Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

2012-09-22 / 221. szám

FOTÓK; P. TÓTH LÁSZLÓ KU LTUR 2012. SZEPTEMBER 22., SZOMBi Sajátos módját választották a szervezők a Rónart Művésztelep idei bemutatkozására: miután ez volt az ötödik közös munkálkodá­suk, a Nógrádi Történeti Múze­umban rendezett kiállításuk nemcsak 2012 nyaráról „tudó­sít”, hanem a megelőző négy esz­tendőben, azaz 2008-tól született alkotásokról is összegzést ad. így a terembe belépve - a nagy or­szágos tárlatokhoz hasonlóan - kifejezetten reprezentatív lát­vánnyal találja magát szemközt a néző, s a képek gondolati, érzel­mi hatását a művek remek elren­dezése is fokozza. A minapi kiállításmegnyitón megjelenteket dr. Szirácsik Éva, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte. Elmondta: ebben az évben arra törekedtek, hogy ren­dezvényeik szervesen kapcsolódja­nak Salgótarján várossá válása ki­lencvenedik évfordulója tiszteleté­re rendezett programsorozathoz. Ezért is mutatják be nagy örömmel azokat a szellemi műhelyeket, kö­zösségeket, amelyek szorosan kö­tődnek a városhoz, aktív szerepet töltenek be az értékteremtésben, a kulturális illetve közéletben. Ezek közé tartozik a Rónart Művészeti Egyesület is, bár működése, kap­csolatrendszere túlmutat a megye­székhely határain. A megnyitó ün­nepélyes hangulatát fokozta a sal­gótarjáni Divertimento együttes közreműködése: a vonósnégyes J. S. Bach D-dúr szvitjéből adott elő kétgavotte-t. A zenét követően Fenyvesi Gá­bor, Salgótarján Megyei Jogú Vá­ros alpolgármestere mondott kö­szöntőt. „Visszatérni önkéntes, szívből vállalt hűség. Talán ez az egyik fontos motiváció, ami egy művésztelepet éveken át összetart. Közösségnek tudni magukat e tá­jon és azon kívül is” - hangsúlyoz­ta Fenyvesi Gábor és kiemelte há­rom - a szécsényi Bakos, a salgó­tarjáni Kovács-Bodor és a Gressai - család szerepét a Rónart életre hívásában. „Céljuk, hogy olyan zömmel helyi - salgótarjáni és nógrádi kötődésű - alkotókat ka­roljanak fel, akik frissen bontogat­ják szárnyaikat. A tehetséges fia­taloktól, a főiskolát, egyetemet vég­zett, kezdő művészeken át, a már alkotói rangot kivívott, érettebb ge­nerációig hívnak meg művésze­ket. Szándékuk integráló erőt je­lent nemcsak a nemzedékek, de szűkebb pátriánk keleti és nyuga­ti része között is. Önkormányza­tunk ezért is támogatja mind anyagilag mind erkölcsileg a mű­vésztelep működését” - mondta az alpolgármester, majd arról be­szélt, hogy miért fontos egy mű­vésztelep az alkotók és miért a be­fogadók számára. Az utóbbiak igé­nyeivel összefüggésben emelte ki: ....szükségünk van nekünk, sal­gótarjániaknak Önökre. Hogy job­ban, ezer és ezer féle színben, for­mában, a művészet közvetítésével is megismerjük a hozzánk közel álló tájat, világunkat. S szüksé­günk van azért is, mert ezáltal sa- j át világlátásunk, önismeretünk is gazdagodik. Mindig öröm, ha egy va lóban működő közösség köré­ben lehet az ember, mert ez azt sugallja, hogy nekünk, családunk­nak, ennek a népnek jövője van, s jövője van ennek a tájnak, ennek az országnak. Ne feledjük: akiket összetart a tenni akarás, nagy dol­gokra képesek.” A kiállítás szakmai megnyitóját K. Peák Ildikó művészettörténész tartotta. Bevezető gondolatai so­rában röviden vázolta a művész­telep indulásának „családias” kö­rülményeit, a Fenyvesi Gábor ál­tal említett famüiák mellé sorolva a Berente családot is, amelynek tagjai - bár nem alkotó művészek - ugyancsak sokat tettek a telep megszületéséért és fennmaradá­sáért K. Peák Ildikó is a szervezők művészi hitvallásaként említette a kötöttségektől mentes világlátá­sú fiatal tehetségek felkarolásá­nak szándékát amely a gyakorlat­ban a korosabb alkotókat is meg­újulásra ösztönözte. Ezért jelle­mezhető a friss, modern jelzőkkel a kiállítás, amely a bemutatott anyag változatossága, sokszínű­sége mellett az egységesség érze­tét is kelti. Ugyanis „...a művek tematikája s a megjelenítés mód­ja nagyon sok esetben egymásra rímel, ugyanazt a motívumot ra­gadják meg az egyes - különböző időben készült - alkotások, álom és valóság szintjén. Ugyanazon té­mának többféle vetülete, értel­mezhető volta, valóságos és álom­szerű megközelítések ritmusa jel­lemző az alkotásokra”, a tárlaton felvonultatott festményekre, grafi­kákra, fotókra. A kiállításon hu­szonnégy alkotó - Bakos Ferenc, A művésztelep képviselői a kiállításon... A kép jobb szélén dr. Szirácsik Éva múzeumigazgató Bakos Tamara, Birkás Babett, Bőgős András, Csábi Ádám. Farkas-Kontra Máté, Gábor Ba­lázs, Gedeon Hajnalka, ifj. Gelen­csér János, Gelencsér János, Gressai Ferdinánd, Gressainé Ló­ránt Lujza, Kovács Bodor Máté, Kovács Bodor Sándor, Kovács Lea, Kusnyár Eveline, Palásti Erzsébet, Pataki Kai, Simon Réka, Szabó Noémi, Tar Róbert, Tornyos Már­ton, Tóth Anna és Varga Mátyás - szerepel. K. Peák Ildikó következe­tesen sorra vette valamennyiük egy-egy jellegzetes művét, alkotói módszerét és néhány mondattal, A Rónart megalakulásáról, céljairól - személyes élményeket is felidéz­ve - beszélt Bakos Ferenc festő­művész, az egyik alapító szóval találóan jellemezte alkotá­saik komor vagy éppen ironikus hangulatát, egyedi vagy közös té­máikat, törekvéseiket. Az utóbbi eset fordul elő, amikor Kusnyár Eveline „Reflex” című festményén és Kovács Bodor Sándor „Augusz­tusi iskola” című fotóján szereplő villanyvezetékről beszélt, vagy amikor az alábbiakat megfogal­mazta: „Az organikus növényi for­mák Gedeon Hajnalka végtelen­nek tűnő, egymásba fonódó alak­zatokat megjelenítő tusrajzán...s Szabó Noémi leheletfinom japán selyemfestményekre emlékeztető motívumai között érhetők tetten. Szintén a vegetáció a fő motívuma Birkás Babett Kisújbányát meg­örökítő sorozatának. A plexire printelt grafikák - a megörökített tájképi részletek mellett - a zöld különböző tónusaival is a természetközeliséget sejtetik. A régi falusi kápolna, a táj, a mo­dern technika segítségével új ér­telmezést nyer.” A művésztelep sajátos atmosz­férája tükröződött Bakos Ferenc egyesületi vezető visszaemlékezé­seiben. Elmondta, hogy a Kovács Bodor Sándorék rónafalui portájá­nak teraszáról (is) szembeötlő gyönyörű panoráma látványának hangsúlyos szerepe volt a mű­vésztelep gondolatának felvetésé­ben, a „nem hivatalos” majd a „hi­vatalos” megszervezésében. Fel­idézett egy-egy személyesen is át­élt különleges élményt, epizódot az elmúlt évek történetéből. Véle­ménye szerint a művésztelep ed­digi legnagyobb eredményének a különböző generációk egymásra hatása tekinthető. A Rónai Művésztelep 2008 óta íródó történetéről egy katalógus is tanúskodik. Az összegző tárlat ok­tóber 23-áig látogatható a Nógrádi Történeti Múzeumban. Csongrády Béla Középpontban Salgótarján A figyelmes olvasó már a címlapon rátalál egy árulko­dó számra: a Nógrád megyei múzeumok „Neograd 2011” című évkönyve - amely értelemszerűen 2012- ben jelent meg - immár harmincötödik (!) a sorban. Egy jó emberöltó'nyi múltja van tehát ennek a kiad­ványnak, amely kivétel nélkül minden alkalommal tartalmazott tanulságos, érdekfeszítő tanulmányokat s egyéb műfajú dolgozatokat. S nincs ez másként a legújabb szám esetében sem. Cs. B. A recenzens legszívesebben minden szerzőt és minden írást részletesen méltatna, de szükség­szerűen válogatnia kell, ami vi­szont értelemszerűen nem men­tes a szubjektivitástól. A tájékozó­dást, kiemelést segíti a kiadvány rovatrendje, amely nagyjában- egészében azonos már évek óta. Az évkönyv jellegénél fogva álta­lában a „Történelemtudomány” című rovat a legtartalmasabb: ez­úttal is hat testesebb tanulmányt számlál, amelyből öt - Rács Csa­ba településföldrajzi értekezése, Nickel Réka a „rimái identitást” elemző írása, Balogh Zoltán az acélgyári olvasóegyleti dalkör em­lékeit felelevenítő tanulmánya, Fo­dor Miklós Zoltán levente egyesü­leteket bemutató dolgozata és Szirácsik Éva dr. Förster Kálmán első polgármester szemével látta­tott Salgótarjánja - a nógrádi me­gyeszékhellyel foglalkozik. Az utóbbi írás hangsúlyait értelem­szerűen felerősíti a városi múlt idén kilencvenéves jubileuma, amely tükrében még izgalmasabb olvasni dr. Förster Kálmán Salgó­tarjánhoz és munkájához való vi­szonyulásáról, személyes és hiva­tali kapcsolatairól, megítéléséről és - főleg, minthogy az idei em­lékév egyik központi rendezvé­nyén a városközpontba került Molnár Péter által elkészített szob­ra és könyvformában megjelen­tek visszaemlékezései - felérté­kelődnek a tanulmány végére ke­rült fotók is a Nógrádi Történeti Múzeum fénykép- illetve doku- mentárából. A kiadvány borítóterve Birkás Babett és Moravszki András A „Művészettörténet”, a „Ré­gészet” illetve a „Közlemények” rovat írásai is Salgótarjánból vették témájukat. Shah Gabriel­la a zagyvarónai születésű Bátki József szakrális alkotásait, temp­lomi műveit (szobor, falfest­mény, oltár, üvegablak) mutatja be gazdag illusztrációs anyag­gal. László Emese dolgozata ugyancsak kuriózumnak szá­mít a salgói vár kályhaszem- és kályhacsempe felszínre került leleteinek elemzésével. Bár szakmai megközelítésű, de álta­lános érdeklődésre tarthat szá­mot Fábián József „Salgótarján térképeken” című írása is. So­kan fogják olvasni Barátin Ottó- tényeket és személyes emlé­keket egyaránt felvonultató - emlékezését, amellyel a 2011- ben elhunyt első salgótarjáni múzeumigazgató, dr. Gajzágó Aladár előtt tiszteleg. A „Salgó­tarján 1956-ban" című interjút Patakiné Kerner Edit előadómű­vésszel négy bolyais diák - Ba­bus Benjámin Bence, Csirke Pé­ter, Csorba Máté és Tóthfalusi Já­nos Péter - készítette s így a nemzedékek közti sajátos pár­beszédként is értelmezhető. A salgótarjáni törzsanyag mel­lett figyelemre méltóak az év­könyv más témájú dolgozatai is. Kazareczki Noémi a városi iden­titástudat alakulását érzékelteti egy szécsényi hivatalnok-dinasz­tia - a Niedermann család törté­nete - tükrében. Dr. Fiír János és Pászti Andrea tanulmánya a ter­mészettudományt képviseli a ki­adványban a hasznosi ősgerin­ces fauna leletei témakörben. Ju­hász Csilla írásának címe - „A szerelem rossz útjai, vagy ho­gyan szerettek a realizmus iro­dalmának kiemelkedő alakjai?”- sokat mond értékeiről. A „Neograd 2011” dr. Fodor Miklós Zoltán és dr. Szirácsik Éva szerkesztésében látott nap­világot. JÓ MEGFEJTÉS. SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Te egészen elhidegültél tőlem, Gergő!” Szerencsés nyertesünk: Ponyi Gyuláné, Balassagyarmat, Móricz Zsigmond út 13/B. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. szeptember 27-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Kassai sor 6.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. CT U ELSÜLY­LYEDT HAJÓ u RÁDIÓT LECSEN­DESÍT HAJÓ HÁTSÓ RÉSZE KÉST ÉLEZ KÖZ­PONTI ÉGITEST — SÓS SÜ­TEMÉNY ÁLLAMI BEVÉTEL NÖVI ...; ÚJVIDÉK tr GYÓGY­OLDAT TISZTA SÚLY ÉRDEK JELZŐJE CROCE; FIRENZEI TEMPLOM KERTBEN DOLGOZIK. TÁJ­SZÓVAL fi Cl Cl THAI­FÖLDI AUTÓJEL MINDENT FELSOROL Ó (LISTA) M W ... MAIL; LÉGI­POSTA HIBÁBÓL TANULÓ ... DEREK; FILM­SZTÁR ZÖLD SZÍN ÁRNYA­LATA ÁLLAT, ANGOLUL VATIKÁNI ÉS OSZTRÁK AUTÓJEL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents