Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

2012-09-10 / 210. szám

2012. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ MAGAZIN 3HNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ „Es láttunk élő vízben templomot, mely halott. Ott, ahol temetést és gyászt kongatnak a vízi harangok. Ott, ahol a csúcsánál a víz alatt kezded meg lefelé mászni a fát, Ott mondhattunk egy vízbefullasztott faluért néma imát." György Horváth László Lehetetlen egy oldalban összefoglalni egy több na­pos utazás emlékeit, él­ményeit. Pláne, ha az em­ber Erdélybe látogat, ugyanis az utazás min­den egyes pillanata, min­den egyes íz, amit meg­kóstol, minden egyes em­ber, akivel találkozik, minden táj, amelyre kilá­tása nyílik, egy-egy olyan maradandó élmény, amely szavakba nem önt­hető. Most mégis szeret­ném az olvasók számára kicsit közelebb hozni Szé­kelyföldet, megmutatni pár szeletét ennek a vi­déknek, ahol a Nógrád Táncegyüttes és barátai augusztusban látogatásu­kat tették. Steib Janka Erdély középső részén, Szé­kelyföld területén jártunk, Har­gita megyében, amely egyike Erdély még ma is nagy­részt magyar ajkú települé­seinek. A tizenkét órás út végén - miközben a busz az utolsó és egyben leg­hosszabb négy kilométerét tette meg az út­nak nem iga­zán nevezhető szerpentinen-, a csapat az „el­árasztott falu”, a Kőrispatak melletti Bözödújfalu történetével is­merkedhetett meg. Bözödújfalu Mint megtudtuk, 1988-ban egy átla­gos Maros megyei falu volt található a je­lenlegi víztározó helyén. Bözödújfalu volt a neve. Az 1945 után meginduló ag­resszív románosító politikával megkez­dődött Észak- Erdély beolvasztása. En­nek az volt a célja, hogy Trianon után a későbbiekben már értelme se legyen az esetleges Magyarországhoz való vissza­csatolásnak. A magyar nyelv használa­ta több helyen tilos volt, titokban lehetett énekelni himnuszt, titokban lehetett templomba járni. A fiatalokat szándéko­san román vidékre helyezték ki dolgoz­ni, hogy aztán román párt válasszanak maguknak, így keveredjenek. Megin­dult egy romboláspolitika. A kormány el­hanyagolta Székelyföld megyéit, Hargi­tát, Kovásznát, Marost. Ide minden fej­lesztés utoljára jutott el. Bözödújfalu en­nek a rombolásnak, a Ceausescu-rezsim politikájának lett áldozata, azóta már jel­képe is. Az akkori román kormány döntése az volt, hogy víztározót építsenek a fa­lu területén, árasszák el azt vízzel. Megkezdődött a község kitelepítése, 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került, mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől. Két évvel később a kormány megbukott. Ez azonban már vajmi keveset jelentett Bözödújfalu házainak lakói számára. Egy egyedülálló történelmi-vallási kö­zösséget szüntettek meg, melyben kü­lönböző nemzetiségű és felekezetű csalá­dok éltek együtt évszázadokon át, hiszen katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet egyaránt megtalál­ható volt egy helyen. Ma a víztározó környéke nyaranta a fürdőzők és horgászok közkedvelt paradicsoma. Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lako­sok nevei és a faluban gyakorolt val­lások szimbólumai láthatók. Kirándulásunk alatt látogatást tettünk Szászcsá- váson, ahol nagy élményt jelentett a táncosok szá­mára a szászcsávási zenekarral való találkozás, hogy élőben hallgathattuk zenéjüket, és táncolhat­tunk rá. A kőrispataki utolsó estén meghívtunk egy másik népzenei csoportot is, akik Magyarpalatkáról érkeztek hozzánk. Egy egész estés táncmulatsággal zártuk nyaralásunkat, mely - és úgy gondolom az egész csoport nevében mondhatom - méltó befejezé­se volt erdélyi kirándulásunknak. Enlaka Látogatást tettünk a közigazgatási­lag Kőrispatakkal együtt Etédhez tar­tozó, Firtos tető nyugati lábánál fek­vő székely falu, Én­laka terü- létén, amelyet szintén nehéz volt meg­közelíte­ni, de megérte. Ez egy alig 200 lakosú el­öregedő falucska régi tornácos házakkal. Területe az ókortól lakott volt. A várnak elnevezett hegyen római katonai tábort és polgári települést tártak fel. Az 1- III. századi település romjaira települ­tek az utcák. Megtekintettük a XIII-XIV. századi kazettás mennyezetű góti­kus unitárius templomát, amely műemlék. A templom helyén valaha római kori Jupiter szentély állt. Az 1331-32 es pápai tizedjegyzékben említést tesznek a bolt­íves mennyezetű, kőkeretes ablakokkal és freskókkal díszített templomról. Az 16ól-es tatárjáráskor a freskók megsemmisül­tek és a mennyezet beomlott. 1661 és 68 között Muzsnai György készítette el a ma is látható kazettás mennyezetet, melynek leg­értékesebb része a hun­szkíta írásmodorban felvé­sett "Egy Isten" jelmondat. A templom mögött a teme­tőkertben áll a fél évezred­nél idősebb hársfa. A templom bejáratánál ez a szöveg olvasható: „Aki e szentélybe belépsz, oldd le saruidat, dobd el ál­arcodat s Isten szeretetében megerősödve érezd meg Te is Örálló, Vigyázó vagy. ” Szállásunk a Hargita megyei Kő­rispatakon volt, a Küsmőd- patak völgyében. Itt ismerkedtünk idő­sebb és fiatalabb székelyekkel, hall­gathattuk történeteiket, tapasztal­hattuk szokásaikat, kóstolhattuk ételeiket, táncolhattuk táncukat A falu a rajta keresztül folyó, kő­risfákkal szegélyezett patakról kapta nevét. Itt csaknem 150 éves múltra tekint vissza a népi kis­mesterségek terén a szalmakalap készítés (kalapkötés). 11). Szőcs Lajos, a múzeum veze­tője mesélte el nekünk, hogy en­nek a népnek a sok hányattatás adott erőt, kitartást, furfangot a ne­héz körülmények közötti megélhe­téshez.- Körispatak arról tanúskodik, rossz az út, nem tudnak munkába hogyha az életünk olykor nehéz, ingázni, el kell gondolkodni. A szo- nincs nagyon kiút, távol a város, rult helyzet csiszolni fogja az elmét Emiatt lehet itt mégis boldog arcokat látni. Kóstolni kell néha ne­hezebb életformákból is, mert úgy az ottho­nit jobban fogjuk érté­kelni. Mert láttunk egy gyengébb körül­ményt, egy egysze­rűbb életszínvonalat A viszonyításhoz ez nagyon fontos. Ma­napság mindenki csak a Nyugat felé te­kinget Ez az elmén­ket ez egy virtuális vi­lágba, egy nem létező világba viszi. Elége­detlenség indul a lel­kekben, hogy miért csak ilyen házunk van, miért csak ilyen autónk van? Ezért jó eljönni egy picit keletre, hogy tudd látni a sorsod alakulását Az embe­rek itt is elkezdtek gondolkodni, hogy miből lehetne megélni. A szal­ma vált hasznunkra olyan módon, hogy egyik család virágot font be­lőle, másik üveget vont be vele. Az ide látogató turisták megveszik, ilyen módon könnyítik meg az itt élők életét Ma kevés az a család a faluban, aki ne ismerné a szalmafonás technikáját. Meglátogattuk Kőrispatakon a felújított hagyományos paraszt­házban létesült Szalmakalap Mú­zeumot. Az első szobájában az ország összes szalmakalap tí­pusa megtalálható, a középső szobában különböző haszná­lati és dísztárgyak tekinthe­tők meg, míg a hátsó szobá­ban a kalapkészítés tech­nikai folyamatát i kinthettük meg, az aratástól a kalap viseléséig. A múzeum udvarán egy kőgyűjtemény látogató, ame­lyet több mint 10 éve gyűjtenek. A több, mint 600 természet alkotta kő egy-egy érdekes képet rejt ma­gában, mint például kacsa, ga­lamb, sapka stb. Ifj. Szőcs Lajos mesélt nekünk a székely kapukról, melyek Szé­kelyföld nevezetességei, dicsősé­gei. Kőrispatakon is lehet egy pár­ral találkozni, sőt találhatunk raj­tuk fejtörő gondolatokat is. Árul­kodnak arról, hogy ki milyen osz­tályt képvisel. A székely ősök hiedelemvilágában pogány elem volt, hogy hittek abban, hogy ha meghalnak, felelősséggel hagy­ják utódaik­ra a portát. Az örökö­sök hit­té k, hogy őseik lelkei visszajárnak. A kapu tetején lévő lelki koporsó jelzi, hogy ők itt vannak. Vigyáz­ni kell a portára, tisztán kell tar­tani, ugyanis ezekbe a galamb- lyukformákba, a koporsó formá­ba térnek vissza szellemeik. A régi székely nagy hangsúlyt fektetett a jelrendszerre. A szal­makalapokba sok jel volt bele- varrva, amelyek tulajdonosaik tájegységhez való tartozását, nemzetiségét, korát, módosságát fejezték ki. Ezen kívül fizikai ol­talmat nyújt, jellegzetesen ápri­lis 24-től, Szent György napjától szeptember 24-ig, Szent Mihály napjáig hordták. Parajd Utunk során ellátogattunk a Hargita megyei Parajdra, amely a Sóvidék központja, a Kárpát-me­dence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették. Lejutottunk a 120 méterrel a Fold alatt található parajdi sóbányába, ahová buszok­kal szállítják le a látogatókat. Az egyszerre múze­umként és szabadidőközpontként is szolgáló ha­talmas csarnokok a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A föld alatt különböző programokra nyílik lehetőség, található itt templom, kiállítás, büfé, valamint sportolásra is van lehetőség. 1 ■ I T l * 1 Székelyföldi szeletek Kőrispatak

Next

/
Thumbnails
Contents