Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-25 / 223. szám
BELPOLITIKA 2012. SZEPTEMBER 25., KEDD Tárgyaljanak! Budapest Az LMP arra szólítja fel a kormányt valamint a szlovák-magyar kormányközi vegyes bizottság magyar társelnökét, hogy a bizottság következő, október 18-ra tervezett visegrádi találkozóján tárgyaljanak a szlovák és magyar kettős állampolgárság megadásának lehetőségeirőlt. Dorosz Dávid, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tagja közleményében úgy fogalmaz, hogy a „kormány gyáván lapít” a szlovákiai magyarság kettős állampolgársága körüli problémák. Az LMP ugyanakkor a szlovák-magyar kormányközi vegyes bizottság következő találkozójának napirendjére vetetné a gazdasági és infrastrukturális kérdések mellett ezeket, a határon túli honfitársaink számára fontos ügyeket is. Egyeztetnének Budapest Szakmai egyeztetést kezdeményez a frekvencia-árverésről az MSZP a kormány, a médiahatóság és a mobilszolgáltatók között - mondta a párt infokommunikációs tagozatának elnöke. Baja Ferenc úgy vélekedett, hogy az állami frekvenciagazdálkodás hanyagságát bizonyítja a Fővárosi Törvényszék döntése a frekvencia-árverésről. A törvényszék egy héttel ezelőtt helyezte hatályon kívül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait, mert úgy ítélte meg, hogy a negyedik, állami mobilszolgáltató jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett újabb frekvenciablokkokat. A döntés jogi és pénzügyi bizonytalanságot okozott a mobilszektorban, és azt bizonyítja, hogy a kormányzat, illetve a médiahatóság hanyag, felelőtlen frekvenciagazdálkodást folytat - mondta Baja Ferenc hozzátéve: a három másik mobilcég sem használhatja azokat a frekvenciákat, amelyeket megnyert Ezzel összefüggésben felszólította a kormányt: tegyen meg mindent, hogy ne szűnjenek meg már létező infokommunikációs és szélessávú szolgáltatások. Napi szabadságharc Orbán Viktor miniszterelnök és Andrius Kubilius litván kormányfő megbeszélésüket követően Vilnius. A magyar kormány naponta folytat egyfajta szabadság- harcot annak érdekében, hogy 50 százalék alá csökkentse az ország államadósságának mértékét - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Vilniusban, miután tárgyalt Andrius Kubilius litván kormányfővel. A litvánok nem tudják, milyen szerencsések, ők ugyanis szabadok, és nehéz elképzelniük egy olyan sorsot mint a magyaroké, amelyik nem szabad - fogalmazott a kétoldalú találkozó után a magyar kormányfő, aki emlékeztetett, hogy a 2010-es kormányváltáskor Magyarországon 80 százalék felett volt a GDP-hez mért állam- adósság, ami „már közel van az adósrabszolgasághoz”. Litvánia 38 százalékos mértékű állam- adóssága „maga a szabadság” - jelentette ki Orbán, hozzátéve: mi naponta folytatunk egyfajta szabadságharcot, hogy le tudjuk hozni az államadósságot az 50 százalék alá, ahol már biztonságban érezheti magát az ember. Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező középeurópaiak családjához. A miniszterelnök nyomatékosította litván partnerének, hogy Magyarország ugyanazon az ösvényen szeretne haladni, mint amelyen a litvánok. Megítélése szerint ma nem könnyű Közép- Európában az élet, az emberek ugyanis sokat küzdenek a megélhetésért, de - mint fogalmazott - a napi gondok perspektíváján túl legyünk tudatában annak, hogy mi Európa leendő sikerövezetéhez tartozunk. Mint mondta, Közép-Európa egy fantasztikus évtized előtt áll, bár ez a litván gazdaság számain ma még jobban látszik, mint a magyarén. Mi szeretnénk olyan gazdasági növekedést, mint a litván, de Magyarország még a recesszió ellen küzd, nem a magas növekedésért - közölte az egynapos hivatalos látogatáson a litván fővárosban tartózkodó Orbán Viktor. a kétoldalú találkozón szóba került az energiabiztonság kérdése is, amelyben - mint azt a magyar kormányfő megfogalmazta - egy húron pendül a két ország: mi is nukleáris fejlesztésben gondolkodunk. Orbán Viktor kitért arra is, hogy a litván és a magyar nép XX. századi szenvedéstörténete szinte azonos, a különbség talán annyi, hogy a litvánok azon kevés nép közé tartoznak, amelyeknek nehezebb volt a XX. századi történelme, mint Magyarországé.- Önök is elveszítették - ma éppen ennek van emléknapja - az önökkel együtt élő zsidó közösség javarészét, mint ahogy mi, magyarok is elveszítettük, Litvánia is ugyanúgy elveszítette a függetlenségét, mint Magyarország, és Litvániát is megtaposta a kommunizmus, mint Magyarországot, de önök még ráadásul a Szovjetunió részévé is váltak, ami nehezebb sors, mint a mienk volt - fejtette ki. Köszönetét mondott továbbá azért, hogy az elmúlt két év nagyon nehéz európai vitáiban a litvánok mindig a magyarok mellett álltak.- Köszönjük a barátságot, a segítséget és a szolidaritást - mondta. Andrius Kubilius litván miniszterelnök elmondta, a megbeszélésen megvitatták azokat az uniós kérdéseket, amelyek mindkét országot egyaránt érdeklik, így például az energiabiztonságot, a keleti partnerség témáját, valamint az EU-s viszályok minél hatékonyabb rendezését A politikusok aláírták a Báthory István nevét viselő, ifjúsági együttműködési programról szóló határozatot. A Báthory István Litván-Magyar Ifjúsági Együttműködési Alap célja - mint az a kormányközi megállapodásban olvasható - a litván és magyar, 13 és 30 év közötti fiatalok együttműködésének támogatása. Az alap által finanszírozandó tevékenységek között szerepelnek a kulturális együttműködést, a toleranciát és egymás jobb megismerését elősegítő információs programok, továbbá a demokráciához, a demokratikus elvek alkalmazásához és az állampolgári neveléshez kapcsolódó programok és kezdeményezések jobb megismerését előmozdító ifjúsági, módszertani találkozók. A két fél évente, diplomáciai jegyzékváltás útján állapodik meg az alapnak juttatott forrás mértékéről. Fogalmuk sincs? Budapest A Jobbik szerint Varga Mihály múlt heti nyilatkozata a magyarországi belső fogyasztás fellendüléséről azt mutatja, hogy a kormánynak fogalma sincs a jelenlegi gazdasági folyamatokról, illetve arról sem, hogy ma Magyarországon emberek mennyiből és hogyan élnek - jelentette ki Z. Kárpát Dániel. Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter múlt héten a Duna TV Közbeszéd című műsorában nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy mitől fog nőni Magyarországon a belső fogyasztás, azt válaszolta: „előbb-utóbb a hűtőszekrény elromlik, előbb-utóbb lehet a tévét is ki kell cserélni, tehát attól, hogy valaki két évig nem vesz meg valamit, előbb- utóbb mégiscsak eljön az idő amikor lehet, hogy ezt meg kell tennie.” Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta: a belső fogyasztás fellendülését semmilyen előrejelzés nem támasztja alá, így „ezeket a vágyakat biztosan a tündérmesék Magyarországán fogalmazták meg”. A jobbikos politikus leszögezte: pártja szerint a multinacionális vállalatok megadóztatásával, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „diktátumainak visszautasításával” és az államadósság újratárgyalásával lehetne kezelni a kialakult gazdasági helyzetet. Elfogadhatatlan Budapest A Demokratikus Koalíció (DK) szerint egy a kormányzati honlapon megjelent törvényjavaslat általánossá tenné, hogy önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ami elfogadhatatlan. Szűcs Erika, a DK-hoz tartozó független országgyűlési képviselő elmondta: egyes településeken eddig is léteztek szociáliskölcsön-alapok, a szaktárca előterjesztése viszont minden önkormányzati segélynél lehetővé tenné, hogy kölcsönként folyósítsák őket. Bírálta, hogy az előterjesztés bővítené a természetbeni támogatások körét, lehetővé téve, hogy a rendszeres szociális segély egészét, a foglalkoztatást helyettesítő, illetve a lakásfenntartási támogatást is így fizessék ki. Azt, hogy az összes eddig pénzbeli támogatást természetbenire váltsák át, elutasítják. Akkor jó egy állam, ha polgárainak érdekeit szolgálja, s nincs külső cél, amelyhez a polgárokat eszközként használná fel - erről Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, köz- igazgatási és igazságügyi miniszter beszélt a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, az intézmény és az Európai Újságírók Szövetségének meghívására tartott előadásán. Utóbbira a nyilas és a kommunista diktatúrákat hozta fel példaként. A miniszter kifejtette: az államnak a közjót kell szolgálnia, vagyis olyan javakat kell gyarapítania, amelyek az adott nemzet egyes csoportjain felül állnak, és nem jeleníthet meg pártérdeket. Hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy a kormány és a kormányzati politika az egész nemzetnek legyen jó. Hozzáfűzte: ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs különbség bal- és jobboldal között, mert máshogy láthatják a közjó hangsúlyos elemeit. A jó államnak Navracsics Tibor szerint a leghatékonyabban, a legtakarékosabban és a legudvariasabban kell a polgárok javát szolgálnia. Kiemelte: a hatékonyságot sokszor olcsóságban mérjük, de a hatékony és takarékos állam nem egyszerűen abban mérhető, hogy milyen méretű, hanem hogy mennyi idő alatt és hogyan tudja kiszolgálni a polgárt A miniszter szerint a jó állam elképzelhetetlen udvariasság nélkül, s a magyar állam nem becsüli meg a polgárait abból a szempontból, hogy olykor enyhén flegma ügyintézők oktatják ki a polgárt, hogy valójában rossz helyre ment, és még milyen okmányokat szerezzen be. A miniszter szerint a létrehozott kormányablakokkal, ahol már több mint hatvan ügycsoportban járhatnak el a polgárok, azt kívánták megmutatni a környezettel, a kiszolgálással és az egyablakos ügyintézéssel, hogy milyennek is képzelik el a jövő ügyintézését. Hozzátette: reményeik szerint 2013 végére több száz ügycsoportban lehet intézkedni a kormányablakoknál. Navracsics szerint a jó államnak felhasználóbarátnak is kell lennie. Mint mondta, az eddigi intézményrendszert a polgárnak át kellett látnia, a cél azonban az, hogy legyen egyetlen kezelői felület, a kormányablak, ahova fordulhatnak, miközben nem kell megtanulniuk az állam működését. Elmondta: elképzeléseik szerint 2013 végére 300 ponton, minden városban, mozgó ügyintézéssel pedig a falvakban is elérhetővé válik a kormányablak. Azzal összefüggésben, hogy a jó állam a kultúra része is, kifejtette: az államtól is függ, milyen a közlekedési morál, az emberek egymáshoz való viszonya. Mint mondta, ahogy az állam ügyintézője viszonyul az ügyét intéző polgárhoz, az minta, és feladatának nevezte, hogy az állam által okozott frusztrációt lehetőség szerint megszűntesse. Szerinte ezt úgy lehet megtenni, hogy az állami alkalmazottakban megerősítik, hogy ők nem egyszerűen ügyintézők, hanem egy kultúra, az állam kultúrájának képviselői. Előadásában a miniszter felidézte azt is, hogy 2010 tavaszán újszerű minisztériumi szerkezetet alakítottak ki azzal, hogy a szakpolitikai területeket államtitkárok irányítják, s ezek közt a közös pontot a miniszterek fogják össze. Példaként említette az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol ez a közös pont az ember érdeke. Saját tárcájával kapcsolatban kifejtette: a közigazgatás állam- igazgatási része a belügyi területtől átkerült a minisztériumához, míg az önkormányzati irányítás belügyi irányítás alatt maradt. Mindezzel a cél az államreform végrehajtása, a jó állam kialakítása volt. A minisztert a diákok az azeri gyilkos átadásáról is kérdezték. Navracsics Tibor elmondta: semmilyen listán nem szerepelt, hogy Azerbajdzsán megbízhatatlan állam lenne, s nem volt joga kételkedni ebben. ílll iJk $(Ff0#$%II# á% ^áHÉ£%^ffjft%mJ gg <e$* jJij $! t .j® *>‘t %i ® jf&rt ft mi) t I I i/ M twit P í i * i / *‘ ,,j * | it® tV ''■*■■■ i ' - - i ' 1 vü W* &■■■ $tWI iá m? *&s ál m’ Wiwm I*® ’& JP* ?SiiiifWM ifó v#: «?r -.;? hS^fW S#» S®f #§ i# ® ifel iw S« ö:?{ ħm ,■'. 1 ■. v öiiíiill SU; IJfv vAW\ 4» ! L £*"i^\vk#l 4. mILUhtin^IS .
