Nógrád Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

2012-10-11 / 237. szám

12 • • •• S PORTT UKOR 2012. OKTOBER 11., CSÜTÖRTÖK Szomszédban a válogatott Október 11-én, csü­törtökön a szlovákiai Beszter­cebányán vendégeskedik Sal­gótarján serdülő válogatottja. Az 52. alkalommal megrende­zésre kerülő rangos atlétikai ta­lálkozón két' korcsoportban szerepelnek majd a fiatalok. A nógrádi megyeszékhely indu­lói (a többség nemrég Németor­szágban vendégszerepeit) re­mélhetőleg szép eredményeket érnek majd el a település test­vérvárosában. Aki hallja, adja át Ha (nyári) olimpia éve, akkor úszótalálkozó a GDSE- nél! Ami azt jelenti, hogy az ed­digi összes, az egyesület színe­iben versenyző vízimádó össze­jön a salgótarjáni uszodába egy kis nosztalgiázásra, úszásra, szaunázásra Dénes nap környé­kén. Aztán (például idén a Galcsik Fogadóban) fehér asztal mellett folytatódik a régi emlé­kek felidézése, sztorizással és kulináris élvezetekkel egybe­kötve. Az összes érintett megje­lenésére számít az úszók közös­sége, október 13-án, szombaton. Csapatot keres Az Anderlecht bekkje azt mondja, nem jártak el korrekten vele, és nem tartja ki­zártnak, hogy itthon folytatja. Ju­hász Roland eltökélt, hét év után mindenképpen elhagyná csapa­tát, és azt sem tartja kizártnak, hogy valamelyik magyar NB I-es csapat ajánlatára bólint rá.- Remélem, hogy a tél folya­mán sikerül új csapatot találnom magamnak, és ha a belgák is el­fogadják, akkor elhagyom az Anderlechtet - jelentette ki Ju­hász Roland. A játékos szerint biztos, hogy nem lesz helye eb­ben a csapatban. Megkezdik a küzdelmet Péntektől vasár­napig Barcelonában szerepel a magyar női jégkorong-váloga­tott olimpiai előselejtezőn. A 2014-es szocsi játékoknak ez lesz az előselejtezője. A ma­gyarok sorrendben a dánok, a horvátok és végül a házigazda spanyolok ellen lépnek jégre, s ha megnyerik a kvartettet, ak­kor játszhatnak majd novem­berben a sanghaji selejtezőben. Azt megnyerve lehet eljutni az utolsó kvalifikációs állomásra, 2013 februárjában Poprádba, vagyis a magyaroknak három lépcsőn keresztül lehet eljutni­uk az olimpiára. Nagy László: változatlanok az SBTC céljai Amikor a hetvenes években az Újpesti Dózsa sok­szoros bajnok labdarúgójaként kifutott a dolinkai pálya gyepére, aligha gondolta, hogy jó három évtizeddel később ugyanott, az immár Szojka Ferencről elnevezett stadionban illetve a Tóstrandon edzőként vezényli az SBTC NB Ill-as csapatát. De a Stécé hívei sem gondolták néhány héttel ezelőtt - amikor a televízióban hallgatták Nagy László kom­mentárjait, a Retro-sorozatban nézték a magyar válogatott - amelyben 1970 és 1980 között huszonöt­ször szerepelt - visszajátszott mérkőzéseit, hogy hamarosan Salgótarjánban láthatják nap mint nap az egykoron az élvonalban 355 mérkőzést abszolvált és 94 gólt rúgott csatárt. as bajnokságban és minél előbb megcélozni az NB II mezőnyét.- Ehhez képest az első három mérkőzés - amióta Nagy László ül a kispadon - nem igazán sike­rült: kétszer - a Bükkábrányiéi itthon, a Gyöngyöstől pedig ide­genben vereséget szenvedett az SBTC, s csak egy pontot tudott megszerezni a legutóbbi hazai mérkőzésen az egyébként előkelő helyezésű Felsőtárkánytól. Csongrády Béla- Hogyan került ide, milyen ér­zésekkel és tervekkel érkezett a Stécéhez - kérdeztük az 1968-as mexikói olimpián - csakúgy mint a Stécéből Básti István és Szalay Miklós - aranyérmes Nagy Lászlót.- Miután a Puebla cég úgy dön­tött, hogy befektetőként szerepet vállal az SBTC működtetésében, az ügyvezető igazgató, Sólyom Sándor - akivel már dolgoztunk együtt Újpesten - megkérte Ko­vács Zoltánt,at UTE korábbi válo­gatott játékosát, hogy segítsen a csapat szakmai megerősítésében. Ő keresett meg engem és miután megnéztem az ózdi mérkőzést, igent mondtam a felkérésre. Az­óta természetesen sokszor eszembe jutottak már salgótarjá­ni élményeim s bár többször sike­rült itt nyerni vagy döntetlent el­érni, élcsapatként is mindig na­gyon meg kellett küzdenünk a pontokért. Ráadásul én - mint már szó esett róla - olimpiai csa­pattársaim ellen játszottam, de szívesen emlékszem Répás Bél­ára és a Stécé 1972-ben bronzér­met szerzett csapatának többi já­tékosára is. Nagyon furcsa most a gyönyörű fekvésű dolinkai sta­diont - ahová az acélgyár előtti parkolóból a buszból kiszállva gyalog érkeztünk - jelenlegi álla­potában, üresen, nézők nélkül látni. Ami pedig a csapattal kap­csolatos tervemet illeti, az nem lehet más, mint amit a közgyűlé­sen a klubvezetés is kifejtett, elfo­gadtatott: jól szerepelni a NB III­Szóváltás edzés előtt Stark Jánossal (balra), az SBTC egyik tapasztalt játékosával- Valóban jobb eredmények­re, több pontra számítottunk, de e mérkőzéseket nem lehet egy kalap alatt kezelni, s nemcsak azért, mert a harmadikon már nem kaptunk ki. A Bükkábrány és a Gyöngyös elleni meccsek egyértelműen csalódást jelentet­tek számomra is, mindkétszer rosszul játszott, hírnevéhez, múltjához s a fentebb kifejtett jö­vőképhez képest méltatlanul szerepelt a csapat. Nem is a ve­reség bántott elsősorban, hanem a hozzáállás, a küzdeni akarás hiánya. Sok a fiatal, rutintalan a játékos a csapatban. Kiélezett szituációkban nem koncentrál­nak eléggé, nem figyelnek egy­másra. Nos, a harmadik mérkő­zésen, a Felsőtárkány ellen - bár a „szokásos” védelmi hiba ekkor is bekövetkezett - már láttam biztató jeleket, a játékosok men­talitásával már nem volt gond.- Nem lesz könnyű a hétvégi mérkőzés sem, hiszen az MTK második csapata lesz az ellenfél a fővárosban...- Az én elvem, hogy minde­nütt - így a Hungária körúton is - győzelemre kell játszani, soha nem szabad feltett kézzel a pá­lyára lépni. Az MTK sem verhe­tetlen, kétszer már ki is kapott. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ellenfelünk kiváló, Az olimpiai bajnok Nagy László edzőként tért vissza az egykori nagy mérkőzések színhelyére, a dolinkai pályára zömmel a Sándor Károly Akadé­mián képzett, szinte éjjel-nappal edző erőkből áll és ez óriási előny a mi amatőr - jórészt a munka mellett futballozó - játé­kosainkhoz képest. Behatároltak a lehetőségeink, de keményen dolgozunk, hogy folytassuk a pontszerzést, amit éppúgy reá­lisnak tartok, minthogy legrosz- szabb esetben az is megtörtén­het, hogy nagyarányú vereséget szenvedünk a bajnoki szünet­ben az NB I-es keretből is erősít­hető MTK-tól.- A jelenlegi kilencedik helyezés és a nyolc mérkőzésen megszerzett mindössze nyolc pont változtat-e valamit a kitűzött célokon?- Nem. Továbbra is arra törek­szünk, hogy megteremtsük a szakmai feltételeit az NB Il-es sze­replésnek. Ehhez persze az szük­séges, hogy nem szakadjunk na­gyon le az élvonaltól és minde­nekelőtt az NB Ill-ban biztosítsuk a helyünket. Én személy szerint is nagyon bízom abban, hogy a Puebla és az önkormányzat bizto­sította stabil anyagi háttérrel, a téli időszakban várható, egyértel­mű erősítést jelentő új igazolá­sokkal, az épülő műfüves pálya adottságait is kihasználó komoly alapozással elérjük céljainkat és sikerül örömet szerzünk a Stécé hűséges szurkolótáborának. A végére nem maradt válaszuk FUTSAL NB II, Keleti csoport, férfiak, 4. forduló Újpesti TE - Salgótarjáni Futsal Team SVSE 6-5 (3-1) Budapest, Halassy Olivér Sportközpont, vezette: Pápai Z., Janitz G. Újpesti TE: Junák - Győrök, Szalánszki, Horváth B., Szabó I. Csere: Altsach, Bodnár, Pál D. Edző: Tóth László. Salgótarján: Balázs T. - Dániel, Bársony, Bocsó, Molnár G. Csere: Kiska, Gazsi, Váradi, Sárközi, Pataki. Játékos-edző: Pa­taki László. Gl.: Győrök (8., 30., 34.), Szabó I. (14., 32.), Pál D. (18.), ill. Gazsi (9., 30.), Bársony (23.), Szabó I. (25., öngól), Kiska (33.). Sárga lap: Molnár G. (34.). H. P. Noha az utóbbi két fellépéséhez képest - különösen támadásban - javuló formában játszó megye- székhelyi gárdának reális esélye mutatkozott a pontszerzésre a másodosztályú férfi futsal bajnok­ság Keleti csoportjának hétfő es­ti, fővárosi összecsapásán, gólok­ban gazdag, látványos küzdelmet követően végül minimális különb­ségű vereséggel volt kénytelen ha­zakullogni a Salgótarjáni Futsal Team SVSE együttese az Újpesti TE otthonából. A jó iramú első fél­idő végére 3- 1-es hátrányba kerü­lő látogatók Bársony és a saját ka­pujába találó Szabó révén a for­dulást követően gyorsan egalizál­tak, majd a duplázó Gazsi, illetve Kiska góljaival egészen az utolsó öt perc kezdetéig tartották a lépést riválisukkal. A hazaiak legjobbjá­nak, a mesterhármast jegyző Győröknek újabb, immár sokadik vezető találatára azonban a hajrá­ban már nem érkezett tarjáni vá­lasz, így a forduló előtt azonos mérleggel álló két együttes közül az újpestieknek sikerült közelebb férkőzniük a csoport meglehető­sen tömör középmezőnyéhez. További eredmények: Monor SE - Kincsem LP-Nagykáta 3-7 (1 -4), Vasas-Kalafa SE - Szegedi TE EHÖK SE 10-2 (4-2), Energia SC Gyöngyös - Pioneers Viharsar­ki FC Békéscsaba 2-2 (0-1), Diós­győri FK - Újpesti FC 10-4 (4-2), Debreceni EAC Armada FK - BNM-Törökszentmiklósi FC 3-5 (1-2), Rákosmenti FC - Siketek SK 19-1 (9-0). A bajnokság állása 1. Vasas-Kalafa 4 4 0 0 27-7 12 2. Naqykáta 4 3 1 0 21-13 10 3. Törökszentm. 4 3 0 1 45-17 9 4. Rákosmente 4 3 0 1 34-8 9 5. Diósgyőr 4 3 0 1 34-17 9 6. Gyöngyös 4 2 1 1 15-12 7 7. Békéscsaba 4 2 1 1 11-13 7 8. Újpesti TE 4 2 0 2 20-31 6 9. Debreceni E. 4 1 1 2 18-13 4 10. Salqótarján 4 1 0 3 12-15 3 11. Monor 4 1 0 3 13-21 3 12. Újpesti FC 4 1 0 3 20-36 3 13. Szegedi TE 4 0 0 4 9-28 0 14. Siketek SK 4 0 0 4 7-55 0

Next

/
Thumbnails
Contents