Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

2012-09-08 / 209. szám

2012. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT NOGRADMTWP Kiút a munkanélküliségből (Folytatás az 1. oldalról.)- A program révén felújíthattuk az önkormányzat kezelésében lé­vő utakat Ide tar­tozik az útpadkák rendezése, az utak mellett lévő vízel­vezető árkok kar­bantartása, felújí­tása, az évek óta sokszorosan ká­tyúzott utak felújí­tása, a sérült, hiá­nyos aszfalt javítá­sa, kátyúzása. A mezőgazdasági Horváth Tibor Útszakaszainkat alpolgármester is rendszeresen karbantartjuk, a földutak nyom­vályúit feltöltjük, útfelületek, ár­kok lejtését kialakítjuk a víz lefo­lyása érdekében, illetve az útszel­vénybe belógó bokrok, ágak kiir­tását is elvégezzük. A városban a vízelvezetés, patakmedrek re­konstrukciója is a projekt részét képezi, értem ez alatt a Bátonyterenye város bel­területén áthaladó pata­kok rendezését, vízelveze­tő árkok és átereszek épí­tését, a patakmedrek ren­dezését, kotrását, egyes szakaszok burkolását - mondta, majd így folytat­ta: - A közmunka prog­ram keretében olyan me­zőgazdasági fejlesztéseket is kivitelezni tudtunk, mint a zöldségnövények (borsó, retek, saláta, zel­ler, hagyma, fokhagyma, sárgarépa, zöldbab, petre­zselyem, árpa és kukori­ca) vetése és palántaneve­lés (körülbelül 2000 darab papri­ka, paradicsom, káposzta és ubor­ka) az 1 hektáros területtel rendel­kező úgynevezett mocsárban, il­letve a 0,7 hektáros maconkai te­rületen. Ezek betakarítá­sa és értékesítése jelen­leg is folyamatban van. A focipálya melletti terüle­ten, Maconkán, a Szoros­pataki út végén, illetve Kisterenyén több hektá­ron energiaerdőt telepí­tettünk, amely többségé­ben akác, illetve fűzfából tevődik össze. Kiemelt célunk a jövőben a gyü­mölcstermesztés is, amelynek érdekében 800 darab gyümölcsfát telepítettünk. Az alpolgármester­től megtudtuk azt is, hogy az ön- kormányzat a különféle zöldségek termesztése és fák telepítése mel­lett az állattartás, állattenyésztés irányába is elkötelezett. - Az ön- kormányzati területeken juh, kecske, házisertés, mangalica és egyéb kisállatok tartása szabad- tartásos formában történik. Az így keletkező állati eredetű terméke­ket a későbbiekben a városban élők számára étkezési alapanyag­ként kívánjuk felhasználni - nyi­latkozta Horváth Tibor alpolgár­mester. Mindezeken túl felszámol­tak Bátonyterenyén 17 illegális hulladéklerakó területet, helyüket bevonták a mezőgazdasági pro­jektbe oly módon, hogy beültet­ték, ezzel megelőzve az újbóli sze­métlerakást.- A program a tavaszi, nyári il­letve őszi időszakkal nem zárul le, hiszen a téli közfoglalkoztatás is a projekt részét képezi. Akkor kí­vánjuk az önkormányzat tulajdo­nában lévő épületek, bérlakások (szolgálati, szociális és szükségla­kások), valamint közegészségügyi és közoktatási épületek felújítását elvégezni, a szociális házi segít­ségnyújtást beindítani, az intéz­ményeink őrzésére alkalmas szak­embereket oktatni és alkalmazni, a közintézményekben takarító személyzetet biztosítani. A téli idő­szakban meg tudjuk szervezni a szakmai oktatást, amellyel bizto­sítható lesz a közfoglalkoztatási programot követően az átképzett emberek foglalkoztatása olyan szakmákban, amelyekkel a mai munkaerőviszonyok között is megállják helyüket a munkaerőpi­acon. Az elméleti ismeretek után a szakmai gyakorlatot pedig - pél­dául a kőműves, villanyszerelő, asztalos, egyéb építőipari szakipa­ri szakmák esetében - az önkor­öszszegből 500 főt tudtak foglal­koztatni a munkaprogram külön­féle szegmenseiben. Ebből az ös­szegből a foglalkoztatottak bérét és a foglalkoztatáshoz szükséges eszközök beszerzését finanszí­rozták, amelynek teljes összegét az állam állta. Bátonyterenyén az önkormányzat célja minden le­hetőséget kihasználni arra, hogy mányzati tulajdonú ingatlanok fel­újítása közben szerezhetik meg - fejtette ki Horváth Tibor. A múlt évben összesen 410 fő foglalkoztatását oldották meg a városban 135.300.000 forint tá­mogatási összegből. Idén pedig 657.440.275 forint támogatási munkát adjanak az embereknek. Ezért különböző projektek jelen pillanatban is folyamatban van­nak, illetve a későbbiekben újab­bakkal bővülnek majd, így to­vábbra is biztos munkát és jöve­delmet teremtve a városban élők számára. Szénkincset rejt a nógrádi föld Megyei bányászünnep Homokterenyén dött egy erőmű építése, amely 80 Az első lépések szénmedence múltjáról szólva százalékban szenet használt vol- hangsúlyozta, az első bányák na fel és több száz munkahelyet Becsó Zsolt a megyei közgyűlés megnyitásától a bányák bezárá­teremtett volna. A terv azonban- elnöke, országgyűlési képviselő sáig eltelt mintegy másfél évszá- különböző okok miatt - nem va- méltatta, hogy szerte az ország- zad alatt 165 milliónyi tonna sze­-vg~ ______________________ Má traterenye. A homokterenyei településrészen tartották a 62. Bányásznap megyei megemlé­kezését a közelmúltban. A Szent Borbála Emlékparkban Gecse László Mátraterenye polgármes­tere arra emlékezett, amikor a bányászatnak jelentős része volt a település életében. Ma már nincs bánya, de itt élnek a bá­nyásznyugdíjasok és családjaik és még emlékeznek arra, hogy munkájuk, biztos megélhetésük volt és tudták hová tartoznak. Ki­fejezte bizodalmát, hogy a bá­nyászatnak lesz jövője és nem lesz annyi munkanélküli ember, mint most. Majd a Nógrád me­gyei és a mátraterenyei önkor­mányzat, a bányászok országos, megyei, helyi, valamint a me­gyében tevékenykedő szerveze­tei, a Nógrád Szén Kft. és a mátraterenyei Fidesz képviselői tették le virágaikat, koszorúikat a bányász emlékmű talapzatára. A megemlékezés a dorogházi asszonykórus bányász dalaival fejeződött be. Jelentős szénvagyon Bodor József a homokterenyei bányász alapszervezet elnöke többszáz embert köszöntött a Szent István Emlékparkban, köztük a Fülekről érkezett nyug­díjas küldöttséget. Mint mondot­ta, a bánya sok mindent terem­tett a városokban, falvakban, de mögöttük emberek voltak. Meg­vallotta, számára a bánya az egymásra vigyázó társakat, a csapatot jelentette. Hangot adott reményének is, hogy lesz még bánya, jobbra fordulhat a bá­nyász nyugdíjasok sorsa. Dr. Horn János, a Bánya, Ener­gia- és Ipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöki főtanácsadója ünnepi megemlékezésében felvil­lantotta a Salgótarján környéki szénbányászat kezdetét és azt, hogy 1873-ban a nógrádi bányák már 315 ezer tonna szenet ter­meltek, az országos mennyiség 40 százalékát. A századfordulón a szénmedence bányái a legjob­ban gépesített, európai színvona­lú munkahelyek voltak. Aztán jöttek az 1990-es évek, amelyek lefelé fordították bányakalapá­csot. A továbbiakban a szénbá­nyászat leépítésével összefüggés­ben az ország energiafüggéséről szólt. Ma az ország energia szük­ségletének mintegy 80 százalé­kát drága import adja. Nógrád- ban meghaladja az 55 és félezret a gázfogyasztók száma és ennek 98 százaléka háztartási fogyasz­tó. Változtatni ezen nem lehetet­len, mert az ország, de Nógrád megye is jelentős megkutatott, ki­termelhető szénvagyonnal ren­delkezik. Még 1999-ben felvető­A koszorúzás ünnepélyes pillanatai lósult meg. Horn János javasolta, hogy Nógrád Megye Közgyűlése tűzze napirendre a megye bányá­szatát és fogalmazza meg ezzel kapcsolatos elvárásait. Majd az­zal zárta megemlékezését, hogy a magyar bányászat már nagyon sok nehézséget túlélt. Azért, mert képes volt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és összefogott a gondok legyőzésé­ért. Erre ma is nagy szükség len­ne. ban az idén is megünneplik a bá­nyásznapot. Annak emlékére, hogy 1919. szeptember 6-án csendőrsortűz oltott ki bányász életeket Tatabányán. Majd a bá­nyászok hősies, koránt sem ve­szélytelen munkájáról szólt. Ki­emelte, a föld mélyén csak egy­másra számíthattak és az egy­máshoz való tartozás nem csak a főid alatt jellemezte őket. A koló­niák népe valódi közösséget al­kotott a felszínen is. A nógrádi FOTÓ: GYURKÓ PÉTER net termeltek. A hibás gazdaság- politikai döntés következménye a drága energia és a munkahe­lyüket veszített, nyugdíjba kül­dött bányászok sora. Becsó Zsolt többek között elmondta, hogy a megye önkormányzata elérke­zettnek látja az időt arra, hogy az Országgyűlés által elfogadott, a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- stratégia szellemében megtegyék az első lépéseket a bányászkodás újraindításához Nógrád megyé­ben. Emellett szól az országban a megyében lévő szénvagyon, hogy a világon nő a szén iránti kereslet. A szén importot válthat ki és munkahelyek jöhetnek lét­re. A nógrádi és a borsodi bá­nyaipari szakemberek és or­szággyűlési képviselők találko­zójának középpontjában az észak-magyarországi szénme­zők lehetséges újrahasznosítá­sának közös feladatai álltak. Be­fejezésül a megyei közgyűlés tiszteletét és köszönetét tolmá­csolta a nógrádi bányászoknak. Ezt követően dr. Horn János és Rákos József, a bányászszakszer­vezet Nógrád megyei bizottsá­gának elnöke átadta a BDSZ El­nöksége ezüst gyűrűjét és okle­velét Becsó Zsoltnak és Gyüre Jánosnak, a bányászszakszerve­zet karancssági alapszervezete elnökének. Emlék korsót és em­léklapot kapott 50 éves szak- szervezeti tagságáért Misurák József és Forgó László. Csipkés Mihályné, Nagy János és Szentpéteri Róbert pedig 60 éves szakszervezeti hűségükért. Az ünnepi megemlékezés a Himnusszal kezdődött és a bá­nyászok himnuszával ért véget. Szerencse fel... Délután bányász-kohász dal­kör, hagyományőrzők, népdal csoport, harmonikás és magyar­nóta énekesek szórakoztatták a bányászünnep résztvevőit. I 4 v V

Next

/
Thumbnails
Contents