Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-19 / 244. szám
NOGRADMWäl 2012. OKTÓBER 19.. Határozott fellépést sürgetnek a szülők (Folytatás az 1. oldalról) Karancskeszi. a hozzánk fordult szülők jelezték: bár az óvodában volt pár napos szünet, mialatt mindent fertőtlenítettek, az iskolában nem rendelték ezt el, s azért is zaklatottak, mert attól tartanak, hogy például lappangásl szakban lévőktől (újra)fertőződhetnek az egészségesek. Kérve panaszuk kivizsgálását, közérdekű bejelentést fogalmaztak, az ívet csaknem ötven lakos írta alá. Az egyik édesanya kisgyerekét - aki nem a helyi iskolába jár - Salgótarjánban vitte orvoshoz, s kezelték is rühösség miatt. Főleg a lábán voltak a bőrelváltozások, de - mint mondta - nem volt súlyos a folyamat. Nyolc napig nem mehetett közösségbe az iskolás. A betegség miatt és mert fél az esetleges újrafertő- ződéstől ma is elkeseredett az édesanya, aki odahaza is elvégezte a szükséges fertőtlenítéseket, a lakásra, ruhákra és az ágyneműre is kiterjesztve ezt. A másik szülő elmondása szerint gyermekénél súlyosabb volt a fertőzés, mert amikor elvitte az orvosoz, „csöpögött az orrából a genny”. Egy harmadik hölgy vendéglátó helyet üzemeltet, bár mindent megtesz a kellő higiéniáért, tart attól, hogy beviszi valaki a fertőzést. Nem volt szükség az iskola és az óvoda bezárására, s a rühös- séggel kapcsolatban mindenki a szakma szabályai szerint járt el - ezt dr. Pálosi Béla, kistérségi tisztifőorvps (NŐgrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve) mondta lapunk megkeresésére. Ezt tapasztalták az első - október 1(M- helyszíni ellenőrzés alkalmával és később is. Dr. Pálosi Béla jelezte: a népegészségügyi szakigazgatási szerv kistérségi intézete a háziorvosi rendelőben, óvodában, általános iskolában és a védőnőnél ellenőrizte, hogy eleget tettek-e a szakma előírásainak. S azt állapították meg hogy mindenki az előírások szerint járt el. Például az óvoda és az iskola is a házirendben foglaltaknak megfelelően végezte és végzi a feladatait, amikor megköveteli, hogy csak orvosi igazolással mehetnek a kisebbek és nagyobbak az oktatási, illetve a gyermekintézménybe. Legutóbb október 17-én tájékozódtak a helyszínen arról, hogy áll most a helyzet és ekkos is azt tapasztalták, hogy a maga helyén mindenki mindent megtesz azért, hogy ez a fertőzés megálljon. Szó volt az egyeztetésen egyebek mellett arról: ha a fertőzés tüneteivel jelenik meg egy gyerek az iskolában vagy az óvodában az ottani egészségügyi szolgálatnak- háziorvosnak, asszisztesnek, védőnőnek - az egész családot le kell kezelni. Miután ez megtörténik, s az orvos igazolja, hogy hatékony volt a terápia, az igazolás bemutatásával a gyermek újra járhat közösségbe. A szerdai megbeszélésen a teendők áttekintése során azt is száma vették: a fertőzőforrásokat kell felkutatni, a kezelésre előírt szer rendeltetésszerű felhasználásával, ennek ellenőrzésével megállítható a fertőzés tovaterjedése. A kistérségi tisztifőorvos arról is tájékoztatott: október 10-ig öt óvodás gyerek fertőződött meg a A viszketést az atka mozgása kis mértékben okozza, fő előidézője az atka váladékaira jelentkező allergiás reakció, ezért a riihös személy olyan helyen is vakarózik, ahol atkajáratok nincsenek faluban, közülük egy már gyógyult, általános iskolások körében 13 esetről tudnak, négy már ismét járhat közösségbe. Kurunczi István, a község polgármestere is azt erősítette meg, hogy a maga területén mindenki megtette, amit lehetett a probléma felszámolásáért. Hangsúlyozta: ehhez nagyon fontos az is, hogy a családok működjenek együtt az egészségügyi szolgálattal, maradéktalanul tegyék meg, amit kérnek tőlük. * * * A rühösség - ami felülfertőző- dés miatt gyakran jár együtt az ótvarral - inkább szórványban szokott előfordulni megyénkben. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi szakigazgatási szerve az alábbi tájékoztatóval segíti a szükséges ismeretek megszerzését. A bőrgyógyászati szakrendelés, valamint a kistérségi intézethez érkező jelzések alapján az ellátási területen egyre több, közösséget is érintő rühatka-fertőzés fordul elő. Statisztikai adatok igazolják, hogy a rühösségre időszakos ingadozások, 15-20 éves periódusokban fellépő járványos előfordulások jellemzők. Ez azzal a feltevéssel magyarázható, hogy a szóban forgó élősködő, illetve anyagcseretermékei az embert immunizálják. Terjedést elősegítő tényezők: hosszú lappangási idő, a beteg nem teljes körű tájékoztatása a teendőkről. A fertőzés tünetei 2-6 hetes lappangási idő után jelentkeznek. Legjellegzetesebb a rohamszerűen jelentkező, kínzó viszketés, amely ágymelegben a legintenzívebb, és alvászavart okoz. Testszerte 0.5-1 mm átmérőjű sávos hólyagok jelennek meg, tetejükön a vakarózás következtében tűszúrásnyi, varral fedett területek találhatók. Kialakulhat másodlagos bőrgyulladás, melyet a nyirokcsomók duzzanata kísérhet. Ismételt fertőződés esetén a lappangási idő jelentősen rövidülhet 1-4 nap. A viszketést az atka mozgása kis mértékben okozza, fő előidézője az atka váladékaira jelentkező allergiás reakció, ezért a rühös személy olyan helyen is vakarózik, ahol atkajáratok nincsenek. A fertőzés átvitele emberről emberre elsősorban közvetlenül, szoros érintkezés útján (kézfogással, verekedéssel, szexuális kontaktussal) történhet, de azt textília (ágynemű, fehérnemű, törölköző) is közvetítheti. Ezért fordul elő a fertőzés igen gyakran közös ágyban alvó családtagokon. Elpusztítására benzil-benzoát hatóanyagú szerek állnak rendelkezésre. Fontos, hogy a fertőzött fehérneműjét, ágyneműt, törölközőt és más használati tárgyakat is atkamen-tesíteni kell. Erre a legalkalmasabb fizikai módszer a kifőzés, és a vasalás, mivel az atka magas hőmérsékleten gyorsan elpusztul. Gyakran használt tárgyak (ajtókilincs, villanykapcsoló, evőeszközök, távirányító) többszöri fertőtlenítőszeres lemosása javasolt. A ruhanemű zárt zsákban 5 napig történő tárolása során szintén elpusztul az atka. Mindazokat a családtagokat, hálószoba-társakat, nemi partnereket, akik a rühös személlyel együtt laknak, a beteggel együtt kezelni kell. Gyakori kísérő betegsége a rü- hösségnek az ótvar, mert a vakarózás miatt könnyen sérülés keletkezik a bőrfelszínen, ami felülfertőződik baktériumokkal és kialakul az ótvar más néven impetigo, ami bőrpírt, viszketést okoz, majd gennyes hólyagok alakulnak ki. Minden életkorban előfordulhat, de leggyakoribb a hat év alatti korcsoportokban, főleg gyermekközösségekben. A fertőzés erősen ragályos, kisgyermekeknél gyorsan terjed. Az elváltozás heg nélkül gyógyul. A fertőzés mielőbbi kezelése érdekében minden esetben orvoshoz kell fordulni, mert kiterjedt fertőzésnél a baktérium a véráramba is bejuthat. A megbetegedések megelőzhetők gyakori, kézmosással, a körmök rövidre vágásával, a fertőzött által használt tárgyak, textíliák fertőtlenítésével. Esti beszélgetések Mátramindszenten A szervezők hagyományt kívánnak teremteni a rendszeres esti beszélgetésekkel. Tervek szerint a következő ilyen alkalom 2012. november 12-én lesz, amelyen Kuklay Antal atya a Sárospataki Katolikus Egyházi Gyűjtemény születésének történetéről, és ott jelenleg is végzett munkájáról mesél.- Ha sokan leszünk, a Művelődési Ház nagyterme fogadja az érdeklődőket - mondta Horváth János, polgármester. „A megélhetésért folytatott mindennapi gyötrő küzdelemben csakis a valódi értékrend képes megakadályozni a lélek megkérgesedését: a tudat, hogy egy Atyának vagyunk a gyermekei, akik születésüknél fogva egyenrangúak.” (Kuklay Antal) Szerző: Csákné Katona Ildikó Településrekonstrukciós beavatkozások Bercelen Bertel. Sikeresen befejeződött a Településrekonstrukció az árvíz sújtotta Bércéi településen című projekt (ÉMOP-3.1.2/E-11-2011-0067). A beavatkozást több, ismétlődő árvízi károkozás indokolta és több éve váratott magára. A projekt legfőbb eredménye közel egy km hosszú belterületi csapadékvíz elvezető rendszer és járda kiépítése. A projekt az Északmagyarországi Regionális Operatív Program keretében az Európai Unió támogatásával valósul meg. Bércéi, ami a Gólya-patak völgyében fekszik, 2010-ben és az azt megelőző években több alkalommal szenvedett károkat a patak kiszámíthatatlan vízjárásának és árvizeinek következményeként. A község második pályázati próbálkozása sikerrel járt és Új Széchenyi Terv Észak-Magyarországi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott „Településrekonstrukció az árvíz sújtotta Bércéi településen" című, ÉMOP-3.1.2/E-11-2011- 0067 jelű pályázatával sikeresen szerepeik Bércéi Község Önkormányzata Jánvári Andrásné, polgármester 2687 Bércéi, Béke út 1. ugvkezelo@bercel.hu. www.bercel.hu 9 SZÉCHÉNYI TERV A beavatkozás első lépése Bércéi teljes körű vízrendezésének. A projekt eredményeként két funkció épült ki a Gácsi út bal oldalán. Egyrészt a csapadékvíz elevezető árok helyreállításával megteremtődtek a biztonságos vízlefolyás feltételei, a járda kiépítésével pedig a gyalogos közlekedés biztonsága is javult. A megújult csapadékvíz elvezető rendszer 906 méter hosszú. A csapadékvíz elvezetése fedett burkolt árokban történik, ezáltal a lefedett felületen lehetőség volt a biztonságos gyalogos közlekedés feltételének kialakítására. A projekt műszaki átadása, kisebb késéssel végül 2012. október 2-án bonyolódott le. A Európai Unió és a Magyar Állam által biztosított támogatás összege: 65 530 088 forint. Nemzeti Fejlesztést Ügynökség www.ujszechenylterv.gov.hu 0*40 638 43t MAGYARORSZÁG MEGÚJUL A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. PROMÓCIÓ Zöldhulladékok környezetbarát hasznosítása j határmenti együttműködés keretében Partnerséget építünk Európai Unió Európai Regionális fejlesztési Alap A projekt 2011. márciusl-én indult és 24 hónapos megvalósítási időszakot követően 2013. február 28-án zárul. Szlovák részről Sid település önkormányzata, magyar oldalon pedig a Hulter Nonprofit Kft. vesz részt a megvalósításban. A projekt összesen 1.849.168,35 Eur közösségi és nemzeti támogatásban részesül. A fejlesztés célja olyan működő rendszer létrehozása és fenntartása, mely szlovák és magyar oldalon egyaránt hozzájárul a hulladékgazdálkodás helyzetének javításához. A program honlapja: www. husk-cbc.eu Jelen sajtómegjelenés tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Jelenleg a szerves hulladékok hasznosításában rejlő potenciálokat csak korlátozottan vagyunk képesek kihasználni. A szerves hulladékokon belül a zöldhulladékok megfelelő kezelése és hasznosítása nemcsak lehetőség, hanem az épített-, és természeti környezethasználat egyensúlyának biztosítása érdekében egyre inkább kényszer is. Ennek megvalósítása és hatékony működtetése racionális területi lehatárolásokat feltételez, mely sok esetben nem igazodik közigazgatási, vagy akár országhatárokhoz sem. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 konstrukció keretén belül támogatást nyert „Zöldhulladékok Környezetbarát Kezelése És Hasznosítása Szlovák-Magyar Együttműködés Keretében” című, HUSK/0901/2.1.1/0177 kódszámú projekt során, 2011-2013 között egy térségi zöldhulladék kezelő rendszer létrehozására kerül sor. 3 i f 1
