Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-24 / 247. szám

6----------------------------------------------------------------------------------1 BE LPOLI :t: IKA 2012. OKTÓBER 24., SZERDA Október 23. közös alap Budapest A kb/tarsas-ayi el­nök szerint 56 évvel ezelőtt. október 23-án Magyarorszá­gon írták a világtörténelmet es aznap leleklten úliasziiie- tett az ország. Ader János a forradalom és szabadságharc évfordulóján, kedden ünnepi nyilatkozatot adott kt, amely­ben hangsúlyozza: 1956. októ- ber 23. közös alap, amelyre építeni tehet a jövőt A köztit r Síi.elnök un no* pl i\\\k\ikwMáhm azt írja: Só evvel ezelőtt űj fefezei ke/dő- dött a világ történelmében. Új fejezet, mert nem volt rá egyetlen példa sem korábban, hogv a kettészakított Európá­ban egy ország népe lázadjon fel a szocialista világrend el­len: a zsarnokság fteiytartói, a pártállami íerrorgépezet, a besúgók, a hazugság börtön- őreinek v Hágával szemben. A viiagtur lene len ti új fejezetét akkor M íagvarországon írták. Azoo az 56 évvel ezelőtti ked­fii napol ii lélek! jen újjászüíe­tett egy ország, aminek az egész 15 Idkerekség vált tanú­jává - á! ü űz S e népi nyila tko zaiban, < \ világ $ izemében egy­siersmí mi egv űj nemzet is megszül .köt: a szabii..!­sás nem izete. 5i iévvel ezelőtt Itt. Eure im szfc ében mi ma­gyárak voltunk ez a nemzet Áder János szerint 1956. október 23-a óta magyarnak lenni annyit jelent mint a sza­badság nemzetéhez tartozni. Azon az 56 évvel ezelőtti oszt napin ná^z^tlék6k találtak eg> másra egyetlen kimondott közös óhajtásban. A köztársasági elnök hang­súlyozza: 1956 októbere az tS4S-ban mespzületett |»lití- kai nemzetünk 20. szazad» ma­gára találásának ünnepe. .Az összefogásé, az egyetértésé, a közös értékeink melletti hit'.al­lay. Annak a belátásáé, hogy az az 56 év vei ezelőtti felszaba­dító nap nem pusztán gránit­nál szilárdabb talapzat az ün­nephez méltó szónok tatoknak. Sokkal több ennél. Közös alap, amelyre jövőnket építhetjük. „Nem fogadjuk el, hogy idegenek kormányozzanak minket" A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés szabá­lyait, de azt nem, hogy idegenek kormányozzák a magyarokat, ahogyan azt sem, hogy EU-s in­tézmények tiszteletlenül bánja­nak velük - jelentette ki Orbán Viktor az október 23-i állami ün­nepségen, a budapesti Kossuth téren, mintegy négyszázezer em­ber előtt elmondott beszédében, amelyben arról is szólt, hogy az 1956-os magyar forradalommal az egész világ jobb lett. Szónok­lata elején a kormányfő köszön­tötte a Magyar Becsület Rend el­ső kitüntetettjét, a szlovák ál­lampolgárságától megfosztott százéves Tamás Aladárnét. BiÉ(3est A miniszterelnök - akit a tö­meg Viktor, Viktor skandálással fogadott - 1956 ünnepét szentnek nevezte, mert azt megszentelte a magyarok szabadságért hul­lott vére, majd azt mondta, „itt van velünk lélekben minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los Angelesig”. Az 56 évvel ezelőtti forradalom hősei ütötték az első és végzetes rést a szovjet vi­lágbirodalmon, ők ébresztették fel a nyuga­ti baloldal lelkiismeretét, négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor pedig ők adtak erőt a szovjetek kiszorításához, a szocialis­ta munkáspárt földre döntéséhez és a sza­bad világtól elválasztó aknazár és szöges­drót akadályok megsemmisítéséhez - mél­tatta beszédében a szabadságharcosokat Orbán Viktor, aki szerint ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forra­dalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb. 1956. október 23-án - folytatta - a Kos­suth Lajos téren történt meg az az addig el­képzelhetetlennek tűnő csoda, hogy min­denki, még a párttagok többsége is felfedez­te: becsület nélkül nem lehet élni. Október 23-a azonban minden évben ar­ra is emlékeztet, hogy az 1956-os forradal­mat leverőknek - akik szégyennek, bűnnek minősítették, ha valaki polgár, ha valaki ke­resztény vagy bármilyen vallásos családból származott - a törekvései nem tűntek el a magyar közéletből. Elég 2006. október 23- ára gondolni: lovasroham, könnygáz, vasbo­tok, gumilövedékek és utána a brutalitás­ban élen járók kitüntetése és megjutalma- zása - sorolta a kormányfő, majd megje­gyezte: jó ha ezt észben tartjuk. A miniszterelnök beszédében párhuza­mot vont a szocializmus bukása és a nyuga­ti világ gazdaságának 2008-ban kitört válsá­ga között, és azt mondta: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt A szocializmusról is kiderült, nem a sa­ját lábán állt, hanem egy világbirodalom zsi­nórján függött, a tartózsinór azonban elsza­kadt, vagy a marok gyengült el, és az egész építmény lezuhant - magyarázta, majd az­zal folytatta, hogy 2008-ban a nyugati világ gazdaságáról derült ki, hogy nem a saját lá­bán állt, hanem egy pénzvilág-birodalom hi­telzsinórján függött, de ez a zsinór is elsza­kadt, összetörve sok nemzetgazdaságot. Európa ma a feje búbjáig eladósodott, a saját dogmái kötik gúzsba, a világban jelen­leg zajló változással azonban el fog dőlni, ki gályázik reménytelenül az adósságtenge­ren, és ki az, aki visszanyerve szabadságát partot ér, ahogyan az is, hol állandósul a fel­fordulás, és hol lesz szilárd a jövő - vázol­ta a miniszterelnök Európa mostani hely­zetét, jelezve, hogy szerinte a kontinens még nem döntötte el, hova álljon, Brüsszel­ben még nem tudják, a fékre lépjenek vagy a gázpedálra. Megítélése szerint Európá­nak meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke.- Köszönet azoknak, külön köszönet a békemenetnek, amely ezért az európai Ma­gyarországért áll ki - tette hozzá, köszönt­ve a Kossuth Lajos téri mintegy négyszázez­res tömeget, amelyben ott voltak az ország függetlenségéért és a kormány melletti ki­állásért szervezett békemenet résztvevői is. Az Európai Unióra rátérve a kormányfő azt mondta, Brüsszelben szép számmal ta­lálni olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a megroggyant pénz- és bankkapítalizmusba akarnak újra életet le­helni, akik azt akarják, hogy csak az em­berek viseljék a válság terheit Ezt nem fo­gadhatjuk el - nyomatékosította, nagy tet­szést kiváltva ezzel hallgatóságában. A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire érvényes sza­bályait, de azt nem, hogy bármilyen kifino­mult módszerrel idegenek kormányozzák a magyarokat - jelentette ki, közölve azt is, hogy az európai kultúmemzetek közös er­kölcsi mércéjét Magyarország is elfogadja, a kettős mércét viszont nem.- Elfogadjuk és teljesítjük azokat a köte­lezettségeinket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocia­lista kormányok hibái miatt az egész orszá­got büntessék Brüsszelben még ma is. El­fogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy az unió bármely intézménye tisztelet- lenül bánjon a magyarokkal - hangsúlyoz­ta a kormányfő. Kijelentette: ha 1956-ban, vagyis tíz évvel a világháború, a párizsi bé­kediktátum és szovjet megszállás után a magyar nemzet képes volt fegyvert fogni a szabadságért, akkor - mint mondta - ne­künk mai magyaroknak sincsen okunk ké­telkedni a saját erőnkben. Az MSZP megemlékezése Budapest. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke és Kunhalmi Ágnes elnökségi tag koszorúzott a Mártírok emlékművénél Fellobbant a láng A Jobbik nagygyűlése Budapest Gyerekek mécsest helyeznek el a forradalom lángjának Bttiapest Nemzetiszínű és árpádsávos zászlókkal megjelent részt- emlékművénél a Kossuth téren vevők a Jobbik ünnepi nagygyűlésén az Erzsébet téren

Next

/
Thumbnails
Contents