Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-04 / 180. szám
SPORTTUKOR 2012. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Készül a Nagybátony A Nagybátonyi SC az 1989-90-es év után újra az NB III-as bajnokságban játszhat az elkövetkező szezonban. Az eddig elvégzett munkáról, változásokról és a célokról Csatlós Tamás edzőt kérdeztük. B. T.- Mikor kezeltétek el a munkát, s miként értékeled az eddig elvégzett?- A felkészülést július 9-én kezdtük el, heti öt edzéssel. Az eddig elvégzett munkával elégedett lehetek, mindenki tette a dolgát. Sok új játékosunk van, így a csapat összecsiszolását kell elvégezni, mert többen más rendszerben játszottak. Ezért az általam elképzelt rendszert gyakoroljuk, hogy a bajnoki kezdésre ez összeálljon és eredményes legyen. Az előttünk álló két hét még ezzel fog eltelni.- Történetek változások a keretben?- Távozott Kálmán József (SBTC) és Bakos Tamás (Pásztó). Érkezett Roma Gábor (MTK, kapus), Vámosi Csaba (Mezőkövesd), Kovács Béla (Diósd), Ndjodo Edouard (Vecsés), Pin- giczer Tamás (Barcs), Bednár Patrik (Szécsény) és Tóth Máté (SBTC).- Milyenjeladalokvannakmég?- A fizikai felkészülés végén járunk. Felkerültünk a Magyar kupa főtáblájára, így augusztus 11-én tétmeccset játszunk hazai pályán az TG Hatvan ellen, ezért a frissítésen és a csapatjáték összecsiszolásán van a hangsúly.- Mit vársz a 2012-2013-as bajnoki évadtól?- Mivel a csapatot sikerült megerősíteni ezért nagy várakozással várjuk a rajtot. Olyan helyen szeretnénk végezni a szezon első felében, hogy majd egy jó téli felkészüléssel elérjük a célunkat, ami nem más mint bentmaradás kivívása. Szombat Labdarúgás. Előkészületi mérkőzések: SBTC - Pétervására, Salgótarján, tóstrandi sporttelep, 10 óra, Nagybátony - Karancskeszi, 11 óra. Vasárnap. Lovassport Díjugrató megyei döntő, 5. forduló, Rétság-Pusztaszántó, 10 óra. A tarjáni Szőke Gábor mindig a sztárok nyomában és dobogós helyen tud maradni Újabb ostrom a pályacsúcs ellen 16. NPORT-Salgó Kupa hegyi időfutam verseny Mi újat is lehet írni egy 15 éve állandó, hagyományos kerékpár versenyről, ha csak azt nem, hogy idén nem 20-án hétfőn, Szent István napján, hanem augusztus 19-én vasárnap rendezi meg a Salgótarjáni Triatlon, Hosszútávúszó és Szabadidős Klub Somoskőúfalu és Salgóbánya között. Márton István A 16. NPORT-Grátisz-Salgó Kupán, az egyik legrégebbi hazai egyéni indítású hegyi időfutam- versenyen a legendás salgói vár tövéhez felvezető 3,8 kilométeres 180 méteres szintkülönbségű közúti szakaszon eddig a hazai hegyi és országúti bringások színe-java megfordult. Megyénk legnagyobb sikereit elérő montisunktól, a bátonyterenyei, mára már doktor Bakos Gergőtől, kezdve országos bajnokokon, olimpikonokon át ifjú vagy beérett tehetségekig. Az imént említett Gergőtől kezdve a leggyorsabb sokáig hegyikerékpáros olimpikonunk, Vinczeffy („Zerge”) Zsolt volt, de aztán jött az ötkarikás játékokon ugyancsak megfordult magyar bajnokunk Kusztor Péter, aki már ötödik éve tartja a külön pénzdíjjal jutalmazott új pályacsúcsot, mely kereken nyolc perc. A sztárokon kívül most sem hiányoznak az amatőrök, vagy az utcák egyszerű kerékpárosai sem itthonról és külföldről, így a verseny egyben jó alkalom Salgótarján és környékének kerékpározást bármilyen szinten kedvelő bringásai- nak baráti összejövetelére. 2010- ben az országúti magyar bajnokok csatáját CzirákiIstván nyerte az azóta már külföldi profi csapatban is kerekezett Szeghalmi Bálint előtt, tavaly Czirákinak csak a stopper volt egyeüen komoly ellenfele, de 3 másodperccel elmaradt a rekorddöntéstől. Hogy idén lesz e valaki, aki a prémium összegére és nem mellesleg a dicsőségre is pályázik, még nem tudhatjuk biztosra. A szervezők már felvették a kapcsolatot újabb, londoni olimpikonunkkal, Lovassy Krisztiánnal és volt csapatával a P-NÍVÓ Betonexpressz 2000-ből számos utódcsapatból kinövő, most éppen Close2- Carrera - Gi-Esse nevet viselő alakulattal, melynek sportigazgatója Stubán Ferenc, a magyar országúti válogatott szövetségi kapitánya, s aki mostanra is bejelentkezett pár bringásával. A díjazás a főtámogatók (Salgótarján és Somoskőújfalu önkormányzata) jóvoltából szokás szerint bőkezű lesz, s az elmaradhatatlan vendéglátásra sem lesz majd panasz. Jól halad a szervezés A Salgótarjáni Erdély-Kör kezdeményezésére, több szervezet közreműködésével immár 21. alkalommal rendezik meg az „1956. október 23. emlékfutást”. Az eseményre már javában zajlanak az előkészületek. Balogh Tibor- Jelentős dátum számunkra a 2012-es év, hiszen pontosan húsz éve rendeztük meg az első eseményt, melynek helyszíne Salgótarjánban a Fő tér és a Március 15. út volt - kezdte Valiskó Ferenc főszervező, az emlékfutás szülőatyja. - Aztán 1993-tól a December 8. téren és a Rákóczi úton zajlik a futóverseny. Jól halad a szervezés, a szervezőbizottsággal már több egyeztető összejövetelt tartottunk. Megvan versenykiírás és a program is.- Milyen jutószámok szerepelnek az eseményen?- Az egyéni korcsoportok mellett ezúttal is szerepel a családi, a váltófutás és a tanulásban akadályozott tanulók versenye is. A váltófutásra szeptember 20-ig nevező általános és középiskolások nyolc, míg a felnőttek hat fővel indulhatnak, s valamennyien emblémázott pólót kapnak ajándékba. A családi futásra (gyermek, szülő, nagyszülő) minimum négy fővel lehet nevezni, s egyszerre kell majd befutniuk. A családit kiemelten támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Sportért Felelős Államtitkársága, s a fővédnökséget Czene Attila, a sportpolitikáért felelős államtitkár vállalta el.- Ezúttal is lesz Schirilla György hosszútávfutó?- Schirilla György sorrendben negyedik alkalommal indul majd Mosonmagyaróvárról. Ez évben immár tizenkettedik alkalommal fut majd Salgótarjánba, megyénk mintegy tizenöt települést érintve.- Mennyi indulóra számítanak és milyen díjazások lesznek?- Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóját ünnepeljük. Ezúttal is szeretnénk emlékezetessé tenni a rendezvényt. A tapasztalatok alapján mintegy 2500- 3000 indulóra számítunk. Az első három helyezett érem és oklevélben részesül, s lehetőség esetén tárgyjutalmat is kapnak.- Hogyan állnak a támogatókkal?- Örömmel mondhatom el, hogy a korábbi hűséges támogatóink nagy részére ez évben is számíthatunk, de szívesen fogadunk minden további felajánlást. Valiskó Ferenc főszervező Egy góllal nyert a Videoton EL-SELEJTEZÖ. A Videoton hazai pályán 1 -0-ra nyert a belga Gent ellen a labdarúgó Európa Liga-selejtező 3. fordulójának első, csütörtöki felvonásán. A visszavágót jövő csütörtökön rendezik Belgiumban. Videoton FC - KAA Gent (belga) 1-0 (0-0) Székesfehérvár, 6800 néző, k: Mazzoleni (olasz). Videoton: Bozovic - Brachi (Szolnoki, 75.), Caneira, Vini- cius, Stopira - Mitrovic, Tóth B. (Renato Neto, 87.) - Gyurcsó, Sándor (Kovács I., 61.), Oliveira - Niko-lics. Gent Padt - Rafinha, Alvarado, Arzo César, Maréval - N'Diaye - Messoudi (Remac- le, 71.), Conté, Van Der Brüggen, Brüls (Soumahoro Yaya, 82.) - Arbeitman. GL: Nikolics (78.). Olimpiai (tévé)napló Kayla marta Abigél - Helyrebillent Cseh-tekintély H. H. Kayla Harrison akciót indított. Hátrányban volt, hát támadnia kellett. A mozdulat nem tűnt látványosnak, csak ímmel- ámmal kereste „fent” a fogást, de a lábával nagyon agresszívan és felettébb alattomos módon zárta kettős satuba Joó Abigélt. Aztán rántott rajta egyet és mindketten a földre zuhantak. Az amerikai szinte azonnal felpattant, mint egy motolla, míg a magyar lány csak nagyon, de nagyon nehezen tápászkodott fel, bicegett, alig bírt talpon maradni. Biztos, hogy ilyen támadást, ilyen cselgáncs mozdulatokat nem tanítottak az őshazában a japán mesterek, ez már amerikai „módi”, ahol ez a fajta erőszakos, már-már a szabálytalanság határait súroló, sőt azon a limiten sokszor át is eső dzsú- dó „dívik”. Ha ezt a felkelő nap országában látnák, az. illető biztos, hogy soha többé nem mehetne a tatami közelébe. Tény és való, a sérült térddel rizikós volt tovább versenyezni. De a mai szabályok tiltják, hogy ilyen semmiségekért, mint ami Joóval történt, igénybe vehessen bárki külső segítséget. így ment tovább a küzdelem, aminek a kimenetele egyértelmű lett. Harrison kisvártatva be is vitte az ippont, bejutott a négy közé. Azt mondják, a cselgáncs a legsportszerűbb sportág, de láthatóan az USA-ban erre sem építenek. Az amerikai nem kezdte el vigasztalni Abigélt, sőt, a kötelező kézfogást követően a küzdőtérről lemenet „kaylán” vigyorgott kifelé, mondván, „látjátok, én voltam az erősebb, megérdemelten nyertem”. Nem, nem érdemelte meg, sőt, tettéért ki kellett volna zárni! Kayla Harrison bő három órával később olimpiai bajnok lett. Én mondom: érdemtelenül! Joó pedig valami fantasztikus akarattal, megcáfolva mindenkit, aki a sérülést követően már nem hitt benne, a vigaszágon eldobta a lengyelt (a fájós jobb lábat aktívan használva a comb- dobás-technikában), hogy csak úgy nyekkent. Igaz, a bronz már nem jött össze, de a szemünkben hőssé emelkedett. Kayla ezek után már kit érdekel! Cseh Lászlótól ezt már nagyon vártuk. Bizony ám, az első napon valami hasonló produkcióra számítottunk, aztán rettenetesen mély gödör lett az eredmény. Olyan tátongó szakadékba esett, amiből szinte lehetetlen kikecmeregni. Ő megtette! Minden mindegy alapon odaállt a kétszáz vegyes rajtkövére, re- pesztett egy nagyot az előfutamban, suhant egy másikat a középdöntőben, és a fináléban harmadszor. Igaz, a pillangón lemaradt, mégis a hajrában úgy otthagyta az utolsó tíz méteren a brazil Pereirát, mint Szent Pál a keleti szomszédainkat. Bronzérmes! Vízilabdázóink végre nyertek. A laikusabb szurkoló szemében, aki csak a gólok és a varázslatos egyéni megoldások csodájában él, káprázatos ösz- szecsapássá emelkedett a magyar-román rangadó, a szakemberek viszont ilyenkor, a harmatgyenge védekezés miatt a hajukat tépik, összetörnek száz vizesflakont, szétrúgják a reklámtáblát, megpofozzák az első elébük toppanót. Egyik oldalon gyönyörűség, a másikon bosz- szankodás. De így van ez a modern sportban. A lényeg a két pont a zsebben, az ugródeszkáról előre lendült a válogatott, és a hátralévő két meccset kötelezően be kell húzni. Mert különben... Kézilabda csapatunk hullámvasúton. A dánok ellen végig kiélezett csata folyt a pályán, nem kis sansz volt a pontszerzésre, a koreaiak az elején kifogtak a fiúkon igencsak szokatlan ázsiai harcmodorukkal, de Mocsai azért Mocsai, hogy megtalálja a hatásos „pirulát”, és lön, meglett. A horvátoktól meg mindenki reszket. Para a köbön, és ha megindul a „kroát hadsereg”, nincs mentsége senkinek. Főleg egy olimpián, ahol aztán végképp nekik áll a zászló. A mi legénységünk bő harminc percig bírta a tempót, utána azt kell mondani, kocsonya módra ösz- szeesett a társaság, és még a húsz gólt sem sikerült megdobni. Hogyan lesz ebből negyeddöntő? Végezetül a sportlövőkről: hárman utaztak el az olimpiára, és ketten közülük már pontot szereztek. Sidi Péter, a legkiemelkedőbb favorit hosszasan csatázott a saját szövetségével, pénzek után kajtatott, szponzorokat kutatott, hármójuknak külön kis klubot kreált, csak azért, hogy Londonban ne érhesse szemrehányás a fegyvereseinket. Bejött a számítás, most már neki is tennie kell érte, hogy még tökéletesebb legyen a mutató.
