Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-30 / 201. szám

ff Öze János, akinek az túra hagyo­mányainak ápolásáért, terjesztéséért 2001-ben megkapta a Nógrád Me­gyei Önkor­mányzat Köz­gyűlésének Madách-díját. Életének egy másik fon­tos vonulata a helytörténet. Ministráns ko­rában olyan feladatot kap­tak a papok­tól, hogy a templom, a ko­lostor életével összefüggő' kis története­ket írjanak. A helytörténeti kutatásának szeretete ek­kor fogant meg benne, ami azóta is él. Végzettsége építészmér­nök, így kutatásának fő területe a régi építészet, de minden ér­dekli, ami Szécsény múltjával összefügg. írásai rendszeresen megjelentek a korábbi szécsényi Honismereti Híradóban, napja­inkban a Szécsényi Kalendári­umban publikálja írásait. Életének harmadik szála a közéletiség. Négy ciklusban volt önkormányzati képviselő, kettőben pedig alpolgármester. Az utóbbi évtizedekben a helyi szüreti felvonulások egyik fő­szervezője, a szüreti felvonulás szereplőinek ő tanítja be a híres szécsényi szüreti táncot. Munkájának negyedik, talán a legfontosabb eleme Szécsény építészetéhez kapcsolódik. A város főépítészeként örömmel tölti el, hogy Szécsény város­mag mindkét felújításában ak­tívan közreműködött. Azt mondta: „Sohasem gondoltam volna, hogy erre az életemben sor kerül, hála Istennek megva­lósult, boldog vagyok”. Őze János megkapta a „Szécsényért” kitüntető címet. Most is 66 évesen minden terü­letén teljes odaadással teszi a dolgát, azért a városért dolgo­zik, ahol született, ahol él, ame­lyet magáénak tekint. Szenográdi Ferenc válján, de említhetjük Belgiu­mot és a többi országot, ahová elvitték palócföld népi kultúrá­jának egy szeletét, megyénk és Szécsény hívnevét. Márk fia és Petra lánya hosszú éveken át, előbb a Nógrád Táncegyüt­tesben, majd a Palóc tánccsor portban az édesapával együtt táncoltak. Őze János néptáncol, oktatja a táncot, koreográfiákat készít, összegyűjti a környék hagyományait. A néptánc kul­Szécsény. A helyi Palóc Néptáncegyüttes vezetője, Őze János, aki szeptemberben lesz 66 éves, még most is fiatalos lendülettel táncol a csoportban. Jamesnak, ahogy a barátai, is­merősei hívják egyik éltető ele­me a néptánc. Lassan 50 éve lesz annak, hogy 1963-ban Szé- csényben Székely István ifjúsá­gi csoportjában elkezdett tán­colni. Az első igazi néptáncos élménye az 1965-ös sárospataki országos diáknapokhoz fűző­dik. A katonai évek kihagyását leszámítva végig aktív néptán­cos volt. Alapító tagja a Nógrád Megyei Tánccsoportnak, annak utódjának, a salgótarjáni Nóg­rád Táncegyüttesnek. Közben megszervezte a táncoktatói ké­pesítést. Szécsényben a Nógrád Táncegyüttes egy részéből, a szécsényi Boróka tánccsoport­ból és a helyi művészeti iskola táncos növendékeiből, 1998- ban létrehozták a Palóc Néptáncegyüttest, amelynek azóta is vezetője, aktív táncosa. Az elmúlt évtizedek alatt szá­mos európai országban léptek fel. Számára talán a legnagyobb siker a 2003-as évhez kötődik, amikor Lengyelországban meg­kapták a Beszkidek Nemzetkö­zi Fesztivál fődíját. Hasonló szép sikert értek el 2006-ban Franciaországban az európai uniós országok néptánc feszti­Náluk tananyag a fizikai munka (Folytatás az 1. oldalról.) Baranyai István, az egyik kí­sérő tanár avatott be az elv, illet­ve pedagógiai módszer, vala­mint az egy hetes „vendégmun­ka ” további részleteibe.- Hagyománya van a karita- tív-jellegű programoknak az is­kolánkban: minden évben, min­den évfolyamon a négy témahét keretében kisközösségnek vagy például fogyatékkal élőknek nyújtunk valamilyen segítséget. Az, hogy idén Cered legyen a kiválasztott hely, egy szülő helyi kötődésének, és a Czene Árpád polgármesterrel kialakított kap­csolatnak köszönhető. Baranyai István a közösségi munkálkodás céljait vázolva elmondta azt is: valójában nemcsak a segítés a szándék: a pesti fiatalok - bár sokuknak ez nem ismeretlen - jó, ha megismerik a fizikai mun­kát. Azért is, mert a többségük a családtagok nyomdokain marad­va értelmiségi pályára készül. Az alapítványi, költségtérítéses középiskola pedagógiai tevékeny­ségében a személyközpontúság meghatározó. Mottójuk: a fiatal nem az életre készül, hanem él, va­gyis a jelen-elvűséget tartja szem előtt az intézmény, s így a diákok mindennapi boldogulását igyek­szik előmozdítani. Hangsúlyos fel­adat a diákok szociális érzékeny­ségének fejlesztése úgy is, hogy minél több szeletét lássák a vüág- nak. S a tényleges megtapaszta­lás, ne pedig előítéletek alapján alakítsák ki szemléletüket. Cereden hat csoportban, egy­részt a faluközponti intézmé­nyek közvetlen környékét szé­pítik a fiatalok, gyomlálás, az óvodai udvari játékok festése is része a feladatsornak. . - Szívesen csinálják és ügyesek is a gyerekek - jelezte Baranyai István, aki szerint fontos az olyan munkák kodás is, aminek az eredménye, a pozitív változás rögtön látszik. Az egyik fiúcsapat egy jövőbeni mintafarm kialakításának előké­születeként árkot ás a vízvezeték­nek. Kemény a száraz föld, de a fi­atalok kitartóak, a hangulat re­mek, s még a nap se tűz rájuk, mert egy fa árnyékolja a munkate­rületet. Abban azért határozottak, hogy a fél egykor esedékes ebéd előtt egy fél órával biztos, hogy pi­henőt fújnak fújnak maguknak. Boróka, Anna és Emilia az óvodánál egyelőre befejezte a ta­karítást, most a következő fázis eszközeire várnak. Elmesélik, hogy az iskolai témahetek során voltak már hasonló, csendes, kistelepüléseken, például falu­kutatás céljából. S mivel kertes házban laknak a fővárosban, az sem ismeretlen, amit itt csinál­nak. Tudomásuk szerint a társa­ik legelőt takarítanak és birká­kat is chipeznek az egy hét alatt. Hogy számukra az első napi fizikai tevékenység mennyire volt fárasztó, arra ketten azt vá­laszolták:. h,Nem estünk be az ágyba munka után.” A harma­dik kislány mosolyogva tudatta, ő elfáradt előző nap. A hatvan tizenéves délutánon­ként aktívan vagy passzívan pi­hen, filmet néz, beszélget vagy kiránduláson fedezi fel az Északi­középhegységnek ezt a pontját. (MJ.) Megújul az árvíz sújtotta falu Nográdsipek. Az elmúlt évtized­ben a Börzsöny, Mátra, Bükk te­rületén bekövetkezett rendkívüli csapadékesemények és az álta­luk okozott árhullámok a fenti vi­dékek településein jelentős árvíz­károkat okoztak. A patakvölgyre települt Nográdsipek különösen veszélyeztetett, a falut átszelő Rimóc - Sipeki patak, illetve a visszaduzzadó oldalágainak árvi­zeitől. A pataktól mezőgazdasági terület, utak, hidak, közművek és U3YAR0RSZÁG MEGÚJUL A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg. több mint 100 lakóház veszélyez­tetett. A 2010-es év május-júniu­sában a településre hatalmas mennyiségű csapadék zúdult, amelyet a helyenként feliszapoló- dott, elfajult és műtárgyakkal be­szűkített patakmeder nem volt képes elvezetni. A víz a falu ala­csonyan fekvő részeit elöntötte, sok házat és létesítményt veszé­lyeztetett. Ez az áldatlan állapot sajnos a jövőben is előfordulhat, ezért megoldást kellett találni a patakvölgy árvízkezelé- | sére. Nográdsipek Köz­ség Önkormányzata az Észak-magyarországi Operatív Program kere­tében 59.963.477 forint támogatásra tett szert, te­lepülésrekonstrukció céljára. Az ebből az összegből tervezett fej­lesztés célja, hogy a 2010 májusi­júniusi rendkívüli esőzések so­rán bekövetkezett árvízzel sújtott település csapadékvíz elvezetési problémái megoldásra kerülje­nek és az önkormányzati tulaj­donban keletkezett infrastruktu­rális károk fejlesztéssel egybekö­tött helyreállítása megtörténjen az épített környezet megújításán keresztül. A fejlesztéssel elérni kívánt cél a vidéki életminőség javulása, az elvándorlás csökke­nése. Az útburkolat felújításával a helyi műszaki infrastruktúra és ezzel a közintézmények és a szol­gáltatók elérhetősége jelentősen javul a településen, valamint az utcán a közúti közlekedés is biz­tonságosabbá válik. Az Árpád út útburkolatát a rendezetlenül a domboldalról lezúduló csapadék­víz teljesen tönkretette, ezért a burkolat helyreállításával' egy időben a lehulló csapadékvizet nyílt árokkal és folyókával a befo­gadóba vezetik. A befogadó a Jó­zsef Attila út árka, a honnan a Sipeki patakba folyik az össze­gyülekezett csapadékvíz. Az Ár­pád út egy jelentős részét annyi­ra szétmosta a domboldalról áramló víz, hogy csak pályaszer­kezet cserével biztosítható az út­burkolat állapota, ezért a teljesen megrongálódott szakaszokon új burkolat kerül elhelyezésre úgy, hogy a vízelvezetés is biztosítva legyen. A Rákóczi út árka fog­ja meg a domboldalról a pa­tak irányába folyó csapadék­vizet, ahonnan a Sipeki pa­takba jut az összegyülekezett csa­padékvíz. A felújítás során a Rá­kóczi út mentén vezető árok megrongálódott burkolata javí­tásra kerül, hogy a befogadó Sipeki patakig az összegyüleke­zett csapadékvíz útja kiöntés­mentesen biztosítva legyen. A be­ruházásnak köszönhetően végre megoldódni látszanak a települé­sen a csapadékelvezetés problé­mái. A biztonságos helyi és hely­közi közlekedés gépjárművel, ke­rékpárral nagymértékben növeli az itt élők komfortérzetét. Az esz­tétikus falukép és környezet vár­9 SZÉCHÉNYI TERV hatóan mind több turistát késztet majd megállásra, itt tartózkodás­ra a településen. Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107.E-mail: norda@norda.hu www.norda.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu Doman Ferenc Nográdsipek Község Önkormányzata 3179 Nográdsipek, Jókai u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents