Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

2012-09-05 / 206. szám

Adománybolt tefap'l Újbudán nyílt ked- \ den adománybolt, amely angol mintára, az üzletnek felajánlás­ként átadott használt tárgyakat alacsony áron értékesíti a vevők körében, több célt is szolgálva: { az adományozó nem termel hul- ; ladékot és felesleget, a vevő ol­csón juthat jó minőségű haszná­lati tárgyakhoz, a bevételből pe- : dig karitatív célokat támogat- { nak. Az elmúlt években Ma- ; gyarországon a fővárosban és vidéken is több adománybolt: nyílt az angol charityshopok mintájára. Az adománybolt tá­mogatásával a vevők hátrányos helyzetű emberek számára te­remtenek munkalehetőséget, csökkentik a környezetükben felhalmozódó hulladékmennyi­séget, illetve a szövetkezet egé­szének működését is támogat- 5 ják, így nemcsak a rászoruló­kon segítenek, hanem hozzájá­rulnak a környezeti fenntartha­tóság, a tudatosabb fogyasztás szempontjainak elterjedéséhez is. AVegyészutca l-5.számalat- ti boltba minden olyan tárgyat szívesen fogadnak, amely egy átlagos háztartásban előfordul, használható állapotban van. * ! Elhalasztják fNÉpclt Nem terjeszti be a fővárosi taxirendelet-tervezetet Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés szeptembe- * ri ülésén. A főpolgármester le-1 vélben tájékoztatta az Országos Taxis Szövetséget, hogy az egyeztetések folyatatódnak, és szeretné megnyugtatóan ren­dezni ezt az ügyet. Előzőleg az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke levélben fordult Tarlós Istvánhoz, arra kérte a főpolgármestert, hogy a szak­mai és érdekképviseletek több­ségi támogatása nélkül ne ter­jessze be a jelenlegi formájában a módosított taxirendeletet a Fő­városi Közgyűlésnek. A rendelettervezet a testület június végi ülésének napirend­jén is szerepelt, de a főpolgár­mester visszavonta a javaslatot arra hivatkozva, hogy még to­vábbi egyeztetések szüksége­sek. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) korábban azt kö­zölte: a szabályozás célja, hogy indirekt módon szabályozzák a taxik számát, kötelezővé tegyék a bankkártya elfogadását, a lég­kondicionáló meglétét, továbbá döntenek az egységes arculat, az egységes nappali és éjszakai maximumár vagy egységes ha­tósági ár bevezetéséről, í ..................................................i Br üsszel. Az Európai Bizottság elnöke szerint idő kell a jelenlegi pénzügyi válság megoldásához. Az Európai Unióhoz akkreditált külképviselet-vezetők előtt tartott keddi beszédében Jósé Manuel Barroso úgy vélte: nincs csoda­szer, amely egy csapásra megol­daná a válságot Barroso az integ­ráció további mélyítésének szük­ségességét emelte ki. A bizottság elnöke az eurózóna tervezett kö­zös bankfelügyeletének mielőb­bi felállítását is sürgette. Barroso szerint hosszabb és rövidebb tá­von egyaránt cselekedni kell. Az uniós szerződés módosítása elhú­zódhat, de az azonnali cselekvés elengedhetetlen - mondta. A bizottság elnöke tévesnek ne­vezte azokat a nézeteket, amelyek szerint a nemzetek fölötti együtt­működés csődöt mondott, és csak a szuverén nemzetállamok képe­sek megoldani az előttük álló ki­hívásokat, mert szerinte, ha min­den így megy tovább, ahogyan most, akkor 2050-re egyetlen eu­rópai ország sem lesz a világ 10 leggazdagabb államának listáján.- A briteknek 155 évig tartott, hogy megduplázzák az egy főre jutó bruttó hazai terméküket, az Egyesült Államoknak ugyaneh­hez 50 év kellett, Kínának pedig mindössze 15 is elegendő volt - érzékeltette a világban zajló vál­tozásokat Jósé Manuel Barroso. - Aki úgy véli, hogy abban a vi­lágban, ahol a termelési lánc glo­bális szintre emelkedett, amely­ben a tőke nem ismer határokat, amelyben az ötletek és a kom­munikáció egyetlen egérkattin­tással áramolnak, azt gondolni, hogy egy ország csakis önma­gára hagyatkozva leküzdheti a nehézségeket, az a saját sírját ássa - szögezte le a bizottság el­nöke, majd hozzátette, a tagál­lamoknak is szükségük van ar­ra, hogy európai léptékben le­gyenek jelen a világban. Túlzott eladósodottság, a ma­gánszféra eladósodottsága, bi­zonyos tagországok versenyké­pességének hiánya, és az irá­nyítás átalakítása az euró- övezetben - azonosította a fő ki­hívásokat Jósé Manuel Barroso, amelyek megoldásához úgy vé­li, idő és elszántság kell. A válság a bizottság elnöke sze­rint megmutatta, hogy a már lé­tező monetáris unió nem műkö­dőképes bankunió és fiskális és gazdasági egység nélkül. A bank­unióhoz Barroso következtetése szerint közös bankfelügyeletre is szükség van, a gazdasági egység megteremtése pedig nem lehetsé­ges a tagállamok gazdaságpoliti­káinak ellenőrzése nélkül. Barroso hangsúlyozta, hogy kö­zös ellenőrzésről van szó, nem pedig arról, hogy Brüsszel, „ők” beleszólnak a tagállamok, vagyis a „mi” gazdaságpolitikáinkba. Ki­fejtette, hogy a mélyebb politikai integráció és a gazdasági egység megteremtése hosszú távú fel­adat, ám azonnali lépések is elen­gedhetetlenek. Ezért az intézke­dések helyes sorrendjét kulcsfon­tosságúnak nevezte. Ezért nem szabad kimondani, hogy bármi­lyen döntéshez szerződésmódo­sítás kell, mert akkor a piacok úgy vélik majd, hogy évekig nem történik érdemi változás, mert akár évekig is elhúzódhat, amíg minden tagállam rábólint az uni­ós szerződés módosítására. Ezért Barroso úgy véli, az uniós szerző­dés felülvizsgálata elengedhetet­len, de nem azonnal. Az Európai Központi Bank (EKB) szerepéről szólva Jósé Manuel Barroso azt mondta, természetes, hogy az EKB min­dent meg fog tenni az euró fenn­tartásáért, hiszen az EKB elsőd­leges feladata az euró léte és nem csak az árstabilitás. Ezért ha a közös pénz egysége ve­szélybe kerül, az EKB beavat­kozhat és be is fog avatkozni.- Természetesen az EKB nem akarja ezzel azt az üzenetet küldeni, hogy a tagállamok fe­lelőtlen költségvetési politikát folytathatnak és fenntarthatat­lan adósságot halmozhatnak fel, és ellenőrzés hiányában a valóságtól eltérőnek tüntessék fel pénzügyi helyzetüket - szö­gezte le Jósé Manuel Barroso, aki biztosította diplomata hall­gatóságát, hogy Európa át fog­ja vészelni a nehézségeket. ÚjGVH-tag Szoboszlai Izabellát nevezte ki a Gazdasági Verseny- hivatal Versenytanácsának tag­jává szeptember 1-jei hatállyal Áder János köztársasági elnök. A Versenytanács tagjainak ki­nevezése hat évre szól. A GVH versenyfelügyeleti eljárásait ér­demben lezáró döntéseket a hi­vatalon belül elkülönült döntés­hozó fórumként működő Ver­senytanács hozza meg. A testü­let bírálja el továbbá a ver­senyfelügyeleti eljárás során hozott végzések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket is. Szoboszlai Izabella 1997-ben végzett a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem Köz­gazdaságtudományi Karán. Munkáját 1998 szeptemberé­ben kezdte a Gazdasági Ver­senyhivatalban, a Versenypoli­tikai Irodán. A hivatalban több szervezeti egységben, különbö­ző munkakörökben dolgozott az elmúlt 14 évben, miközben elvégezte az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának Jogász Sza­kát. Kinevezését megelőzően 2011 -tői a Gazdasági Versenyhi­vatal ügyfélszolgálatát vezette. Támogatás tafopéiC Csaknem húszmil­lió forinttal támogatja a Katoli­kus Karitász az idén az iskolás gyermekeket; országszerte ösz- szesen mintegy kétezer diák ré­szesül támogatásban, amelyet utalvány formájában kapnak meg a családok. Mint írták, emellett a karitász egyházme­gyei központjai iskolatáskákat, tornacipőket, tanszereket, köte­lező szépirodalmi műveket ado­mányoznak a rászorulóknak. Felhívták a figyelmet arra, hogy szeptemberben az 1356-os ado­mányvonalukra érkező híváso­kat szintén az iskolás gyerme­kek támogatására fordítják. Ez hívásonként 500 forint támoga­tást jelent a gyermekeknek. Tájékoztatásuk szerint a Kató likus Karitász minden évben ki­emelt figyelmet szentel az isko lakezdésre. Szervezetük évről évre országszerte segíti a rászo ruló családokat utalványokkal, illetve tárgyi adományokkal. Idő kell a válság leküzdéséhez liápst A Magyar Nemzeti Filmalaphoz (MNF) kerülhet a Magyar Mozgókép Közalapít­vány (MMKA) vagyona, miután a két szervezet között nyáron született egyezséget jóváhagyta a Fővárosi Törvényszék. A Ma­gyar Filmművészek Szövetsége elfogadhatatlannak tartja a ki­alakult struktúrát. A Fővárosi Törvényszék döntéséről a Ma­gyar Nemzeti Filmalap tájékoz­tatott. Az egyezség célja az MMKA-nak a filmalappal szem­ben fennálló 6,3 milliárd forintos tartozásának rendezése volt. A tartozást, amely abból ered, hogy a filmalap megvásárolta a banki és filmszakmai követelése­ket és az MMKA-val szemben a bankok által indított perekbe jog­utódként belépett az MMKA azzal teljesíti, hogy a céges és ingatlan­vagyonát átadja a filmalapnak - áll a dokumentumban. A vagyon­átadás végrehajtását az MMKA és a filmalap megkezdte, így újra tel­jesen állami tulajdonba kerül a A filmalapé az MMKA vagyona Mafilm Filmgyártási és Kulturá­lis Szolgáltató Zrt., a Magyar Film­laboratórium Kft. valamint azok cégei és ingatlanai, többek közt a fóti és a Róna utcai filmstúdió. A közlemény felidézi, hogy a filmalap és a filmipar megújításá­ért felelős kormánybiztos másfél éve kezdte el a magyar filmszak­ma elmúlt húsz évben felgyülem­lett problémáinak financiális és szerkezeti rendezését Ez a jóváhagyás a múlt lezá­rásának egy fontos állomása. A filmalap a bíróság döntése alap­ján hozzá került vagyont a film­szakma érdekében kívánja fel­használni - olvasható a doku­mentumban, amely leszögezi: az MMKA állami filmszakmai feladatai a filmtörvény január­tól hatályos módosítása értel­mében megszűntek, a filmgyár­táshoz és egyéb mozgóképszak­mai célokhoz kapcsolódó fel­adatokat a Magyar Nemzeti Filmalap látja el. A közlemény kitér arra is, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány 25 alapítójából mindössze öt akart beavatkozni a perbe, ám a bíró­ság ezt elutasította a beavatko­zási kérelem jogi és ténybeli megalapozatlansága miatt. A Magyar Filmművészek Szö­vetsége szerint a filmalap és a köz- alapítvány közötti megállapodás végképp ellehetetleníti a magyar filmesek által húsz éve létrehozott alapítvány helyzetét, végképp fel­számolja a filmes önkormányzati­ságot. „A Magyar Filmművészek Szövetsége elfogadhatatlannak és illegitimnek tartja azt a struktú­rát, amelyik szakmai egyeztetés nélkül, kizárólag politikai akarat­ból jött létre, és nem fogadja el, hogy az eddigi többcsatornás fi­nanszírozási rendszer helyett egy­csatornássá váljék a támogatás, hogy ez a rendszer a korábbi szé­les bázisú, az ízlések sokféleségét tükröző és biztosító szakmai ön­kormányzatiság helyett központo­sított elosztási mechanizmust ér­vényesítsen” - olvasható Tarr Bé­la filmrendező, a szövetség elnöke által aláírt nyílt levélben. A szervezet nem fogadja el, hogy a támogatási rendszer a szakmától függetlenül működjön, hogy a filmszakma képviselői vá­lasztott kuratóriumokon ke­resztül ne tudják ér­vényesíteni a teljes mozgóképszakma értékrendjét. „A magyar film hosszú évtizedeken keresz­tül elért eredmé­nyei Magyar F i 1 m - művé- s z e k Szövet­ségét ar­ra kötelezik, hogy továbbra is hitet tegyen a sokszínű és plurális magyar film mellett, és mindent megtegyen annak védelmében" - fogalmaznak ~ levélben. 1

Next

/
Thumbnails
Contents