Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-08 / 183. szám

BELPOLITIKA Támogatja a kormány az állattartókat Sok a kérdés Budapest Bár az MSZP üd­vözli, hogy javul az egészség- ügyi dolgozók bérezése, az el­lenzéki párt úgy látja: sok az üröm az örömben a béremelé­sek kapcsán - erről Kökény Mihály írt. Az MSZP egész­ségpolitikai tanácsadó testü­letének elnöke úgy fogalma­zott: az elmúlt két évben az egészségügyi ágazat bérei vesztettek a legtöbbet a vásár­lóerejükből a közszférában, ezért is örömteli a mostani béremelés. Az ellenzéki párt ugyanakkor „méltánytalannak és megalázónak” tartja, hogy az alapbérfüggő ügyeleti díjakat a kormány befagyasztotta, hogy az ápolók csupán „alamizsnát” kaptak, a pályakezdő nővérek pedig semmit, továbbá teljesen kimaradtak a béremelésből az alapellátásban dolgozók, a há- ziorvososok és a védőnők - tet­te hozzá. További üröm az öröm­ben, hogy az idei, visszamenő- leges illetményemelés fedezetét a kórházak és a szakrendelők működési költségvetésének ter­hére biztosították, vagyis a bér­emeléshez szükséges pénzt a kormány a betegellátásból vette el - fogalmazott Kökény Mihály, aki szerint ráadásul a jövő évi költségvetésben a béremelés forrásaként megjelölt jövedéki- adó-emelést még el sem kezdte tárgyalni a parlament Szócska Miklós egészség­ügyért felelős államtitkár ked­den a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt ar­ról, hogy a magyar egészség­ügyben 10 éve nem volt bér­emelés, ám a napokban meg­kezdődött acsaknem 8ó ezer egészségügyi dolgozó januá­rig visszamenőleges béreme­lésének kifizetése. A mostani béremelésből a háziorvosok kimaradtak ugyan, Szócska Miklós viszont felidézte: el­múlt két évben legalább tíz- milliárd forint többlet érkezett az alapellátásba. A teljesít­ményfinanszírozási pénzt megtízszerezték, valamint a háziorvosok eszközvásárlá­sát is támogatták. Az állam­titkár ismét kiemelte, hogy a bérrendezés következő lépé­sében a háziorvosok, házi gyermekorvosok, területi el­látási kötelezettség nélküli fogorvosok és a védőnők is sorra kerülnek. Szócska Mik­lós azt mondta: a háziorvos­oknál nem béremelés lesz, hanem finanszírozásukat - úgynevezett kártyapénzüket - növelik. JF Budapest. A magyar kormány nem hagyja magukra az állattar­tókat a magas gabonaárakból kö­vetkező nehéz helyzet kezelésé­ben - olvasható Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írás­beli válaszában, amelyet az Or­szággyűlés honlapján tettek köz­zé hétfőn. A dokumentumból ki­derül: a Vidékfejlesztési Minisz­térium (VM) már a kormány elé terjesztette a rendkívüli időjárá­si körülmények és a magas ta­karmányárak következtében ne­héz helyzetbe került állatte­nyésztők megsegítését célzó ja­vaslatcsomagját. A tárcavezető Szabó Rebeka (LMP) országgyűlési képviselő „Tervezi-e a Kormány a belföldi terménykészletezés szigorú el­lenőrzés alá vonását?” című kér­désére reagálva ismertette állás­pontját a témában. Jelezte: a tár­ca az aratás kezdetétől fogva fo­lyamatos párbeszédet, egyezte­téseket folytat a gabona- termesztéshez és a takarmányo­záshoz kapcsolódó termékpá­lyákkal, érdekképviseletekkel és minden szükséges és lehetséges intézkedést megtesz a problé­mák orvoslására. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ezen a területen uniós tagországként az állami beavatkozások kapcsán csak az EU-s szabályok betartá­sával járhat el, az Európai Unió közös piaci elvét tiszteletben tartva kell megoldást találni a ta­karmánypiacon jelentkező gon­dok enyhítésére. A kormányzat minden erőfeszítést megtesz an­nak érdekében, hogy az aratást követően a raktárakba betárolt búza, árpa, valamint az ősszel betakarításra váró takarmány- kukorica és napraforgó megvá­sárlását a magyar állattartók számára lehetővé tegye - közölte, rámutatva: a határok lezárásá­ra, a kivitel közvetlen módon va­ló korlátozására ugyanakkor az uniós jogszabályi környezetben nincs mód. A helyzet stabilizálása és a kí­nálat növelése érdekében az Eu­rópai Bizottsággal történt egyez­tetést követően megjelent az a végrehajtási rendelet, amely a búzaimportvámok felfüggeszté­sét ez év december 31-ig meg­hosszabbította. A döntés nyo­mán további 1,5 millió tonna kö­zepes és gyenge minőségű búza kerülhet az EU piacára harma­dik országokból vámmentesen - közölte. Hozzátette, hogy jelen­leg az összes jelentős gabonafé­le vámmentesen kerülhet az EU belpiacára, ezzel is elősegítve a megfelelő kínálat megteremté­sét. A kínálat növelésére tett in­tézkedések mellett a hazai és eu­rópai árak növekedése is korlá­tozza a kivihető gabona mennyi­ségét; így az európai - és ezen belül a magyar - gabonamérleg várhatóan tartható lesz, ugyan­akkor tartósan magas árszintre kell felkészülni - mutatott rá Fa­zekas Sándor. Hozzáfűzte: az ál­lattenyésztést, és ezen belül kü­lönösen az abrakfogyasztó ága­zatokat a nagy hőség mellett el­sősorban a rossz európai és ame­rikai terméskilátások miatt az utóbbi egy hónapban drasztiku­san megugrott tőzsdei takar­mányárak veszélyeztetik. A Vidékfejlesztési Minisztéri­um vezetése az állattenyésztés­ben tevékenykedő szakmai-ér­dekképviseleti szervezetek kép­viselőivel részletesen áttekintet­te a kialakult helyzetet, és meg­állapodott velük abban, hogy a kormány segítségét kéri a rend­kívüli időjárási körülmények és a magas takarmányárak követ­keztében nehéz helyzetbe került állattenyésztéssel is foglalkozó gazdák megsegítésére. Ennek érdekében egy részletes javas­latcsomagot dolgozott ki a VM, amelyet már a kormány elé ter­jesztett - tudatta a tárcavezető. Közölte: a hazai búza és kukori­ca gazdaságbiztonsági készletek lényegében fel vannak töltve, a készletek frissítő cseréje pedig a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megtörtént. Úgy ítélte meg, hogy az egyeztetése­két követően kialakuló intézke­dések - párosulva az ágazat sze­replőinek erőfeszítéseivel - eny­híthetik az érintetteknél a ma­gas gabonaárakból következő nehéz helyzetet. Fazekas Sándor ismertette azt is: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal (NÉBIH) július.31- i jelentése alapján a búza aratása 98 százalékon állt. A learatott bú­za mennyisége ekkor 3,95 millió tonna volt. Az idei búza minősé­ge kitűnő, a termés nagy része ét­kezési kategóriába esik. A belföl­di éves búzafelhasználás élelme­zési célra 1,2 millió tonna körül alakul, míg a takarmánycélú fel- használás további 0,9-1 millió tonnát köt le. Ezek alapján tehát a belföldi felhasználást jelentő­sen meghaladó árukészlettel szá­molhatunk - összegzett. A kuko­rica esetében a NÉBIH július 27- i termésbecslése 6,15 millió ton­nás eredménnyel számol, amely a további időjárás függvényében jelentősen változhat. Az ország éves kukorica felhasználása 4,5 millió tonna körül alakul, így a kukoricatermés is várhatóan je­lentősen meghaladja a hazai fo­gyasztást - olvasható Fazekas Sándor válaszában. Sarkalatos lesz az üvegzsebtörvény Budapest Az úgynevezett üvegzsebtörvény az LMP állítá­saival ellentétben nem szűnik meg, a jogszabály változatlan formában kerül majd át a polgá­ri törvénykönyvből (Ptk.) az in­formációs önrendelkezési jog­ról és az információszabadság­ról szóló sarkalatos törvénybe -- közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca annak kapcsán rögzítette ezt, hogy Schiffer András LMP-s politikus azt mondta: a Ptk. kormány által beterjesztett tervezetéből „ki­spórolták” az üvegzsebre vonat­kozó szabályozást, ami azt je­lenti, hogy 2013-tól nem lehet majd nyomon követni, hogyan áramlanak ki a közpénzek. A KIM erre reagálva tudatta: az el­lenzéki képviselő állításával el­lentétben az üvegzseb-törvényt - a minisztérium javaslatára - változatlan formában és szöve­gezéssel fogják megerősíteni. A jogszabály ugyanis az egyszerű többséggel módosítható polgári törvénykönyvből a sarkalatos, tehát csak az Országgyűlés két­harmadának szavazatával mó­dosítható információs önren­delkezési jogról és információ- szabadságról szóló törvénybe kerül majd át - tették hozzá. Ezt az indokolja - közölték hogy ennek a szabályozásnak jogi és szakmai szempontból nem a polgári törvénykönyv­ben van a helye. Az üvegzseb­törvény 2003-as elfogadáskor kizárólag politikai okok - a két­harmados parlamenti többség hiánya - miatt került a mosta­ni szakmailag indokolatlan és hibás helyére. 13,6 millió Budapest Mintegy 13,ó millió forintot kapott a honvédség azért, hogy egyik katonai heli­kopterét rendelkezésre bocsá­totta a Bruce Willis főszereplé­sével készülő Good Day to Die Hard című film budapesti for­gatásához júniusban. „A Magyar Honvédség 13 579 454 forint ellenérték fejében biztosította a Mi-24 típusú har­ci helikoptert filmgyártás céljá­ra a megrendelőnek” - tartal­mazza Hende Csaba közlése a parlament honlapján. A tárca­vezetőt az MSZP-s Juhász Fe­renc arról kérdezte, mennyiért éri meg a kevés üzemidővel ren­delkező Mi-24-es helikoptert filmgyártás céljára bérbe adni. Uj programok augusztus 20-án Budapest A már megszokott események és programok mellett új elemek is színesítik a központi augusztus 20-i ünnepségek rendez­vényeit. Kovács Zoltán társadalmi kapcsolato­kért felelős államtitkár hangsúlyozta: az idei ünnepségeket a biztonság és a költséghaté­konyság határozza meg, hogy ne ismétlődhes­senek meg a 2006-os események, illetve hogy a lehető legkevesebb pénzből a lehető legszín­vonalasabb szórakozást nyújtsák a rendezvé­nyek. z ünnepi események augusztus 19-én kezdődnek, amikor délben ismét megnyílik a Magyar ízek Utcája az Erzsébet híd budai híd­fője és a Bem tér között. Idén itt mutatják be Magyarország Tortáját, de most először lesz Magyarország Cukormentes Tortája és az Év fagylaltja is. Kovács Zoltán hozzátette: vasár­nap este 20 órától a Clark Ádám téren és a Bem téren is könnyűzenei koncertek várják az érdeklődőket, másnap pedig többek között báb­színház, néptáncbemutatók és újabb koncer­tek szórakoztatják egész nap a közönséget. Au­gusztus 20-án reggel 8:30 órakor a Kossuth té­ren kezdődnek meg a hivatalos programok. A ceremónián katonai tiszteletadás mellett fel­vonják a nemzeti lobogót, majd itt avatják fel a frissen végzett honvédtiszteket is. Az eseményen beszédet mond Áder János államfő és Hende Csaba honvédelmi minisz­ter. Aznap délelőtt 10 órakor a Duna felett és a Dunán vízi és légi parádéval folytatódnak az ünnepi programok, 15 órától pedig a Clark Ádám téren tartják az ökumenikus kenyéráldást, majd elindul az aratómenet a Szent István-bazilikáig, ahol 17 órakor kez­dődik az ünnepi szentmise, majd utána a Szent Jobb körmenet. A londoni olimpia évé­ben rendhagyó módon az augusztus 20-i rendezvények között szerepel a Gyulai Ist­ván Atlétikai Magyar Nagydíj is 20-án 16 órától a Puskás Ferenc Stadionban magyar és külföldi olimpiai bajnokok részvételével. A tűzijáték idén is 21 órától kezdőik a Dunán. Kovács Zoltán elmondta: a közbeszerzés már lezárult, a nyertes pályázó - a tavalyi is győz­tes Pyrol Kft. - bruttó 150 millió forintért vál­lalta az esemény megrendezését. Idén a Mar­git híd és a Szabadság híd között három uszály­ról, valamint a Citadella helyett a Lánchídról lö­vik majd fel a tűzijáték rakétáit Augusztus 20- án a Parlamentben átadják a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje kitüntetéseket és a Külhoni Magyarságért-díjakat is. Kovács Zol­tán kiemelte: az idei ünnepség alatt is fontos az összefogás, ezért a Magyar ízek Utcája be­vételének egy részét a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány kapja, valamint lehetőség lesz direkt adományozásra is. Az államtitkár hozzátette, hogy az ünnep­ség egész ideje alatt működni fog egy opera­tív törzs az ő vezetésével, amely a rendezvé­nyek zökkenőmentes és biztonságos lebo­nyolítását felügyeli.

Next

/
Thumbnails
Contents