Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-04 / 180. szám
6 b: e j i p i wJt 1 P( y í p i «1, i ■r- p 1 ■ i 1 K W > « KA 2012. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Kilátástalan helyzetben A Jobbik szerint elsősorban a közepes méretű városokat sodorhatja rendkívül nehéz helyzetbe a jövő évi költségvetés, amelyben az ideihez képest 140 milliárd forinttal csökken a helyhatóságok állami támogatása. Hegedűs Lórántné, a párt országgyűlési képviselője azt mondta, bár a megyei jogú városoknak is problémát jelent eladósodottságuk, kisebb lobbierejük miatt mégis inkább az ezeknél kisebb települések kerülhetnek kilátástalan helyzetbe. Az ellenzéki politikus szerint ezek a települések már csak nagyon nehezen tudják törleszteni devizahiteleiket, kibocsátott kötvényeik többségének jövőre lejár a türelmi ideje, ami ösz- szességében az alapvető közszolgáltatásokat is veszélybe sodorhatja. A jobbikos képviselő közölte, a kormány feladata lenne segítséget nyújtani, ám szerinte Esztergom példája is jól mutatja, hogy erre nem számíthatnak. Hegedűs Lórántné emlékeztetett arra: Esztergom szeptemberre működésképtelenné válhat azt követően, hogy a Fidesz egymilliárd forinttal csökkentette a város költségvetését. Elmondta továbbá, hogy a város fldeszes képviselőinek szavazataival havi egymillió forintos fizetést határoztak meg a Strigonium Holding vezérigazgatójának. Hirdetés-vita Az állami vállalatok hirdetési politikájának felülvizsgálatát szorgalmazza az MSZP, mert a szocialisták szerint azok a közterületi hirdetési piacon is „számolatlanul döntik” a pénzt a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégekbe. Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes elmondta: az érdekkör, amely az építőiparban „csillagászati összegű” állami-önkormányzati megrendelésekhez jutott az elmúlt két évben, a hirdetési piacon is milliárdos nyereséget gyűjtött be. A szocialista képviselő szerint mindez elsősorban azért aggályos, mert megrendeléseik nagy része állami - nem egyszer monopolhelyzetű - vállalatoktól és szervezetektől érkezik. Alternatív költségvetés Budapest. Lehangolónak tartja az MSZP az első öt hónap gazdasági adatait. Tukacs István országgyűlési képviselő pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány unortodoxnak nevezett, az MSZP szerint alkalmatlan gazdaságpolitikája a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint a reálbérek 5,7 százalékos csökkenéséhez és a várt 4,2 százaléknál másfél százalékponttal nagyobb inflációhoz vezetett. A reálbér- csökkenés elsősorban a kiskeresetűeket sújtja a verseny- szférában és a közszolgálatban is, így például azokat az egészségügyi szakdolgozókat, akik 5-6 százalékot veszítettek keresetük értékéből - fejtette ki. Az MSZP-s politikus arról is beszélt, hogy a hátrányos helyzetű térségekben a cégek többsége nemhogy a bérkompenzációt nem tudja teljesíteni, de elbocsátásokra kényszerül vagy kénytelen csökkenteni a béren kívüli juttatásokat. Tukacs István szerint mindez egy' olyan új adó- és gazdaságpolitikát tesz szükségessé, amely igazságosabb elosztást eredményez, erőteljesebben adóztatja a tőkejövedelmeket, forrásokat teremt a gazdasági növekedéshez, segíti a hitelezés beindítását és javítja az európai uniós támogatások felhasználását. Ezt célozza majd az MSZP alternativ költségvetést javaslata, amelyet ősszel terjesztenek a parlament elé - mondta. Jogszerű volt Budapest. A Jobbik szóvivője szerint nincs hírértéke annak, hogy a párt egyik EP- képviselője brüsszeli forrásokat felhasználva alkalmazta Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselőt, aki szerinte jogszerűen kapott fizetést. Mirkóczki Ádám erről azután beszélt, hogy a hvg.hu arról írt: Novák Előd, aki a közelmúltban uniós zászlót égetett, hónapokon át kapott fizetést Brüsszelből. A Jobbik szóvivője szerint Szegedi Csanádnak „szuverén joga” eldönteni kit alkalmaz a rendelkezésére álló uniós keretből, így Novák Előd jogszerűen kapott fizetést tőle. Összefogás a rászorulók felzárkóztatásáért minisztere (jobbra) megtekinti Lukácsné Ildikó (balra) kártyás villanyóráját az egyik ház falán, a többségében Balog Zoltán, az emberi erőforrások romák lakta Hétes-telepen Ózd. Látványos eredményt hozott az állam, a vállalatok, a városvezetés, a civilek és a lakók együttműködése az ózdi Velence- és Hétes-telepen, ahol lezárult az a féléves projekt, amely a mélyszegénységben élő családok számára biztosít kitörési lehetőséget komplex program keretében. Ennek alkalmából adta át Balog Zoltán emberierőfor- rás-miniszter július 30-án az Ózdi TKKI Csillagpont Szolgáltatóházat. Közlemény. A beruházás része a tavaly elindított, nyolc magyarországi helyszínen megvalósuló, hazai finanszírozású, mintegy 410 millió forintos összköltségvetésű Bizalom és Munka című programnak. Az átadó ünnepségen részt vett és köszöntő beszédet mondott Andó Pál, a projekt megvalósításáért felelős Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) ózdi igazgatója is. Az ózdi Velence-telepen 3 szociális bérlakást újítottak fel teljeskörűen; a frissen átadott TKKI Csillagpont Szolgáltatóházban közösségi terek, programok megvalósítására, tanácsadásra alkalmas helyiségek alakítottak ki, ezen 36, az építőipari karbantartó képzésen részt vevő ember dolgozott. Ugyanitt a közösségi terek kialakításához kapcsolódóan egy játszótér is épült. A Hétes- telepen az ELMU-vel és az ÉMÁSZ-szal együttműködve 45 szociális bérlakásba került kártyás villanyóra; 12 hétesi foglalkoztatott és 35 hétesi önkéntes huzalozta át az életveszélyes vezetékhálózatot. A mintaértékű összefogás az állam, a vállalatok és a városvezetés között a szegregátum tizenöt éves áramproblémáját szüntette meg. Mindkét ózdi telepen egyaránt sikerrel működött a kiskert program, amelyben a TKKI szakemberei 60 háztartásnak biztosítottak vetőmagot és kerti munkás képzést, mely során az oktatók megtanították a helyieknek, hogyan termelhetik meg maguknak a legalapvetőbb élelmet. Az építőipari és a kertészeti képzések során összesen 151 fő szerzett tanúsítványt. A 700 főt számláló Velence-telepen és a 400 lakosú Hétes- telepen kiemelkedően sikeres volt a közösségfejlesztő programelem is; többek között anyaközpont, tanulószoba, sportprogramok, ifjúsági klubok, elsősegély tanfolyam, táncoktatás és médiaműhely fejlesztette az egyéni képességeket és a közösség életét. A mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű családok felzárkózását elősegítő Bizalom és Munka mintaprogramot Balog Zoltán irányításával a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Állam- titkárság dolgozta ki 2011-ben, amelyet helyi szinten a minisztérium szakmai intézete, a TKKI valósított meg. A modellprogram része az integrációt teljesen új alapokra helyező, tavaly év végen elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiának. A komplex programban a részt vevők lakhatási és lakókörnyezeti körülményei javultak, de egyéni képességeik fejlesztésére is lehetőséget kaptak, valamint szakmai képzésben részesültek, melynek keretein belül a gyakorlati képzés során például maguk is szerepet vállaltak a környezetük megújításában. A 410 millió forint összköltségvetésű Bizalom és Munka program az ország több helyszínén: Nyíregyházán, a Huszár telepen; Komlón, Vajszlón és mik- rokörnyezetében; Szolnokon, Tiszaroffon, valamint Ózdon a Hétes-és Velence-telepen fejtette ki felzárkóztató hatását. A mintaprogram széles körű társadalmi együttműködés eredménye, amelyben a települési önkormányzatok, a civil szervezetek, az egyházak és a vállalkozások fogtak össze a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű családok felzárkózásáért. Politikai rendszerekről kérdezik a kormányfőt Budapest Az MSZP-s Lendvai Ildikó arra kéri Orbán Viktort, tisztázza, mire gondolt, amikor azt mondta: reméli, hogy nem kell kigondolni és a gazdasági túlélés érdekében bevezetni a demokrácia helyett más típusú politikai rendszereket. A szocialista politikus arra kéri a miniszterelnököt, tisztázza, milyen új politikai rendszerre gondolt, az milyen intézményeket és jogokat változtatna meg, milyen gazdasági körülmények esetén érzi szükségesnek a bevezetését, illetve ki és hogyan döntene arról, hogy ezek a körülmények előálltak-e. Az MSZP-s képviselő felidézte, hogy Orbán Viktor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének múlt csütörtöki kibővített elnökségi ülésén úgy fogalmazott: „föl kell építeni új gazdasági rendszereket Közép-Európában, és reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kell vezetni”. Lendvai Ildikó szerint e szavak magyarázatra szorulnak, miként az is, összefüggésben van-e mindez azzal, hogy a miniszterelnök „félázsiai származéknak” nevezte a magyarokat, és arról beszélt, ha eljön az ideje, azt fogja javasolni nekik, hogy amennyiben összefogást akarnak, „hozzanak létre egy erős központi akaratot”. A szocialista képviselő hangsúlyozta, nem stílusgyakorlatról van szó, önmagában aggályos, ha a kormányfő a demokrácia lecseréléséről fantáziái, még akkor is, ha hozzáfűzi, hogy reményei szerint erre nem lesz szükség. Emlékeztetett arra, hogy a kormányfőnek 15 napja van a válaszadásra, ám valamelyik miniszterét is megbízhatja ezzel. Lendvai Ildikó azonban bízik abban, hogy mivel saját gondolatainak értelmezéséről van szó, Orbán Viktor felel majd neki. Az MSZP korábbi elnöke szerint kérdését az is indokolja, hogy az új alaptörvény különös jogrend esetén egyes emberi jogok felfüggesztését, illetve szűkítését alapozza meg - mások mellett korlátozhatóvá téve a bíróságok függetlenségét, a jogorvoslatot, a tulajdonhoz való jogot, a szociális ellátások és a nyugdíjak kifizetését. Ráadásul mindez nemcsak hadiállapot, hanem veszélyhelyzet, természeti csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén is megvalósulhat - mutatott rá Lendvai Ildikó. Beszélt arról is, hogy az Orbán-kormány eddigi két éve alatt több emberi jogot korlátozott, így a büntethetőség korhatárának leszállításával szűkítette a gyermekjogokat, a családtörvénnyel az élettársak jogait, az egyházi törvénnyel a vallásszabadságot, valamint csorbultak a beteg-, a munkavállalói és a nemzetiségi jogok is. A kormányfő kéthetes konzultációsorozatának zárásaként vett részt a VOSZ kibővített elnökségi ülésén
