Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-20 / 245. szám

10 SPORTTÜKOR ___________ Sz eretné teljesíteni az Ironmant Czerie Gyula Hatások A sporttal kapcsolatos tár­sadalmi kérdések csak nem­rég kerültek a kutatások ke­reszttüzébe. Kimutatták s egy­re inkább ismert, hogy a sport­aktivitás alakulásában milyen hatások játszanak meghatáro­zó szerepet Az ma már köztu­dott, hogy a tanulásban lénye­ges elem az utánzás, mely az ifjúkorban különösen fontos értékorientációs tényező. Kritikus időszak a serdülő­kor, amikor a gyerekek biológi­ai és pszichológiai változáson mennek keresztül. Ezt az idő­szakot nevezhetjük a mindent kipróbálás korszakának Akad­nak akik kipróbálják a káros szenvedélyeket, különösen ak­kor, ha nem éri őketettől eltán­torító, dominánsabb hatás. Ser­dülőkorban a fiatalok sportak­tivitása jelentősen csökken ugyan, de a kortársak szerepe, motiváló hatása egyre fonto­sabb számukra. A sportos ha­tás erősítésében a fiatalokkal foglalkozóknak törekedni kell a követhető minta bemutatására. Kik szolgálhatnak minta­ként, példaképként a fiatalok számára? Semmiképpen a tő­lük sok szempontból, így érték­rendben is távoleső személyisé­gek. A legszerencsésebb, ha környezetükben találkozhat­nak követésre méltó példaké­pekkel A fejlett labdarúgással rendelkező országban például a világsztár focisták „munka­köri kötelmei" közé tartozik az utánpótlás edzésein, mérkőzé­sein történő időnkénti megjele­nés, egy-egy trükk, technikai bravúr bemutatása. Örvende­tes, hogy néhány helyen ná­lunk is gyakorlattá vált több sportágban is, hogy gyermek- tornákon ismert sportolók is részt vesznek a díjátadásban, s esetenként játékvezetést is vállalnak. Ebben az életkorban a fiata­lok többsége követi a sportese­ményeket a helyszínen, vagya médián keresztül. Jó érzékre vall, hogy az ország több isko­lájában, a Londonban aranyér­met szerzett honfitársainkról készített díszes tablókat helyez­tek el a tornatermek közelében. Dicsérendő és bizonyára ha­tással van a sportaktivitására, hogy néhány intézményben nagy becsben tartják a sikere­ket elérő tanulókat, vagy egy­kori diákjaikat, s fényképeiket, az általuk elnyert okleveleket, díjakat rendszeresen kiállítják az iskola frekventált helyein. Az pedig bizonyára jelentős ha­tással lenne a rendszeres sporttevékenység vállalására, ha - mondjuk egy iskolai él- ménybeszámolós fórumon - személyesen találkozhatná­nak a gyerekek Szilágyi Áron­nal, Risztov Évával, Berki Krisztiánnal, Gyúrta Dániellel vagy másokkal Orbán Csaba paralimpikon a palotási tókerülő futás vendége volt f Köztudott, hogy a látássérült emberek az élet számos területén gyakran szenvednek hátrányt, ezáltal az át­lagostól is több nehézséggel kell megküzdeniük. Ez alól Orbán Csaba (Kabóca) vak futó sem kivétel, de ennek ellenére több éve ismét sikerrel hódol gyer­mekkori szenvedélyének: a futásnak. Az idei londoni paralimpián a LÁSS (Látássérültek Szabadidős Sport­egyesülete) színeit képviselve 3:01:02-es időt futva az előkelő 12. helyen ért célba. Az igen barátságos, 41 éves, kétgyermekes családapa a palotási VI. Biomed tókerülő futás vendége volt. A sportolóval az ered­ményhirdetés után beszélgettünk. Czimer Zentai József- Mikor kezdődött a sporttal va­ló kapcsolatod?- Az általános suliban atléta­ként kezdtem, elsősorban közép­távokon futottam. Később rajthoz álltam a Vivicitákon, teljesítettem egy maratont, de ezt követően le­hervadtam, és egy jó időre eltávo­lodtam a futástól.- Hová vezetett az utad?- A futást 16 évesen felváltotta egy nagy szerelem, a föld mélyé­nek kutatása. Közel két és fél évti­zedig a barlangászat határozta meg az életemet, s kaptam meg az Ezüsthegyi Kabóca becenevet Ma is tagja Vagyok a Sztílolit Barlang- kutató Egyesületnek, de közben megannyi más extrém sporttal is megismerkedtem. A sziklamászás mellett rendszeres résztvevője vol­tam a magashegyi túráknak, sik- lóemyőztem, vitorláztam és elsajá­títottam a kungfut is. 1991-ben barlangi túra és kutatásvezetői vizsgát tettem, majd már komoly látáskárosultként többnyire okta­tással teltek az éveim.- Nehéz ezt megkérdeznem tő­led, de röviden elmondanád a lá­tássérülésed okát?- Én egész életemben magas di- optriájú, köznyelven mondva „szó- dásszifon szemüveget”, ületve ké­sőbb kontaktlencsét viseltem. Sú­lyos szembetegségem első komoly tünetei nálam 1998-ban, 27 éve­sen jelentkeztek. Az elkövetkező években a vakfoltjaim tovább ter­jedtek. A látásközpontomat telje­sen elveszítettem, de mint említet­tem ez sem tartott vissza a barlan­gászaitól, hegyi túrázástól. Egy kö­zelmúltbeli orvosi vizsgálat meg­állítása szerint Machke 100 %-os látáscsökkenésem van, azaz orvo­si értelemben teljesen vak vagyok, egyszóval perifériás látásmarad­ványom van, miközben igen érzé­keny vagyok a napfényre.- Mikor tértél vissza ismét a fu­táshoz?- Három éve, májusban, 38 évesen kezdtem újra futni. A fe­leségemet szerettem volna elkí­sérni az egyik dunántúli félmaratoni versenyre. A felké­szülés során 2 óra 5 perc alatt tel­jesítettem a távot. Ez komolyan megdobbantotta a szívemet, és azonnal vissza is rántott a hosz- szútávfutáshoz. Edzőt kerestem, a mai napig Lőrincz Olivér kezei alatt készülök fel a versenyeimre.- Látássérültként, hol tudsz biz­tonságosan edzeni?- Családommal a fővároshoz közeli Úriban lakom, innen uta­zom fel általában a Margitsziget­re, ahol mostanság inkább este edzem, mert így a keskeny szi­getköri rekortánpályán nem za­varom más sporttársaimat, és nem ütközöm össze velük. Ha napközben megyek fel edzésre, akkor inkább az Atlétikai Cent­rum 400 méteres pályáján körö­zök, monoton unalommal, melyet Olivér edzésterve alapján akár 60-szor is meg kell tennem.-A futás újra kezdését követően milyen eredményeket értél el- 2009-ben ötödik lettem a 48 km-es Nyolc Buckán, a Sri Chimoyi félmaratonon aszfalton 1:36:12 időt teljesítve korosztályos harmadik helyezést értem el. Si­került teljesítenem a 70 km-es Ba­kony Ultramaratont is. 2010-ben aszfalton a kisbéri 100 km-es ultramaratoni országos bajnoksá­gon 9:09:48-as időt futottam. Az 50 km-es magyar bajnokságon 3:37:47-es idővel korosztályom­ban a harmadik helyen zártam. Az osztrákok híres alpinmaraton versenyén, Veitschben az 56,4 km-es távot 6:18:09-es idő alatt tel­jesítettem.- Kinek az ötlete volt az paralimpiai részvétel megcélozása?- Az egyik, két évvel ezelőtti januári edzésemen játszottam el azzal gondolattal, vajon látok-e én elég rosszul ahhoz, hogy esetleg indulhassak a paralimpián. A sors hozta úgy a további dolgo­kat, hogy Kriszti, a feleségem hat­hatós ügyintézésével elkezdte az esetleges londoni paralimpián va­ló részvétel lehetőségének a bon­colását, ügyintézését, nekem egyetlen nagy feladatot adott: edzés, edzés és edzés! Nagyon ke­mény volt a kiküldetési szint (2 óra 55 perc - a szerz.), de tavaly február 19-én Sevillában Varga Jozsó kísérőmmel sikerrel ugor- tuk át azt a bizonyos lécet.- Ki lett végül a kötelező futó kí­sérőd?- Az angolok segítettek ki John Gilberttel (Angliában 2 óra 19 per­ces maratoni futó - a szerz.), aki­vel Londonban csupán a para­limpia előtt három nappal talál­koztam. Három közös edzőfutás­sal a hátunk mögött álltunk oda a maratoni futás rajtvonalához.- Simán sikerült legyűrnöd a 42,195 méteres távot?-Harminchét kilométerig nem volt különösebb gondom. Aztán hirtelen rakoncátlankodni kez­dett a gyomron. Ez ugye ismerős minden hosszútávot futó számá­ra. Akkor, csak arra tudtam gon­dolni, hogy ennek ellenére be kell fejeznem a versenyt, mert a hazá­mért futok, a világ szeme meg raj­tunk van, nem adhatom fel. Kiad­tam hát magamból és a gyom­romból is mindent. Végül az idő­mérő 3:01:02-nél állt meg, s ezzel az idővel a 12. helyen végeztem.- Minek köszönhetjük, hogy egy hónappal a londoni szereplésedet követően eljöttél a VI. Biomed tóke­rülő futásra?- Már korábban is nagyon jó­kat olvastam a tókerülő futásról, és amikor Hasznosi Norbert, a fu­tás helyi főszervezője megkere­sett, azonnal igent mondtam. Bár az első gondolatom szerint futni is akartam, de a helyi szervezők ezúttal inkább azt kérték tőlem legyek a rendezvény protokoll- vendége. Köszöntöttem a részve­vőket, elrajtoltattam a mezőnyö­ket, miközben azért csak sikerült egy kis futást is belopnom a prog­ram közé, így Szabó Mihály pol­gármesterrel együtt beálltunk az ovisok közé lefutni a számukra hosszú, de számunkra rövidecs- ke távot. Később én adtam át győztesek és helyezettek érmeit, majd húztam ki a szerencsés rajt­számok tulajdonosait a tombola­sorsoláson. Nagyon jól éreztem magam Palotáson, úgy érzem je­lenlétemmel sikerült tovább nép­szerűsíteni a futást.- Miket tervezel a jövőt illetően?- Most már elmondhatom, mert eldöntöttem. Négy év múlva nekivágok Riónak, de a követke­ző két évemet elsősorban az ult­ra hosszúfutó versenyeknek kí­vánom szentelni. A100 km-es fu­tásban szeretnék 8 óra alá, de in­kább 7 óra közelében futni, vi­szont a maratoni futásban is jó lenne 2 óra 50 perc alá kerülni. Aztán nagy álmom valósulna meg, ha tudnám látássérültként teljesíteni a vasemberek viadalát, az Ironmant. Itt a feladat megál­lás nélkül 3800 méter úszást, 42,195 km futást és 180 km ke­rékpározást jelent. Ennek a telje­sítésére vágyom a legjobban. Orbán Csaba (jobbra) közreműködése mellett vehették át az érmeket az idei tókerülő futás győztesei és helyezettjei Blatteréket megérintette az orosz lélek Csatlakozz TE is! www.facebook.com/nport.hu labdarúgás. A jelenlegi kalkulációk szerint mintegy 600 milliárd rubelbe, át­számítva durván 4440 milliárd forintba kerül az oroszországi labdarúgó-világbaj­nokság, amelyet 2018-ban bonyolítanak le Moszkvában, Szentpéterváron és még to­vábbi kilenc városban. A summa a hétköznapok nyelvén nehe­zen megfogható, de méretességét illetően tán kellő kapaszkodó, hogy a magyar teljes GDP értékének egyhatodáról van szó. A ki­adás akkor is gigantikus, ha a pénz negy­ven százalékát fordítják magára stadionépí­tésre, edzőpályákra, tréningközpontokra, effektive tehát kifejezetten sportcélokra, és a nagyobbik hányadot a közhasznú beruhá­zások, vagyis infrastrukturális építmények, jelesül repülőterek, szállodák, közlekedési fejlesztések viszik el. További rubel milliár- dokat fordítanak a biztonság, az egészség­ügy, az információs szolgáltatások szemé­lyi-tárgyi feltételeinek garantálására. Minderről a szeptember utolsó napján tartott moszkvai nemzetközi sajtótájékoz­tatón az orosz sportminiszter, Vitalij Mutko is beszélt, aki a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség (FIF) svájci elnökével, Joseph Blatterrel közösen vett részt a mé­diaeseményen. A tárcavezető közölte, hogy több mint ezer különböző invesztíciós lé­pés végrehajtása vár rájuk a következő években, de öt stadionnak az építése már folyik is. Az alighanem legfontosabb kije­lentés azonban úgy hangzott a részéről: a 600 milliárd rubelre becsült vb-büdzsé fe­lét magánberuházók állják, a másik felét az állam biztosítja, és nem lehet semmifé­le gond vagy bizonytalanság a tekintetben, hogy elkészülnek-e mindennel időben, ké­pesek lesznek-e az elvárható magas szin­ten megrendezni a legnépszerűbb sportág világbajnokságát. Amint az kiderült, ma­gának Blátternek sincs kétsége afelől, hogy Oroszország méltó gazdája lesz az eseménynek.- Meggyőződésem, hogy az eddigi leg­jobb vb lesz a 2018-as - örvendeztette meg a házigazdákat a sajtótájékoztatón.- Minden vb-nek megvannak a maga sajátos vonásai, különlegességei, amelyek a vendéglátó ország kultúrájával kapcso­latosak. Önök, a 2018-as vb szervezői ugyanakkor a győzelem utáni első naptól kezdve elkezdtek dolgozni, kollégáimmal együtt szembesülhettem azzal, hogy mi­lyen az orosz lélek. Oroszországban a vi­lágbajnokság multikulturális lesz, hiszen az esemény lebonyolításában az Orosz Fö­deráció különféle régiói vesznek részt, nem egyetlen terület, hanem különböző régiók és különböző kultúrák. Földrajzilag sem beszűkült határok között zajlik majd, hanem az egész országot átfogó módon, ezért is lesz kitűnő világbajnokság. No meg azért is, mert az orosz politikai vezetés is erőteljesen felsorakozott az ügy mögé. Ahogy Blatter fogalmazott: a siker egyik legfontosabb összetevője az, hogy a vb szervezőinek megvan a támogatás az ál­lam feje, a kormány részéről, és a FIFA el­ső emberének meggyőződése szerint a tör­vényhozás alsóháza, az állami duma tá­mogató igenjére is számíthatnak. * * * Hogy végül is kinek mekkora - gazdasá­gi, politikai, (sportdiplomáciai és egyéb - haszonnal jár a vb, majd kiderül. Ami tény: Oroszország megkapta a 2018-as ese­ményt, és most már a hétköznapok felada­tai vannak terítéken. Az elmúlt időszak­ban 13 jelölt versenyzett, közülük végül - a múlt havi „selejtező” nyomán - 11 város került be a „kezdőcsapatba”, azaz rendez­het majd vb-mérkőzés(eke)t. A két metro­polisz, a csaknem 11 milliós lélekszámú Moszkva és a hatmilliós Szentpétervár mellett Jekatyeriijburg, Szocsi, Kazany, Nyizsnyij Novgorod, Szamara, Rosztov-na- Donu, Kalinyingrád, Szaranszk és Volgog­rad lett befutó, a két kimaradó pedig Jaroszlavl és Krasznodar. ★ * * A vb-meccseket tehát a tizenegy kivá­lasztott városban, de tizenkét létesítmény­ben bonyolítják le. Moszkvának tudniillik két stadionja is szerephez jut: egyfelől a Luzsnyiki, amelyet a jövő évi atlétikai vb- t követően újítanak fel és bővítenék 90 ezer ember befogadására alkalmassá - mert­hogy itt lesz a 2018-as futballcsúcs nyitó- mérkőzése és a döntő is -, másfelől a Szpartak arénája, amelyet 2013 végére ter­veznek megépíteni. Utóbbi adhat otthont az egyik elődöntős párharcnak, míg a má­sikat várhatóan Szentpéterváron rende­zik. A többi létesítmény megszületési-re- konstrukciós programja is kész van már: az említett és javában készülő öt stadion mellett további négy megépítésének még az idén nekilátnak, a maradék három munkálatai pedig a következő esztendő­ben indulnak el. A 2018-as labdarúgó-vi­lágbajnokságot 2010. december 2-án ítél­te oda a FIFA - a végrehajtó bizottság sza­vazása eredményeképpen - Oroszország­nak, amelyen kívül kandidált még Anglia, továbbá közösen Belgium Hollandiával, il­letve Spanyolország Portugáliával. A végeredményt Blatter jelentette be Zü­richben, és az orosz pályázat a második fordulóban kapta meg a voksok több mint ötven százalékát. A hat esztendő múlva esedékes vb a 21. lesz, amelyet június 8. és július 8. között, 32 nemzeti válogatott rész­vételével bonyolítanak le. A mezőny tagjai összesen 64 mérkőzést játszanak: 48-at a csoportselejtezőkben, 16-ot pedig a kiesé­ses szakaszban. » v t t I

Next

/
Thumbnails
Contents