Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-08 / 209. szám
2012. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT NOGRADMTWP Kiút a munkanélküliségből (Folytatás az 1. oldalról.)- A program révén felújíthattuk az önkormányzat kezelésében lévő utakat Ide tartozik az útpadkák rendezése, az utak mellett lévő vízelvezető árkok karbantartása, felújítása, az évek óta sokszorosan kátyúzott utak felújítása, a sérült, hiányos aszfalt javítása, kátyúzása. A mezőgazdasági Horváth Tibor Útszakaszainkat alpolgármester is rendszeresen karbantartjuk, a földutak nyomvályúit feltöltjük, útfelületek, árkok lejtését kialakítjuk a víz lefolyása érdekében, illetve az útszelvénybe belógó bokrok, ágak kiirtását is elvégezzük. A városban a vízelvezetés, patakmedrek rekonstrukciója is a projekt részét képezi, értem ez alatt a Bátonyterenye város belterületén áthaladó patakok rendezését, vízelvezető árkok és átereszek építését, a patakmedrek rendezését, kotrását, egyes szakaszok burkolását - mondta, majd így folytatta: - A közmunka program keretében olyan mezőgazdasági fejlesztéseket is kivitelezni tudtunk, mint a zöldségnövények (borsó, retek, saláta, zeller, hagyma, fokhagyma, sárgarépa, zöldbab, petrezselyem, árpa és kukorica) vetése és palántanevelés (körülbelül 2000 darab paprika, paradicsom, káposzta és uborka) az 1 hektáros területtel rendelkező úgynevezett mocsárban, illetve a 0,7 hektáros maconkai területen. Ezek betakarítása és értékesítése jelenleg is folyamatban van. A focipálya melletti területen, Maconkán, a Szorospataki út végén, illetve Kisterenyén több hektáron energiaerdőt telepítettünk, amely többségében akác, illetve fűzfából tevődik össze. Kiemelt célunk a jövőben a gyümölcstermesztés is, amelynek érdekében 800 darab gyümölcsfát telepítettünk. Az alpolgármestertől megtudtuk azt is, hogy az ön- kormányzat a különféle zöldségek termesztése és fák telepítése mellett az állattartás, állattenyésztés irányába is elkötelezett. - Az ön- kormányzati területeken juh, kecske, házisertés, mangalica és egyéb kisállatok tartása szabad- tartásos formában történik. Az így keletkező állati eredetű termékeket a későbbiekben a városban élők számára étkezési alapanyagként kívánjuk felhasználni - nyilatkozta Horváth Tibor alpolgármester. Mindezeken túl felszámoltak Bátonyterenyén 17 illegális hulladéklerakó területet, helyüket bevonták a mezőgazdasági projektbe oly módon, hogy beültették, ezzel megelőzve az újbóli szemétlerakást.- A program a tavaszi, nyári illetve őszi időszakkal nem zárul le, hiszen a téli közfoglalkoztatás is a projekt részét képezi. Akkor kívánjuk az önkormányzat tulajdonában lévő épületek, bérlakások (szolgálati, szociális és szükséglakások), valamint közegészségügyi és közoktatási épületek felújítását elvégezni, a szociális házi segítségnyújtást beindítani, az intézményeink őrzésére alkalmas szakembereket oktatni és alkalmazni, a közintézményekben takarító személyzetet biztosítani. A téli időszakban meg tudjuk szervezni a szakmai oktatást, amellyel biztosítható lesz a közfoglalkoztatási programot követően az átképzett emberek foglalkoztatása olyan szakmákban, amelyekkel a mai munkaerőviszonyok között is megállják helyüket a munkaerőpiacon. Az elméleti ismeretek után a szakmai gyakorlatot pedig - például a kőműves, villanyszerelő, asztalos, egyéb építőipari szakipari szakmák esetében - az önkoröszszegből 500 főt tudtak foglalkoztatni a munkaprogram különféle szegmenseiben. Ebből az összegből a foglalkoztatottak bérét és a foglalkoztatáshoz szükséges eszközök beszerzését finanszírozták, amelynek teljes összegét az állam állta. Bátonyterenyén az önkormányzat célja minden lehetőséget kihasználni arra, hogy mányzati tulajdonú ingatlanok felújítása közben szerezhetik meg - fejtette ki Horváth Tibor. A múlt évben összesen 410 fő foglalkoztatását oldották meg a városban 135.300.000 forint támogatási összegből. Idén pedig 657.440.275 forint támogatási munkát adjanak az embereknek. Ezért különböző projektek jelen pillanatban is folyamatban vannak, illetve a későbbiekben újabbakkal bővülnek majd, így továbbra is biztos munkát és jövedelmet teremtve a városban élők számára. Szénkincset rejt a nógrádi föld Megyei bányászünnep Homokterenyén dött egy erőmű építése, amely 80 Az első lépések szénmedence múltjáról szólva százalékban szenet használt vol- hangsúlyozta, az első bányák na fel és több száz munkahelyet Becsó Zsolt a megyei közgyűlés megnyitásától a bányák bezáráteremtett volna. A terv azonban- elnöke, országgyűlési képviselő sáig eltelt mintegy másfél évszá- különböző okok miatt - nem va- méltatta, hogy szerte az ország- zad alatt 165 milliónyi tonna sze-vg~ ______________________ Má traterenye. A homokterenyei településrészen tartották a 62. Bányásznap megyei megemlékezését a közelmúltban. A Szent Borbála Emlékparkban Gecse László Mátraterenye polgármestere arra emlékezett, amikor a bányászatnak jelentős része volt a település életében. Ma már nincs bánya, de itt élnek a bányásznyugdíjasok és családjaik és még emlékeznek arra, hogy munkájuk, biztos megélhetésük volt és tudták hová tartoznak. Kifejezte bizodalmát, hogy a bányászatnak lesz jövője és nem lesz annyi munkanélküli ember, mint most. Majd a Nógrád megyei és a mátraterenyei önkormányzat, a bányászok országos, megyei, helyi, valamint a megyében tevékenykedő szervezetei, a Nógrád Szén Kft. és a mátraterenyei Fidesz képviselői tették le virágaikat, koszorúikat a bányász emlékmű talapzatára. A megemlékezés a dorogházi asszonykórus bányász dalaival fejeződött be. Jelentős szénvagyon Bodor József a homokterenyei bányász alapszervezet elnöke többszáz embert köszöntött a Szent István Emlékparkban, köztük a Fülekről érkezett nyugdíjas küldöttséget. Mint mondotta, a bánya sok mindent teremtett a városokban, falvakban, de mögöttük emberek voltak. Megvallotta, számára a bánya az egymásra vigyázó társakat, a csapatot jelentette. Hangot adott reményének is, hogy lesz még bánya, jobbra fordulhat a bányász nyugdíjasok sorsa. Dr. Horn János, a Bánya, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöki főtanácsadója ünnepi megemlékezésében felvillantotta a Salgótarján környéki szénbányászat kezdetét és azt, hogy 1873-ban a nógrádi bányák már 315 ezer tonna szenet termeltek, az országos mennyiség 40 százalékát. A századfordulón a szénmedence bányái a legjobban gépesített, európai színvonalú munkahelyek voltak. Aztán jöttek az 1990-es évek, amelyek lefelé fordították bányakalapácsot. A továbbiakban a szénbányászat leépítésével összefüggésben az ország energiafüggéséről szólt. Ma az ország energia szükségletének mintegy 80 százalékát drága import adja. Nógrád- ban meghaladja az 55 és félezret a gázfogyasztók száma és ennek 98 százaléka háztartási fogyasztó. Változtatni ezen nem lehetetlen, mert az ország, de Nógrád megye is jelentős megkutatott, kitermelhető szénvagyonnal rendelkezik. Még 1999-ben felvetőA koszorúzás ünnepélyes pillanatai lósult meg. Horn János javasolta, hogy Nógrád Megye Közgyűlése tűzze napirendre a megye bányászatát és fogalmazza meg ezzel kapcsolatos elvárásait. Majd azzal zárta megemlékezését, hogy a magyar bányászat már nagyon sok nehézséget túlélt. Azért, mert képes volt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és összefogott a gondok legyőzéséért. Erre ma is nagy szükség lenne. ban az idén is megünneplik a bányásznapot. Annak emlékére, hogy 1919. szeptember 6-án csendőrsortűz oltott ki bányász életeket Tatabányán. Majd a bányászok hősies, koránt sem veszélytelen munkájáról szólt. Kiemelte, a föld mélyén csak egymásra számíthattak és az egymáshoz való tartozás nem csak a főid alatt jellemezte őket. A kolóniák népe valódi közösséget alkotott a felszínen is. A nógrádi FOTÓ: GYURKÓ PÉTER net termeltek. A hibás gazdaság- politikai döntés következménye a drága energia és a munkahelyüket veszített, nyugdíjba küldött bányászok sora. Becsó Zsolt többek között elmondta, hogy a megye önkormányzata elérkezettnek látja az időt arra, hogy az Országgyűlés által elfogadott, a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- stratégia szellemében megtegyék az első lépéseket a bányászkodás újraindításához Nógrád megyében. Emellett szól az országban a megyében lévő szénvagyon, hogy a világon nő a szén iránti kereslet. A szén importot válthat ki és munkahelyek jöhetnek létre. A nógrádi és a borsodi bányaipari szakemberek és országgyűlési képviselők találkozójának középpontjában az észak-magyarországi szénmezők lehetséges újrahasznosításának közös feladatai álltak. Befejezésül a megyei közgyűlés tiszteletét és köszönetét tolmácsolta a nógrádi bányászoknak. Ezt követően dr. Horn János és Rákos József, a bányászszakszervezet Nógrád megyei bizottságának elnöke átadta a BDSZ Elnöksége ezüst gyűrűjét és oklevelét Becsó Zsoltnak és Gyüre Jánosnak, a bányászszakszervezet karancssági alapszervezete elnökének. Emlék korsót és emléklapot kapott 50 éves szak- szervezeti tagságáért Misurák József és Forgó László. Csipkés Mihályné, Nagy János és Szentpéteri Róbert pedig 60 éves szakszervezeti hűségükért. Az ünnepi megemlékezés a Himnusszal kezdődött és a bányászok himnuszával ért véget. Szerencse fel... Délután bányász-kohász dalkör, hagyományőrzők, népdal csoport, harmonikás és magyarnóta énekesek szórakoztatták a bányászünnep résztvevőit. I 4 v V