevonja a szemlélőt a művészetébe, azzal, hogy alkotásaival gondolkodásra készteti az embert. Nem „magyaráz”, ellenkezőleg ránk bízza, hogy a saját látásmódunkkal fogadjuk be a látottakat, a képei épp ez által élnek bennünk. A képek ritmusa, lendülete, színvilága, belső lüktetése, nagy ívű vonalvezetése, remek kompozíciója kelti életre az alkotást. Művei nékem az élet lüktetését, folyamatátjuttatják az eszembe. Azon túl, hogy esztétikai élményt nyújtanak, elgondolkodtatják a szemlélőt, így talál egymásra az alkotó és a befogadó. Képei épp ezért nem didaktikusak, „szájbarágó- ak”, elvonatkoztatnak, analizálnak és egv szintézist hoznak létre, kiforrott művészi egyéniségről tesznek tanúbizonyságot. Olyan művészről sóinak, akinek véleménye van a világról, amit alkotásain keresztül mond el nekünk. Számomra képei drámai hatásúak, mégis lazák, könnyedek, tele érzelmi töltettel, ez teszi igazán művészivé, azzá, hogy képes gondolatokat, érzelmeket közvetíteni. Járások: megszületetett a megállapodás Az aláírás ünnepélyes pillanata (Folytatás az 1. oldalról)- Büszkén mondhatom, hogy a legnagyobb Nógrád megyei járás, a salgótarjáni járás polgár- mestereivel és jegyzőivel írjuk alá ezt a megállapodást, amely azzal a céllal kötünk meg, hogy a jövő év január elsejétől az új járási hivatalok - véleményem szerint - teljes megelégedéssel és biztonsággal megkezdhessék működésüket - emelte ki dr. Szabó Sándor. Majd hangsúlyozta: hogy az elmúlt időszakban nagyon komoly előkészítési munkálatok zajlottak, s ezért köszönetét fejezte ki munkatársainak. A kormánymegbízott egy bátor tettnek minősítette azt a kormányzati szándékot, hogy ezen a szinten törvényben választotta szét az állami és az ön- kormányzati feladatokat. - Én úgy gondolom, hogy ezzel az ünnepélyes lépéssel jó példát mutattunk más önkormányzatoknak is - zárta gondolatait dr. Szabó Sándor. Ezt követően Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntötte a megjelenteket, majd azt hangsúlyozta, hogy az aláíró felek egy hosszú folyamat bár rövid, de fontos állomásához érkeztek el. Továbbá azt a tapasztalatát is megosztotta, hogy a járásokról szóló törvény, illetve az állami és az önkormányzati feladatellátás szétválasztását megfogalmazó jogszabályokkal kapcsolatban a polgármestereknek nincsenek komolyabb fenntartásai. Valamint sikeresnek ítélte meg azt a szellemiséget és gondolatot, amely mentén - az államigazgatási és az önkormányzatok által ellátott feladatok szétválasztásával - ez az új struktúra elindult. - Nyilvánvaló, hogy a mindennapok gyakorlata fogja eldönteni, hogy az amit a döntéshozó akart, hogyan fog végeredményben realizálódni. Úgy tűnik, hogy most rendben mennek a dolgok. S az a félelem és bizonytalanság, amelyet a hivatalokban dolgozó munkatársak éreztek, végre nyugvó pontra jutott - mondta a polgármester. Székyné dr. Sztrémi Melinda azt is szerencsés tényezőnek említette, hogy az új járási hivatal és a polgármesteri hivatal ugyanazon épületben - vagyis a Salgótarjánban, a városházán - lesz, ugyanazok a munkatársak fognak az állampolgárok rendelkezésére állni, csak nem más-más hatáskörben. Legvégül annak a véleményének adott hangot, hogy a jövőben ezzel a struktúrával még tovább fog egyszerűsödni és még hatékonyabban fog működni az ügyintézési rendszer. Továbbá annak a reményének is, hogy a salgótarjáni járásban az eddig tapasztalt partnerség fog erősödni a kormányhivatal és a járási hivatal, valamint az önkormányzatok között. Közösségi házat avattak Marakodipusztán Népes vendégsereg gyűlt össze a településrész ünnepén Közösségi házat avattak a Karancskeszihez tartozó, idén száz éves Marakodipusztán az elmúlt hétvégén, de ekkor adták át a település díszpolgári címét és egyéb elismeréseit is. KarancskeszHVIarakodipuszta. Szép számú érdeklik dő előtt megtartott ünnepi beszédében KuruncziIstván, Karancskeszi polgármestere kiemelte: Marakodipuszta száz évvel ezelőtt a semmiből jött létre. Nem sokkal az utyp, hogy megépültek a házak, iskolát, majd templomot is emeltek az elődök.- S mindezt tették ay,íjrt, mert jövőt terveztek itt úgy, hogy közben egy nagy település, Karancskeszi része akartak lenni - hangsúlyozta Kurunczi István, A faluvezető az újonnan felavatott közösségi ház kapcsán emlékeztetett: a 2010-es rendkívüli esőzések során közintézmények, középületek, utak, vízelvezető árkok rongálódtak meg a településen. Az árvízkárok felszámolása érdekében kiírt pályázati keretből - az Európai Unió és Magyarország finanszírozásával - hozzávetőleg hetvenegymillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a község. Ebből az összegből több mint húszmillió forint esett Marakodipusztára. Ehhez azonban saját elhatározásából még az önkormányzat is hozzátett közel kétmillió forintot, így jött ki az összesen csaknem huszonnégymillió forint. A régi iskola épületében kialakított közösségi ház - az említett pályázati támogatásból megvalósított, illetve megvalósítandó beruházások egyikeként - a tervek szerint a karancskeszi kultúrotthon „kistestvére”, közösségi és családi rendezvények helyszíne lesz. Bállá Mihály országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta: a 2010-es árvizek idején megtapasztalta, hogy a magyar emberek igenis képesek összefogni. E közösségi ház dicsérete is valójában mindenki dicsérete, aki bármit is tett érte. Mindennek azért is nagy a jelentősége, mert...- Olyan világban élünk, amelyben az emberek magukra maradtak. Egy falu közösségi élete jóval több, mint egy kapcsolatépítő internetes oldal: a lakók szemtől szembeni találkozása és beszélgetése - hívta fel a figyelmet Bállá Mihály. A száz éves Marakodipuszta - általa meseszépnek, nevezett - történetét Szőllős Gáborné képviselő foglalta össze. Kitért többek között arra, hogy az 1920- as évek végén épült meg az iskola, tanítói lakással - közös pénzhozzájárulással és közös munkával. A tanítás azonban 1973-ban megszűnt itt, s azóta a fiatalok használták klubként és edzőteremként az épületet. Most pedig közösségi ház lett belőle. Ez alkalommal adták át a községi elismeréseket is. Karancskeszi díszpolgári címét kapta meg Kovács Géza tanár úr, aki 1923-ban született, Nógrádszakálban. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Balassagyarmaton végezte el. Tanítói oklevelét a kiskunfélegyházai tanítóképzőben szerezte meg, később földrajz-biológia szakkal bővítette pedagógiai végzettségét. Karancskesziben kezdett tanítani 1946-ban. 1951-ben feleségül vette a Marakodipusztán tanító Urbán Gizellát. Ettől kezdve a férj a felső, felesége pedig az alsó tagozatot vezette. Kovács Géza nagy érdeme, hogy minden tanítványát továbbtanulásra biztatta. 1962-ben körzetesítették a felső tagozatot, így ő is Karancskesziben folytatta munkáját. 1963-ban kiváló tanári kitüntetést kapott. 1967-ben a család Budapestre költözött. A Karancskesziért emlékérmet vehette át. Egyikük Bulcsú Sándorné, 1923-ban, a faluban született. Tizenegy éves korától napszámban dolgozott. Már az iskolában is aktívan részt vett a közösségi életben: szerepelt az énekkarban, tagja volt a leánykörnek. A helyi termelőszövetkezetben munkacsoport-vezetője volt negyvenöt asszonynak, majd konyhafőnök lett és szülői munkaközösségben tevékenykedett. 1942-ben egészségügyi tanfo- lypmot végzett, vöröskeresztes titlyÚT. és az első véradók egyike volt a járásban. 1966-ban megkapta a „Munka érdemrend” bronz fokozatát Szintén a Karancskesziért emlékéremben részesült László Lívia, aki Marakodipusztán nevelkedett, és itt, illetve Karancskesziben végezte általános iskolai tanulmányait. A salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, főiskolai diplomát pedig a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett. 1988-ban került Karancskesziben, akkor még tanácselnökként a falu élére. Vezetésével sikerült befejezni a félig elkészített művelődési házat, járdákat és utakat építtetett. A rendszerváltás után még két cikluson keresztül vezette a falut, ez idő alatt készültek el például a nagyberuházások: a gáz- és a csatornahálózat kiépítése. Kurunczi István polgármestere oklevelet adott át az 1924-ben, Liptagergén született Pilinyi Sándornak, aki már számos kitüntetés birtokosa. Többek között 1956-os emlékérmet kapott, amiért a nemzet sorsát és történelmét meghatározó, dicsőséges forradalmunk alatt példamutatóan helytállt. Hazáért érdemkereszttel pedig a hazafias és áldozatos magatartását ismerték el, amelyet a magyar haza védelmében tanúsított. Az ünnepi pillanatok után kulturális-szórakoztató programokkal folytatódott, illetve zárult a nap. A fiatalabb generáció is népviseletet öltött a nagy eseményre
