Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-10 / 210. szám
2012. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ MAGAZIN 3HNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ „Es láttunk élő vízben templomot, mely halott. Ott, ahol temetést és gyászt kongatnak a vízi harangok. Ott, ahol a csúcsánál a víz alatt kezded meg lefelé mászni a fát, Ott mondhattunk egy vízbefullasztott faluért néma imát." György Horváth László Lehetetlen egy oldalban összefoglalni egy több napos utazás emlékeit, élményeit. Pláne, ha az ember Erdélybe látogat, ugyanis az utazás minden egyes pillanata, minden egyes íz, amit megkóstol, minden egyes ember, akivel találkozik, minden táj, amelyre kilátása nyílik, egy-egy olyan maradandó élmény, amely szavakba nem önthető. Most mégis szeretném az olvasók számára kicsit közelebb hozni Székelyföldet, megmutatni pár szeletét ennek a vidéknek, ahol a Nógrád Táncegyüttes és barátai augusztusban látogatásukat tették. Steib Janka Erdély középső részén, Székelyföld területén jártunk, Hargita megyében, amely egyike Erdély még ma is nagyrészt magyar ajkú településeinek. A tizenkét órás út végén - miközben a busz az utolsó és egyben leghosszabb négy kilométerét tette meg az útnak nem igazán nevezhető szerpentinen-, a csapat az „elárasztott falu”, a Kőrispatak melletti Bözödújfalu történetével ismerkedhetett meg. Bözödújfalu Mint megtudtuk, 1988-ban egy átlagos Maros megyei falu volt található a jelenlegi víztározó helyén. Bözödújfalu volt a neve. Az 1945 után meginduló agresszív románosító politikával megkezdődött Észak- Erdély beolvasztása. Ennek az volt a célja, hogy Trianon után a későbbiekben már értelme se legyen az esetleges Magyarországhoz való visszacsatolásnak. A magyar nyelv használata több helyen tilos volt, titokban lehetett énekelni himnuszt, titokban lehetett templomba járni. A fiatalokat szándékosan román vidékre helyezték ki dolgozni, hogy aztán román párt válasszanak maguknak, így keveredjenek. Megindult egy romboláspolitika. A kormány elhanyagolta Székelyföld megyéit, Hargitát, Kovásznát, Marost. Ide minden fejlesztés utoljára jutott el. Bözödújfalu ennek a rombolásnak, a Ceausescu-rezsim politikájának lett áldozata, azóta már jelképe is. Az akkori román kormány döntése az volt, hogy víztározót építsenek a falu területén, árasszák el azt vízzel. Megkezdődött a község kitelepítése, 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került, mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől. Két évvel később a kormány megbukott. Ez azonban már vajmi keveset jelentett Bözödújfalu házainak lakói számára. Egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, hiszen katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt egy helyen. Ma a víztározó környéke nyaranta a fürdőzők és horgászok közkedvelt paradicsoma. Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok nevei és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. Kirándulásunk alatt látogatást tettünk Szászcsá- váson, ahol nagy élményt jelentett a táncosok számára a szászcsávási zenekarral való találkozás, hogy élőben hallgathattuk zenéjüket, és táncolhattunk rá. A kőrispataki utolsó estén meghívtunk egy másik népzenei csoportot is, akik Magyarpalatkáról érkeztek hozzánk. Egy egész estés táncmulatsággal zártuk nyaralásunkat, mely - és úgy gondolom az egész csoport nevében mondhatom - méltó befejezése volt erdélyi kirándulásunknak. Enlaka Látogatást tettünk a közigazgatásilag Kőrispatakkal együtt Etédhez tartozó, Firtos tető nyugati lábánál fekvő székely falu, Énlaka terü- létén, amelyet szintén nehéz volt megközelíteni, de megérte. Ez egy alig 200 lakosú elöregedő falucska régi tornácos házakkal. Területe az ókortól lakott volt. A várnak elnevezett hegyen római katonai tábort és polgári települést tártak fel. Az 1- III. századi település romjaira települtek az utcák. Megtekintettük a XIII-XIV. századi kazettás mennyezetű gótikus unitárius templomát, amely műemlék. A templom helyén valaha római kori Jupiter szentély állt. Az 1331-32 es pápai tizedjegyzékben említést tesznek a boltíves mennyezetű, kőkeretes ablakokkal és freskókkal díszített templomról. Az 16ól-es tatárjáráskor a freskók megsemmisültek és a mennyezet beomlott. 1661 és 68 között Muzsnai György készítette el a ma is látható kazettás mennyezetet, melynek legértékesebb része a hunszkíta írásmodorban felvésett "Egy Isten" jelmondat. A templom mögött a temetőkertben áll a fél évezrednél idősebb hársfa. A templom bejáratánál ez a szöveg olvasható: „Aki e szentélybe belépsz, oldd le saruidat, dobd el álarcodat s Isten szeretetében megerősödve érezd meg Te is Örálló, Vigyázó vagy. ” Szállásunk a Hargita megyei Kőrispatakon volt, a Küsmőd- patak völgyében. Itt ismerkedtünk idősebb és fiatalabb székelyekkel, hallgathattuk történeteiket, tapasztalhattuk szokásaikat, kóstolhattuk ételeiket, táncolhattuk táncukat A falu a rajta keresztül folyó, kőrisfákkal szegélyezett patakról kapta nevét. Itt csaknem 150 éves múltra tekint vissza a népi kismesterségek terén a szalmakalap készítés (kalapkötés). 11). Szőcs Lajos, a múzeum vezetője mesélte el nekünk, hogy ennek a népnek a sok hányattatás adott erőt, kitartást, furfangot a nehéz körülmények közötti megélhetéshez.- Körispatak arról tanúskodik, rossz az út, nem tudnak munkába hogyha az életünk olykor nehéz, ingázni, el kell gondolkodni. A szo- nincs nagyon kiút, távol a város, rult helyzet csiszolni fogja az elmét Emiatt lehet itt mégis boldog arcokat látni. Kóstolni kell néha nehezebb életformákból is, mert úgy az otthonit jobban fogjuk értékelni. Mert láttunk egy gyengébb körülményt, egy egyszerűbb életszínvonalat A viszonyításhoz ez nagyon fontos. Manapság mindenki csak a Nyugat felé tekinget Ez az elménket ez egy virtuális világba, egy nem létező világba viszi. Elégedetlenség indul a lelkekben, hogy miért csak ilyen házunk van, miért csak ilyen autónk van? Ezért jó eljönni egy picit keletre, hogy tudd látni a sorsod alakulását Az emberek itt is elkezdtek gondolkodni, hogy miből lehetne megélni. A szalma vált hasznunkra olyan módon, hogy egyik család virágot font belőle, másik üveget vont be vele. Az ide látogató turisták megveszik, ilyen módon könnyítik meg az itt élők életét Ma kevés az a család a faluban, aki ne ismerné a szalmafonás technikáját. Meglátogattuk Kőrispatakon a felújított hagyományos parasztházban létesült Szalmakalap Múzeumot. Az első szobájában az ország összes szalmakalap típusa megtalálható, a középső szobában különböző használati és dísztárgyak tekinthetők meg, míg a hátsó szobában a kalapkészítés technikai folyamatát i kinthettük meg, az aratástól a kalap viseléséig. A múzeum udvarán egy kőgyűjtemény látogató, amelyet több mint 10 éve gyűjtenek. A több, mint 600 természet alkotta kő egy-egy érdekes képet rejt magában, mint például kacsa, galamb, sapka stb. Ifj. Szőcs Lajos mesélt nekünk a székely kapukról, melyek Székelyföld nevezetességei, dicsőségei. Kőrispatakon is lehet egy párral találkozni, sőt találhatunk rajtuk fejtörő gondolatokat is. Árulkodnak arról, hogy ki milyen osztályt képvisel. A székely ősök hiedelemvilágában pogány elem volt, hogy hittek abban, hogy ha meghalnak, felelősséggel hagyják utódaikra a portát. Az örökösök hitté k, hogy őseik lelkei visszajárnak. A kapu tetején lévő lelki koporsó jelzi, hogy ők itt vannak. Vigyázni kell a portára, tisztán kell tartani, ugyanis ezekbe a galamb- lyukformákba, a koporsó formába térnek vissza szellemeik. A régi székely nagy hangsúlyt fektetett a jelrendszerre. A szalmakalapokba sok jel volt bele- varrva, amelyek tulajdonosaik tájegységhez való tartozását, nemzetiségét, korát, módosságát fejezték ki. Ezen kívül fizikai oltalmat nyújt, jellegzetesen április 24-től, Szent György napjától szeptember 24-ig, Szent Mihály napjáig hordták. Parajd Utunk során ellátogattunk a Hargita megyei Parajdra, amely a Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették. Lejutottunk a 120 méterrel a Fold alatt található parajdi sóbányába, ahová buszokkal szállítják le a látogatókat. Az egyszerre múzeumként és szabadidőközpontként is szolgáló hatalmas csarnokok a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A föld alatt különböző programokra nyílik lehetőség, található itt templom, kiállítás, büfé, valamint sportolásra is van lehetőség. 1 ■ I T l * 1 Székelyföldi szeletek Kőrispatak
