Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
2012-10-17 / 242. szám
7 2012. OKTÓBER 17., SZERDA MAGAZIN! — TUDOMÁNY & TECHNIKA TUDOMANY&TECHN1KA i GASZTRONÓMIA ■ ERTEKt A legerősebb harapás Pajzsmirigyszövet őssejtekből Washington. Működő pajzs- mirigyszövetet hoztak létre őssejtekből egérkísérletekben, a módszer a későbbiekben lehetővé teheti a pajzsmirigyhor- mon hiányában szenvedő páciensek kezelését. A pajzsmirigy abnormális fejlődése vagy' csökkent működése következtében túl alacsony lehet a pajzsmirigyhormon szintje a vérben, ami számos testi funkció, így a növekedés, az anyagcsere és a szívműködés zavarához vezethet. Sabine Costagliola és kutatócsoportja a Brüsszeli Szabadegyetemen elsőként dolgozott ki egérkísérletekben módszert arra, hogy őssejtekből kiindulva hatékonyan lehessen működőképes pajzsmirigyszövetet előállítani. Kutatásaik során a differenciálatlan őssejteket sikerült két gén átmeneti felhasználásával olyan irányba terelniük, hogy azokból a pajzsmirigy hormonelválasztást végző sejtjei, a thyreocyták alakultak ki a laboratóriumi tenyészetben. Második lépésként Costagliola csoportja olyan egerekbe ültette be az őssejt-eredetű thyreocytákat, amelyeknek nem volt működőképes pajzsmirigyük. Négy héttel a transzplantáció után a kísérleti állatokban a pajzsmirigyhormon szintje elérte a normális értéket A kutatók jelenleg hasonló, de immár humán sejtekre alapozott módszer kifejlesztésén dolgoznak, amelyben emberi bőrsejtekből visszaprogramo- zással előállított pluripotens őssejteket (iPS) átalakítva hoznának létre működő humán pajzsmirigyszövetet. Pandát ettünk Sanghaj. Kínai kutatók olyan pandacsont maradványokat találtak, amelyek arra utaltak, az ősemberek vágták le őket. Ebből arra következtetnek, hogy a ma kihalás szélére sodródott medvefaj akkoriban az emberek egyik élelemforrása volt - jelentette ki a csungkingi régészeti múzeumban működő Három Szoros Paleoantropológiái intézet vezetője, Vej Guanbiao.- Mivel azokban az időkben az emberek nem gyilkoltak számukra haszontalan állatokat, logikus, hogy bizonyára élelemként hasznosították őket - mondta a régész. London. A bikacápa harapása a legerősebb, állkapcsának maximális szorítóereje akár 6 ezer newton (ó kN) is lehet - állapították meg tizenhárom cápafaj és rokonaik harapásának összehasonlításával amerikai és német kutatók. Maria Habegger, a tampai Dél- Floridai Egyetem kutatója csoportjával a Zoology című szakfolyóiratban ismertette tanulmányukat A vizsgált fajok az egy méter hosszú Budapest Feltárják azoknak a fehérjéknek a szerkezetét és működését, amelyek a környezetből érkező ingerek fogadásában, sejten belüli feldolgozásában és a biológiai válasz kiváltásában játszanak szerepet - foglalta össze kutatásaik lényegét Reményi Attila, az ELTE Biokémiai Tanszékén tevékenykedő kutatócsoport vezetője annak kapcsán, hogy munkájuk eredményét címlapon hozta a Science Signaling című rangos tudományos magazin legfrissebb száma. Az általuk is vizsgált receptormolekulák jelentőségét mutatja, hogy az idei kémiai Nobel-díjat is ez a terület kapta. A díjazott amerikai kutatók munkája révén megnyílt az út olyan hatóanyagok tervezése felé, amelyek segítségével a tengerimacskától, egy viszonylag kis méretű cáparokontól kezdve a ó méter hosszú ragadozó nagy fehércápáig terjedtek.- Nagy harapóerőt a nagyobb cápáktól várunk el, amelyek a legfelső szinteket foglalják el a táplálékláncban - jelentette ki Habeggert. Mint hozzátette, a nagyobb ragadozó cápák általában olyan zsákmányokra vadásznak, mint a delfinek, a teknősök vagy korábbinál lényegesen hatékonyabban és pontosabban lehet a receptorokat ki- és bekapcsolni. Reményi Attila kutatócsoportja a receptorfehérjék bekapcsolása utáni, a folyamatban későbbi lépésekkel foglalkozik.-Az ingerek hatására a sejtmembránon aktiválódó receptorok után egy többlépcsős, sejten belüli fehérjekaszkád lép működésbe. E kaszkád fontos összetevőivel, a jelpályák köztes enzimjeivel dolgoztunk, amelyek a sejtes válaszok sokszínűségéért felelősek. Ezek az enzimek szerepükből adódóan sokféle fehérjével alakítanak ki fizikai kapcsolatot - magyarázta a kutatásvezető. A csoport ötéves kutatómunkával tárta fel azt a molekuláris felszínt, amelynek révén a szóban más kisebb cápák, ezért nagy harapóerőre van szükségük. A méret azonban időnként megtévesztő lehet, mert valójában a harapás testsúlyra átszámított, relatív ereje számít, nem az erő abszolút értéke. A mostani tanulmányban vizsgálták a cápafajok állkapcsát és annak izmait, majd kiszámították, hogy állkapcsa ösz- szezárásakor mekkora erőhatást fejt ki egy-egy faj. A testsúly hatáforgó fehérjék kölcsönható partnereikhez kötődnek. Az áttörés egy szerkezeti biokémiai megközelítésnek köszönhető, amellyel a Reményi-labor meghatározta négy különböző molekula szerkezetét: az enzimet abban a pillanatban fényképezték le, amikor az éppen kapcsolatot alakít ki partnereivel.- A magazin címlapján látható kép három fehérjét ábrázol, más színnel mutatva a kölcsönható fehérjékből származó molekularészletet. Alapvetően fontos, hogy az egyes atomok pontosan milyen szerepet töltenek be a kapcsolódásnál - fejtette ki Reményi. A kutató utalt rá, hogy a jelátadásban bekövetkezett hibák vezetnek el végső soron a különböző krónikus betegségekhez. A csoport a jövőben azt tervezi, hogy az sát matematikai modellel vették figyelembe, hogy a fajok közti korrekt erősorrendet felállíthassák. így adódott az az eredmény, hogy egységnyi testsúlyra vonatkoztatva a bikacápa harapása a legerősebb: állkapcsa hátsó részénél 6 ezer newton, míg elülső részénél 2 ezer newton (1 newton egyenlő azzal az erővel, amely egy 1 kilogramm tömegű testet 1 m/s2 gyorsulásra késztet). így feltárt háromdimenziós molekuláris térkép segítségével a korábbiaknál sokkal specifikusab- ban működő hatóanyagokat hoz létre, amelyek segítségével a rák és különböző gyulladásos folyamatokhoz köthető betegségek lesznek kezelhetők. A külföldről tíz év után öt éve hazatért laborvezető a Fehérje-Fehérje Interakció Kutatócsoportot az ELTE Biokémiai Tanszékén magyar és külföldi pályázatok támogatásával hozta létre. A kísérleti munka nagy részét három fiatal kutató - Garai Ágnes, Zeke András és Gógl Gergő - végezte. A 2008 óta ezen a néven hetente megjelenő Science Signaling jelátviteli kutatásokkal foglalkozik, a Science tudományos magazin „leánylapja”. Minden rendben a Protonnal Moszkva. Az augusztusi kudarcot követően az orosz Proton hordozórakéta vasárnap kiköszörülte az orosz űriparon esett csorbát, miután sikerrel juttatott Föld körüli pályájára egy amerikai műholdat. A Proton-M az Intelsat 23 távközlési műholddal moszkvai idő szerint 12 óra 37 perckor startolt a kazahsztáni Bajkonurról. Kilenc és fél órával később a Briz-M gyorsító fokozat a tervezett pályára juttatva a műholdat, levált arról. A Proton űrrakétát idén már a nyolcadik alkalommal lőtték fel. A rakétatípus 380. alkalommal startolt el a Földről. Augusztus hatodikén nem sikerült a Föld körüli célpályára állítani egy orosz és egy indonéz műholdat az orosz Proton-M típusú hordozórakétával. Emiatt a műholdakat nem lehet rendeltetésüknek megfelelően használni. A sikertelen fellövést a gyorsító fokozat hibája okozta, ugyanis eltömődött benne az üzemanyag-vezeték. „Szimategerek" Washington. Amerikai kutatók olyan génmódosított egereket hoztak létre, amelyek szaglószerve öt- iszázszor- jobbamképes érzékelni a dinitro-toluol (DNT) nevű robbanóanyagot a normális egerekhez képest. A különleges teremtményeket a későbbiekben taposóaknák felkutatására is használhatják, mert azok közelében epilepsziás, vagy ahhoz hasonló görcsöt kaphatnak, így jelezve a veszélyt.- Bármilyen lesz is a viselkedésük, úgy véljük, hogy egy vezetékmenetes kommunikációval működő mikrocsip bőrük alá ültetésével nyomon tudjuk követni a változást - jelentette ki Charlotte D'Huls biomérnök, a New York-i Városi Egyetem munkatársa. Á génmódosított egerek emberek tízezreinek életét menthetik meg, hiszen az ENSZ adatai szerint hasonló aknák évente 15-20 ezer emberi áldozatot követelnek világszerte. Címlapon az ELTE kutatása Napból jött a Hold vize Washington. A holdfelszín talajába zárt víz a napszelet alkotó töltött részecskékből származhat, amelyek folyamatos áramban keznek az égitestre - állapították meg amerikai kutatók. A Michigani Egyetem munkatársainak tanulmánya vasárnap jelent meg a Nature Geoscience című tudományos folyóiratban. Az elmúlt öt év megfigyelései és laboratóriumi mérései megdöntötték azt a régóta fennálló de 1- e t , hogy a hold csontszáraz: vizet és hozzá tartozó vegyüle4 ? teket azonosítottak a holdfelszínről származó regolit elnevezésű sziklatörmelékben és finom homokban. A víz eredete azonban tisztázatlan maradt. Elméleti modellekkel már évtizedekkel ezelőtt igazolták, hogy a napszélből származó hidrogénionok (protonok) egyesülhettek a hold felszínén lévő oxigénnel, így hozva létre vizet és negatív töltésű, egy hidrogén és egy oxigén atomból álló hidroxil-ionokat (OH). A mostani tanulmány szerzői infravörös spektroszkópiás és tömegspektrométeres elemzéssel igazolták, hogy a holdi regolit talajmintákban jelentős mennyiségben jelen lévő hidroxil-ionok mikrometeoritok becsapódásának következtében jöhettek létre. Washington. Meglepő eredményre jutottak amerikai kutatók kísérleteikben, amelyekben embriókból származó idegsejteket ültettek be újszülött egerek agyába: a neuronok nagyobb mennyiségben is túlélték a beavatkozást. Ez reményt adhat arra, hogy idegsejtek átültetésével kezelhető lesz a jövőben az Alzheimer- kór, az epilepszia, a Parkinson-kór és a Huntington-kór. egereken A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i tagintézményének (UCSF) kutatói az idegsejtek egy bizonyos típusával dolgoztak, az úgynevezett GABAerg inter- neuronokkal, amelyek több idegrendszeri zavar kialakulásában játszanak szerepet. Kiderült, hogy ezeket a sejteket jelentős számban hozzá lehet adni az agyhoz, ráadásul úgy élik túl az átültetést, hogy közben nem befolyásolják az eredetileg ott lévő idegsejteket. Meglepetésnek azért számított az idegsejtek túlélése, mert az eddig érvényesnek tekintett elmélet szerint e sejtekre vonatkozóan az agy kapacitása korlátozott, versengeniük kell a rendelkezésre álló helyekért. Azok, amelyek nem találnak maguknak megfelelő helyet, rövid időn belül elpusztulnak. A kutatók arra számítottak, hogy hiába emelik az átültetett idegsejtek számát, azok csak meghatározott mennyiségben élik túl a transzplantációt. Ezzel szemben tanulmányukban azt tapasztalták, hogy az átültetett neuronok számát jelentősen megemelve is körülbelül ugyanolyan arányú maradt e sejtek túlélése. Mindez reményt nyújt arra, hogy terápiás célokra is használhatják a jövőben, mert jelentős számban lehet hozzáadni az agykéreghez. * X 1 I T
