Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

2012-09-17 / 216. szám

MAGAZIN Nemrégiben felvidéki barango­lásunk során Rimaszombatban jártunk, ahonnan kényelmes, egyórás autóút vezet gyönyörű tá­jon át Rozsnyóra. Útközben érde­mes megállnunk, csodálkozni a szép hegyekben. Még mindig Gömör és Kis-Hont vármegyében járunk, itt található Rozsnyó váro­sa is, a megye egyik legkeletibb részén. Történelme régmúltra nyúlik vissza, a bányászvárost német telepesek alapították még a XIII. században. Nevét is őrzi ez: a Rozsnyó (németül Rosenau) vadrózsával benőtt területet je­lent. Múltjából ki kell emelnünk a Rákóczi-szabadságharcban be­töltött szerepét: 1707-ben innen irányította II. Rákóczi Ferenc a fennhatósága alatt lévő országré­szeket. A várost a bányászat mel­lett a vasipar emelte fel a XIX. szá­zadban. Ezeket az emlékeket ma is fellelhetjük a városban. A városközpont négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér a Felvidéken. A tér közepén áll a Veszelovszki Balázs v kokocit > ÄÄNSKA KO.WORA *°KOCM Wíí:.;T II: Sí tú ív 8 A N s D ...^¥ \z íp«r , ú.. T az hm i \ ( . ITT SZEKfiT I»*« >M DIESEM Ot»Al>0t »I ATTt DW JAHREH Hit fff DIE PER.GK AMME l’HDJrt DCM JAMf.tN I’jH -.í DAS BEUG GERICHT CtMtMKX BAnÍCKT ShOLŰR DRATSTVÖÚ ROZNAVA tulajdonképpen a Felvidéket is a magyarok lakták be és virágoz- tatták fel. A Rozsnyót körülvevő hegyek-völgyek és a szép táj to­vábbi barangolásra ad lehetősé­get. A nem messze lévő betléri kastélyt, vagy a szintén közeli Krasznahorka - tragikus sorsú - „büszke várát” érdemes felke­resnünk. Külföldi wellness utak helyett a nyitott szívű és érdeklődő ma­gyarok a múltunkban barangol­hatnak, amikor a felvidéki he­gyeket, régi városokat járják vé­gig. Ez is feltöltődést és megúju­lást kínál - ahogyan a drága wellness programok is... Persze ez a megújulás más, ez a meg­újulás a múlt, a kövek üzenete által ér el minket, ha észrevesz- szük, ha hagyjuk. Higgyék el, van olyan jó, mint a tengerparti út. Csak el kell indulnunk. Mellette talál­ábrázolja Szent Annával és a kis Jézussal, és a helyi bányászélet­tel. A főtér harmadik temploma a „barátok temploma”, vagyis a ferencrendi templom és a kolos­tor, ami 1733-ban épült barokk stílusban. Ha már ennyire kiemeltük Rozsnyó egyházi vonatkozását, te­gyünk meg még egy kitérőt: a szép környezetben fekvő Rozsnyó nógrádi vidékünknek oly kedves, mivel hosszú időn át püspöki székhelyünk volt. Mária Terézia 1777-ben alapította a Rozsnyói Egyházmegyét, amelyhez hosszú itJjaaÉtartozott a mai Nogi^ne^ 2^'e kfi^ü.résié. Itt volt a papkép- zH^fWanult többek között a tfosz- szú időn át Salgótarjánban szol­juk az 1810-ben empire stílus­ban épített Vá­rosházát, ame­lyen a Rákóczi Ferenc tisztele­tére 1907-ben emelt tábla ta­lálható, a rajta lévő felirat sze­rint azért, hogy „őrizze a fejede­lem emlékét és szolgáljon buz­dításul az utó­Diáktemplom, azaz a Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt, ere­detileg jezsuita, majd premontrei, végül ferences rendi templom. A premontreiek gimnáziumot is ala­pítottak a városban, innen ered a Diáktemplom elnevezés (ma fe­rences templom). 1650-ben épült barokk stílusban, tűztornya a to­ronyórával a város szimbóluma lett, és kilátóként is funkcionál. Előtte található a környék jótevő­jének, Andrássy Franciskának a szobra. A tér alsó részén van a bányásza­ti múzeum, amely a környék bá­nyászatát mutatja be. Ki kell emel­nünk, hogy az 1414 és 1546 közöt­ti időszakban itt volt a Bányászka­mara, 1546 és 1866 között pedig a Bányászbíróság, erre az épület fa­lán emléktábla is emlékeztet gált Ponyi Artúr atya, és a Mátranovákon szolgált, ma Kazá­ron élő Vilezsál György atya is. Az egyházmegye múltját a triano­ni békediktátum bonyolultan ala­kította. A magyarországi részt Pájer János putnoki plébános ve­zette, majd 1938-ban visszaadták a Felvidék déli részét (első bécsi döntés), így az egyházmegye egyesült, vezetője Pobozsny Ró­bert volt, ő szentelte fel a salgótar­jáni Kálváriát is 1943-ban. 1945 után az egyházmegyét Hejcéről kormányozták, később pedig Egerből. Rozsnyó ma is püspöki székhely, szintén a főtéren talál­juk a püspöki palota impozáns épületét. Ha szerencsénk van, és be tudunk tekinteni szép udvará­ra, a csendes, nyugalmas helyen jólesik majd elidőzni. A főtér szép épülete még a középkori kamara­ház, ahol II. Rákóczi Ferenc pénz­verdéje is működött. Egy másik épület falán II. János Pál pápa 2003. szeptember 13-i látogatása és pápai szentmiséje tiszteletére állított emléktábla található. Em­lékezetes, hogy a pápa ezen a szentmisén a beszéde elején a he­lyi magyar közösséghez szólt. Mert magyarok vannak a vá­rosban, voltak is, és reméljük, lesznek is. Híres szülöttei között írót (Pákh Albert, a Vasárnapi Újság című reformkori lap alapí­tója), építészt (Máltás Hugó), fes­tőt (Tichy Gyula, Tichy Kálmán) is találunk. Legismertebb szülöt­te azonban kétségkívül a csodá­kornak”. Az im­pozáns épület­től nem messze található Petőfi Sándor emlék­táblája. Petőfi szerette az or­szágot járni, al­földiként él­mény lehetett neki a hegyek­ben vándorolni, és ezt meg is örökítette az Úti raj­zokban. 1845-ben hosszabb időt töltött barátjánál, Pákh Albertnál Iglón, hazafelé pedig megállt Rozs­nyón is. (Aztán haladt az ország­ban dél felé, és jött Nógrádba: Somoskőre és Salgóra is.) A főtéri házsor végén lévő plé­bániaépületen érdekes freskót, egy újabb magyar emléket pil­lanthatunk meg: a ház homlok­zatán Máriát és a „Patrona Regni Hungáriáé”, vagyis Magyaror­szág Pátrónája feliratot láthat­juk. A freskót még a XVIII. szá­zadban készíthették. Az épület mögött áll a székesegyház, ame­lyet Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony) tiszteleté­re szenteltek. A XIII. században épült, gótikus stílusban, egyik oltárképe 1513-ból való, Máriát latos és egyik legszebb magyar színésznő, Sunyovszky Szilvia. Rozsnyó 1910-ben még színma­gyar település volt, mintegy 6000 lakossal. Érde­mes megáll­nunk a főtéren, és körbenézni. Elmerengni a múlt pillanata­in, magyarsá­gunk sorsán. Ha ügyes szemmel já­runk, észreve­hetjük az egyik szlovák nyelvű tábla alól „kiló­gó” magyar fel­iratot: kereske­dés és könyv­nyomda. Itt maradt ma­gyar emlék a régmúltból - ahogyan a vá­rosközpont, a város kis utcái is magyar em­lékeket őriz­nek, ahogy ma­gát a várost, és 4 k * t « < « Felvidék gyöngyszeme: Rozsnyó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents