Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-16 / 241. szám

NÓGRÁDIT laCeM» 2012. OKTÓBER 16., KEDD Nukleárisbaleset-elhárítási megyei védelmi bizottsági gyakorlat Nógrád megye. A Katasztrófa- védelmi Koordinációs Tárcakö­zi Bizottság (KKB) 2012. évi munkatervében elfogadta az ONER 2012. évi kiképzési és gyakorlatozási tervét, amely­ben kiemelt eseményként sze­repel Magyarország északi me­gyéinek részvételével szerve­zendő nukleárisbaleset-elhárí­tási gyakorlat. A gyakorlat végrehajtását a közelmúltban tartották, amely­nek elrendelését az Országos Atomenergia Hivatal hajtotta végre a BM Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság ügye­letén keresztül. A gyakorlat té­PROMÓCIÓ _ ! Az EU élelmiszerse- I gély programja ! SzentJőrinckáta. Az eu éiei- 1 miszersegély program, amely ' jelenleg a legnagyobb ilyen j jellegű program hazánkban, ; 2012-ben hetedik alkalom- ! mai kerül végrehajtásra. ■ Az el­múlt hat évben, a program­, nak kö­1 szönhetően hazánkban éven- ! te a rászorulók között 15-20 ; millió kilogramm élelmiszert j osztottak szét. Magyarorszá- ! gon a programot az Európai ! Unió finanszírozza, annak ! végrehajtását a Mezőgazda- ] sági és Vidékfejlesztési Hiva- j tál szervezi. Az országos ! program keretében az EU-s I forrásból előállított élelmisze- ! reket a Mezőgazdasági és Vi- ; dékfejlesztési Hivatallal szer- ; ződött segélyszervezetek, a ! települési önkormányzatok ! együttműködésével juttatják ! el a magyarországi ráSzoru- ; lók részére. A program végre- ; hajtását a MVH Feldolgozott ! Termékek Intervenciós Osz- 1 táiya koordinálja. Az élelmiszersegély prog- j ram keretén belül a szent- ; lőrinckátai Peau d’ Espagne ! Kft. a sikeres pályázók között ! szerepel. Vállalásuknak meg- ! felelően az első fordulóban ; négy segélyszervezet - a Gyer- J mekétkeztetési Alapítvány, a i Katolikus Karitász, a Magyar 1 Élelmiszerbank és a Magyar ! Ökumenikus Segélyszervezet ; - részére szállított élelmiszert [ A Kft. az első fordulóban ! UHT tejet, UHT tejitalt, vaní- 1 liás-és kakaós italt, valamint ! kekszet, amelynek alapanya- ; ga a szécsényi malomban ké- [ szült adott át a négy segély- ! szervezetnek. A segélyszer- 1 vezetek közvetítésével az í élelmiszersegély a magyar- ; országi rászorulók között ke- ! rül szétosztásra. Tetten érték a fatolvajt A település erdős külterületén ért tetten a Balassagyarmati Rendőrka­pitányság járőre egy férfit, aki engedély nélkül fát vágott ki. A személy a helyszínen el­ismerte a cselekmény elköve­tését és elmondta, hogy azt saját célra, eltüzelési szán­dékkal termelte ki. Az intéz­kedő rendőrök lefoglalták a kivágott fát, és a férfi ellen tu­lajdon elleni szabálysértés el­követése miatt harmincezer forint helyszíni bírságot szab­tak ki - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság szóvivője. mája egy külföldön lévő atom­erőműben bekövetkezett bal­eset, amely hatására szennye­zett felhő érte el Magyarország északi megyéit, így Nógrád me­gyét is. A gyakorlatba bevonták a megyei védelmi bizottság munkacsoportjait, Balassagyar­mat, Szécsény, Rétság városok (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. Beszélgetésün­ket elsőként a Nógrád megyei szénmedence földtörténeti beso­rolásával, annak korának meg­határozásával és szeneinek mi­nőségével kezdtük. Dr. Szabados Gábor erről a következő össze­foglalást adta: Földünk nagy szénképződésének legjelentő­sebb időszaka a karbon korban volt, már csekélyebb mértékben folytatódott a triász és a jura- majd a későbbi földtörténeti ko­rokban is. A Nógrádi szénme­dence a miocén kor képződmé­nye, vagyis ez azt is jelenti, hogy szénmedencénk nagyon fiatal. Anyagi-szerkezeti jellege miatt valamelyest problémát okoz, hogy könnyen töredezik, ugyan­akkor nehéz brikettálni, viszont ezt leszámítva három előnye is van. Egyrészt, viszonylag ala­csony a hamu-, másrészt a ned­vesség- és harmadrészt - az or­szágos átlaghoz képest - alacso­nyabb a kéntartalma. Összeha­sonlításul, a legrosszabb minő­ségű szeneink akár 3-4 százalék elemi kéntartalommal is rendel­kezhetnek, a Nógrádi szenek 1, vagy az alatti százalékban tar­talmazzák azt.- Nem véletlen, hogy amikor a '80-as évek végéig Magyaror­szág különböző szénmedencéi vetélkedtek, akkor az erősebb szénbánya vállalatok elérték azt, hogy az összehasonlításban mindenről szó essék - fűtőérték­ről, hamutartalomról, nedves­ségtartalomról - csak lehetőleg a kéntartalomról ne. Hiszen eb­ben Nógrád megye nagyon jó lett volna - hangsúlyozta dr. Szaba­dos Gábor. Majd hozzátette: a barnaszeneket mára nemcsak eléghetőség, vagyis energetikai szempontból lehet figyelembe venni, hanem manapság egyre jobban a vegyipari felhasználá­sukat is. Ugyanis nagyon sok ér­tékes anyagot tartalmaznak, amelyeket különböző eljárások­kal vonhatunk ki a szénből, s ezek értéke az arannyal veteked­het - emelte ki a bányakapitány. A másik fontos szempont a kitermelhetőség. A bányakapi­tány ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy a Nógrádi szén­telepeket, kialakulásuk során nagyon sok földtani hatás érte, azok erősen tektonizáltak, va­gyis „összetörtek”.- Kevés olyan nagy, egybefüg­gő területtel rendelkezünk, ame­lyeket egy centrális feltárás után optimális hatékonysággal ki le­hetne termelni. Nem azt mon­dom, hogy a bányászati kiterme­lés kivitelezése nem lehetséges, de azt csakis átgondoltan, csak a megfelelő technológia alkalma­zásával lehet folytatni - adott hangot szakmai véleményének dr. Szabados Gábor. Majd to­vábbfűzve gondolatait azt is el­mondta, hogy a kitermelhetőség még számos dolog függvénye. A harmadik, és az egyik leg­helyi védelmi bizottságait, va­lamint a Balassagyarmati Fegy- ház és Börtön, a Megyei Rend­őr-főkapitányság és a Szent Láz­ár Megyei Kórház izotóp labora­tóriumait. Megyénkben a gya­korlat vezetője dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, a Megyei Védelmi Bizottság elnöke volt. fontosabb kategória a gazdaságos kitermelés. Ehhez ismerni kell a földtani vagyont, meghatározni, hogy ebből technológiailag meny­nyit lehet kitermelni és erre ala­pozva el kell készíteni egy gazda­ságossági tervet, vagyis, hogy megtérül-e a befektetés.- Ha mindezt összeszámolom, akkor az egyik oldalon lesz egy beruházási költség és egy üzem­viteli költség, míg a másik oldalon megjelenik egy bevételi lehetőség. Úgy gondolom, ha csak ezt szá­molnám, és nem veszem figye­lembe, hogy ennek milyen egyéb előnyei lehetnek, a foglalkoztatás, az oktatás, az ehhez kapcsolódó közvetlen és közvetett képzések, egyáltalán az infrastruktúra fejlő­dése és az ebből származó közve­tett haszon, a rátelepülő beszállí­tói háttér, akkor most nagyon két­séges, hogy tömegtermelő mun­kahelyként lehet-e ilyet gazdasá­gosan telepíteni - ismertette dr. Szabados Gábor. Majd hozzátette: ha csakis a szórványenergetikai felhasználást és egy lakossági ki­szolgálást veszünk figyelembe, akkor fel sem merülhet a bányá­szat tömegtermelő és munkahely­teremtő képessége, vagyis annak gazdaságossága. - Egészen más helyzetet teremthet, ha egy körze­ti villamosenergia-ellátást szolgá­ló, körzeti szénbázisú erőmű együttlétesítésében gondolko­dunk. Vagy akár úgy, hogy ezt a szenet egy nagy báziserőműnek' az állandó beszállítójaként terve­zem. Ez ugyanis lényegesen javí­tana a helyzeten - emelte ki a bá­nyakapitány. S mennyi idő kellene ahhoz, hogy a Nógrádi szénmedencé­ben jelentős, tömegtermelő bá­nya nyíljon? A bányakapitány szerint: ha technikailag - s itt tényleg csak a tervezést, az enge­délyezést, a beruházást, a mun­kaerő- és eszközbiztosítást ven­nénk figyelembe -, akkor 3-4 év. Ez az időintervallum, amikor egy bányát, nagyon-nagyon szi­gorú feltételek mellett, a határ­idők következetes betartásával termelőre lehet fordítani. - Nem győzöm hangsúlyozni, hogy itt nem az az alapvető kérdés, hogy van-e szén, mert van. Az sem hogy kitermelhető-e, mert kiter­melhető, de hogy ez milyen ered­ményességgel történik, azt alap­vetően a felvevőoldal határozza meg. A j elenlegi környezetvédel­mi követelményrendszerben és gazdasági helyzetben a felvevő­oldal kiléte kérdéses, hiszen va­lakinek ezt a kitermelt értéket meg is kell majd vennie - hang­súlyozta dr. Szabados Gábor. Adott helyzetben, nukleáris­baleset bekövetkezése esetén a Megyei Védelmi Bizottság meg­határozza a területi szintű fel­adatokat, irányítja és összehan­golja a helyi védelmi bizottsá­gok, polgármesterek felkészü­léssel, végrehajtással kapcsola­tos feladatait. A meghozandó A bányakapitánnyal arról is be­szélgettünk, ha nem (barna)szén, akkor még milyen lehetőségeket rejt a Nógrádi föld mélye? Ezzel kapcsolatban dr. Szabados Gábor elmondta, hogy Nógrád megye ércekben szegény vidék. Bár van egy jelentősnek nem nevezhető bauxit előfordulás, továbbá cse­kély részben cink és ólomérc, va­lamint hasonló mértékben ho­mok és kavics is, de Nógrád me­óvintézkedések fő célja a lakos­ság időbeni, megfelelő tájékoz­tatása, a megnövekedett sugár- terhelés élő szervezetre, kör­nyezetre gyakorolt hatásainak minimálisra csökkentése. A gyakorlat hatékonyságát, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szakértője segítette tapasztalatai gyében erre, nem lehet alapozni, mert bányászatuk nem valószí­nű, hogy gazdaságos. S mit lehet(ne) gazdaságosan bányászni?- A jelenlegi tudásunk alap­ján, Nógrád megyében elsősor­ban az építő- és a díszítő köveket - a valamikori hegységek földta­ni lepusztulása következtében kialakult üledékes kőzeteket, agyagásványokat, és a speciális átadásával. Értékelésében kiemel­te, hogy a résztvevők a feltétele­zett helyzet alapján átfogó, szak­mailag megalapozott javaslatokat dolgoztak ki az elnöki határoza­tok meghozatalához, fontosnak tartotta, hogy a gyakorlat megfe­lelő alapot nyújtott a veszélyhely­zeti együttműködés gyakorlására. Zárszóként a védelmi bizott­ság titkára és a katasztrófavé­delmi igazgatóság igazgató-he­lyettese megköszönte a Kor­mányhivatal, szervek, szerve­zetek, intézmény képviselői, szakemberei színvonalas mun­káját és a gyakorlaton történt részvételüket. társulásokat, mint például a rio- litokat. Ezek azok, amelyek szén mellett komoly tényezőt jelent­hetnek, s erre később érdemes lenne építeni. Főleg akkor, ha az építőipar talpra áll, ami magá­val húzná az építőanyag kiter­melést is. Ebben az esetben eze­ket gazdaságosan lehetne bá­nyászni, s komoly piacot is lehet teremteni - zárta gondolatait dr. Szabados Gábor. i 4 l a j Építőanyagokban fekszik a bányászat jövője?

Next

/
Thumbnails
Contents