Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-18 / 243. szám
BELPOLITIKA Csak megszorítani tud a kormány? Budapest A Jobbik szerint a szerdán bejelentett költségvetési kiigazítással az bizonyosodott be, hogy a kormány engedett az Európai Unió zsarolásának és a korábbi harcias hangvételű politikai nyilatkozatok után a teljes fegyverletételt választotta, ezért le kellene mondania - jelentette ki Volner János. A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint jellemző, hogy az Orbán- kormány éppen a szegénység elleni küzdelem világnapján jelentette be újabb megszorító, népnyúzó csomagját. Ha a kormány nem képes másra, csak ötlettele- nül végrehajtani az EU és a nemzetközi pénzvilág megszorító diktátumait, akkor mondjon le a mandátumáról, adja át olyanoknak a kormányzás lehetőségét, akik feladnák az elmúlt 20 évben folytatott megszorító gazdaságpolitikát - jelentette ki. A 3ó7 milliárd forintos kiigazítás elemeiről szólva Volner János azt mondta, a bankadócsökkentés elhalasztásának és a tranzakciós illeték megkétszerezésének a terheit az érintettek az eddigieknek megfelelően át fogják hárítani a lakosságra. A cafetériát terhelő adókulcs megemelésével a kormány növeli a munkát terhelő adókat és ezzel hátráltatja a gazdaságot, valamint rontja az emberek életszínvonalát - értékelte. Hozzátette: az államkincstárt terhelő tranzakciós illetékkel a Jobbik szerint az állam saját magát akarja megadóztatni, amiből hiába remél költségvetési bevételt, a vállalkozások adóterheinek növelése pedig teljesen szembemegy a kormány által hangoztatott megsegítésükkel. Volner János szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a megszorításokra alapozó gazdaságpolitika nem fellendülést, hanem csak újabb és újabb megszorításokat eredményez. A Jobbik ezzel szemben a mezőgazdaság, az ipar, a kutatásfejlesztés és a turizmus fejlesztésével, valamint az állam- adósság újratárgyalásával indítaná be a gazdasági növekedést - mondta az ellenzéki frakcióvezető-helyettes. f Újabb költségvetési kiigazítás További 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költség- vetést érintő kiigazító intézkedésről döntött szerdán a kormány annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György szerint a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Budapest. A nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Európai Bizottság október 15-én küldött levélben jelezte: az október elején bejelentett 397 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedések költség- vetési hatásának csak kétharmadát tartja megalapozottnak, így további lépések híján 3,7-3,9 százalék lenne a GDP-arányos költségvetési hiány 2013-ban. A miniszter úgy fogalmazott: a kormány ezért - bár nem ért egyet az unió értékelésével - 367 milliárd forintnyi többletintézkedésről döntött. A tervezett lépseket a kormány csütörtökön küldi meg a Brüsszelnek, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak. A kormány a döntéssel egy időben a két héttel ezelőtt bejelentett 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a jövő évi növekedésre vonatkozó előrejelzését. Matolcsy György elmondta: a kormány a hiánycél teljesítése szempontjából elégségesnek tartja a korábban bejelentett intézkedéseket, azonban tudomásul veszi az Európai Bizottság álláspontját. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bizottság értékelése szakmailag hibás, kettős mércét alkalmaz és közgazdaságilag megalapozatlan. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett: Magyarország ellen 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás. A kormánynak 2010 óta az az elhatározott és elszánt törekvése, hogy Magyarország lekerüljön erről a szégyenpadról. A most bejelentett intézkedésekből kiolvasható az erre irányuló határozott és egyenes szándék - tette hozzá. Matolcsy György tájékoztatása szerint a kormány szerdai ülésén hét újabb intézkedésről döntött. A kabinet a korábbi tervekkel, illetve a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben nem csökkenti a felére a bankadót 2013-ban, ebből 72 milliárd forint többletbevételt vár. A tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, és az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják. Ennek hatása összesen 130 milliárd forint, 90 milliárdot a pénzintézeti szektor, 40 milliárdot a kincstár fizet meg. Matolcsy György meggyőződése, hogy lesznek olyan pénzintézetek, amelyek nem, vagy csak kis mértékben hárítják át a megemelt illetéket fogyasztóikra. Giró-Szász András kormány- szóvivő hangsúlyozta, hogy a kincstár esetében a tranzakciós illeték a nyugdíj- és bérfizetésekre, a szociális juttatásokra, illetve az uniós támogatások kifizetésére nem vonatkozik. A föld alatti vezetékekre, csatornákra - az egész országban - közműadót vezet be a kormány, ezt a szolgáltatók fizetik meg, ebből 30 milliárdos bevételt vár a kabinet. A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben már 2,5 millió forinttól elvégzi a számlák egyedi ellenőrzését, ettől a kormány 60 milliárdos többletbevételt vár. A kormány 30-40 milliárd forintos többletbevételt vár attól a változástól, amely szerint a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet majd levonni. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez az intézkedés elsősorban a nagykereskedelmi vállalatokra ró majd terhet. A béren kívüli juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő, ebből. A miniszter szerint az intézkedés következményeként nem tűnik el, csak csökken az ilyen jellegű béren kívül juttatások előnye a munkabérrel szemben. Matolcsy György szerint a kormány olyan lépéseket tett, amelyek fájdalmasak, de Magyarországnak ezeket meg kell tennie, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Leszögezte: a kormány semmilyen módon nem tett olyan megszorító intézkedést, így nem csökkentette a nyugdíjakat vagy , a közszféra béreit, amelyet hagyományosan kérni szoktak ezek a szervezetek. Elmondta: amennyiben a jövő év közepén kiderül, hogy a magyar kormánynak volt igaza, hogy a magyar gazdaság sokkal jobban teljesített, mint amit az EU, az IMF jósolt, akkor mindenképpen ki kell venni Magyarországot július közepén a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve a kormány újra napirendre tűzheti azokat az lépéseket, amelyeket kénytelen volt elhalasztani, így a tanárok béremelését. Matolcsy György a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, bízik abban, hogy az IMF és az EU - a hiteltárgyalások 11 hónapos, nem éppen gyorsnak minősíthető folyamata után - átérzi annak fontosságát, hogy Magyarország kiugróan jó pénzügyi teljesítményt produkált. A miniszter úgy fogalmazott: két és fél év alatt sikeres állam- háztartási konszolidációt hajtott végre a kormány, egyfajta költségvetési trendforduló állt be. Remélhetőleg a hitelezők is felismerik, hogy Magyarországnak nem pénzre van szüksége, hanem egy pénzügyi biztonsági hálóra - tette hozzá. r - - - - ~ Világcsúcs-döntés > Budapest Az LMP szerint ; a kormány előtt már csak ; egyetlen cél maradt: világcsú- ! csőt dönteni a megszorító cso- ' magok egymás utáni bejelen- j tésével - reagált a nemzetgaz- ; dasági miniszter által ismer- í tetett költségvetési kiigazítás- ! ra Jávor Benedek. A I frakcióvezető azt mondta, j hogy a tranzakciós illetéket és ; a közműadót a bankok és az ; érintett cégek át fogják háríta- ! ni az emberekre. Jávor Benedek bírálta az in- ; tézkedéseket. A frakcióvezető, ; aki a költségvetési kiigazítást J megszorító csomagnak nevez- ! te, úgy fogalmazott: a dolognak ! újabb pikantériát ad, hogy az ; alacsony jövedelműeket külö- ; nősen sújtó intézkedéseket a J szegénység elleni küzdelem vi- j lágnapján jelentették be. A po- ! litikus kiemelte, hogy a két ; héttel korábbi, közel 400 milli- ; árd forintos csomagról az ; elemzők is bebizonyították, az j nem valós számokon alapul, I ezért nem lesz képes elérni a ' várt eredményt.- Tehát csak idő kérdése ; volt, hogy mikor áll elő a kor- I mány egy újabb megszorító ! csomaggal - mondta. Szavai ' szerint a két csomag közel ; 800 milliárd forintos megszo- ; rítást jelent, ezért alkalmas- 1 nak tűnhet a három százalé- ! kos hiánycél tartására, habár í az új intézkedések is renge- ; teg bizonytalan és megalapo- ; zatlan elemet tartalmaznak. ! A csomag cáfolja a kormány- ! nak azt az „egyre nevetsége- ! sebb érvelését”, hogy nem | hajtanak végre adóemelése- ; két - jelentette ki. ! A tranzakciós adót a ban- ! kok át fogják terhelni az ügy- < feleikre, a közműcégek adója ; pedig éles ellentétben áll a ; kormány rezsibefagyasztási ; terveivel - ismertette további ! meglátásait. Ezek az intézke- ' dések ráadásul azt is megaka- | dályozzák, hogy a magyar ; gazdaság növekedési pályára ; tudjon állni - tette hozzá. ! Jávor Benedek kérdésre válaszolva azt mondta, pártjuk i három 16,25 és 45 százalékos ; kulcsokból álló adórendszert ! vezetne be, miközben meg- ! tartaná az adójóváírást is. ! Hozzátette: megadóztatnák a i spekulatív tőkemozgásokat, ; a társasági adó 10 százalékos ; kulcsának sávhatárát vissza- ! állítanák ötvenmillió forint- ! ra. Ezek mellett a környezet- | szennyezés és a környezeti | erőforrások használatára vet- ! nének ki adókat. Indokolatlan a rendszámtáblacsere Ellentétes a növekedéssel Budapest Az MSZP indokolatlannak és igazságtalannak tartja a kormány által tervezett területi alapú rendszámok bevezetését, ami a szocialisták szerint összesen 53 milliárd forintos költséget jelenthet a 3,5 millió magyar gépjármű-tulajdonosnak. Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese a tervezett rendszámtáblacserét az autótulajdonosok öncélú vegzálásának és egyszerű pénzbehajtásnak minősítette és utalt arra, hogy szakmai szervezetek is szükségtelennek tartják a lépést. Simon Gábor szerint indokolatlan, igazságtalan és szakmailag átgondolatlan lenne a rendszámtáblacsere, ami az autótulajdonosoknak óriási anyagi és adminisztrációs terhet jelent majd, hiszen csak maga a csere 15 ezer forintba kerül, ehhez azonban hozzáadódik a várakozási és a behajtási engedélyek kötelező cseréje, a biztosítási kötvény és az autópálya-matrica megújítása, és számos más olyan kötelezettség, ami utánajárással jár. Az MSZP képviselője a Magyarországon rendszámtáblával rendelkező 3,5 millió gépjárművel számolva, 53 milliárd forintra tette a rendszámtáblacsere tulajdonosokat terhelő költségeit. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez egy megújuló teher, hiszen, ha a gépjármű tulajdonosa lakóhelyet vált, vagy egy más helyen lakónak eladja az autóját, akkor újból ki kell cserélni a rendszám- táblát. Ez azt jelenti, hogy az ősz- szeg az 53 milliárdnak a többszöröse is lehet - mondta. Utalt arra is, hogy Franciaországban éppen most próbálják meg kivezetni ezt rendszert, mert lokális konfliktusokat okozott, hogy a gépjármú a rendszám alapján területileg beazonosítható. Simon Gábor felvetette: egy Nyíregyháza- Debrecen labdarúgó-mérkőzés után a debreceni szurkolók vajon mennyire viszonyulnak majd barátságosan egy nyíregyházi autóhoz. Budapest. A jegybank sajtó- osztálya a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatását emelte ki a szerdán bejelentett költségvetési kiigazításnak. Simor András éppen egy keddi konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy a bankrendszer terheinek csökkentése nem cél, hanem a növekedés beindításának egyik eszköze; a kormány szerdai bejelentése pedig ezzel éppen ellentétes. A jegybankelnök egy nappal korábbi előadásában elengedhetetlennek nevezte a gazdasági növekedés felgyorsításához a hitelezés helyreállítását, amelynek egyik feltétele szavai szerint az állam és a bankrendszer kiegyezése, együttműködése. Emlékeztettek arra is: a monetáris tanács a bankadóval kapcsolatban korábban hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szervezetekre kivetett különadó csökkenti a hazai bankrendszer tőkevonzó és hitelezési képességét, ami rövid és hosszabb távon számottevő növekedési veszteséget okozhat. Az adó révén megvalósuló jövedelemelvonás gyengítheti a hazai bankszektor külső forrásgyűjtési képességét, és ezen keresztül a magyar gazdaság stabilitását is. Hozzátették: a jegybank november 5-én megjelenő stabilitási és a decemberi inflációs jelentése foglalkozik majd részletesen a szerdán bejelentett intézkedések pénzügyi közvetítő' rendszerre és a makrogazdaságra gyakorolt hatásaival.
