Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-29 / 200. szám
Népdal, mint önkifejezési forma A salgótarjáni Kubinyi Júlia esetében a címben szereplő kijelentés mindenképpen igaz, hiszen kétéves kora óta a népdal élete minden napjának meghatározó része. Ennek eredményeként idén vehette át a Népművészet Ifjú Mestere címet énekesként, előadóművész kategóriában. Ezt a díjat minden évben az augusztus 20-ai ünnepségek keretében osztják ki az arra felterjesztetteknek előadóművész és népi iparművész kategóriában. A felterjesztést egy igen szigorú zsűrizés és színpadi megmérettetés előzi meg. A pályázóknak be kell adni egy választott tájegységhez kötődő néprajzi jártasságról számot adó dolgozatot, majd részt kell venni a színpadi megmérettetésen, ahol három különböző dialektusból kell felkészülni. Ezeken felül számít a pályázó előadók szakmai előélete és munkássága. (A csekély korkülönbség és a régi ismeretség okán engedtessék meg alábbiakban a tegeződés...) Steib Janka- Te milyen dolgozattal készültél erre a díjra?- Az én dolgozatom Kazár énekes asszonyai címmel a Kazáron élő, a falu életében, népi kulturális értékeinek átörökítésében aktívan részt vállaló asz- szonyok jelentőségéről, énekeiről ad összegzést. A színpadi megmérettetésre moldvai, illetve magyarszováti összeállítással, valamint Nógrád megyei dudanótákkal készültem. Az idén' összesen 18 előadó pályázott, ebből énekesként egyedül kaptam díjat, amit a Néprajzi Múzeumban vehettem át Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől.- Mikor döntötted el, hogy komolyabban szeretnél foglalkozni az énekléssel?- Amikor iskolába kerültem, első osztályos koromtól népdal- versenyekre jártam, amelyekre szüleim segítségével készültem fel. Jöttek az első sikerek, amik arra biztattak, hogy ezt nekem érdemes csinálnom, örömömet lelem benne. Kiskorom óta nagyon sok népzenét hallgatok, mert szüleim is egész sokáig aktívan zenéltek, foglalkoztak népzenével, és őálta- luk kerültem én kicsiként ennek a bűvöletébe. A későbbiekben pedig a Váczi Gyula Művészeti Iskola keretein belül tanultam a népdaléneklést édesanyám tanítványaként. Kubinyi Juha Milyen szerepet tölt be életedben az éneklés, az énekek színpadon való bemutatása?- Számomra az éneklés egy természetes, minden sallangtól, művi „effektektől” mentes önkifejezési forma. Kicsit más közelítésben pedig már elég régóta az életem meghatározó része. Nagyon sok gyűjtést kell hallgatnom ahhoz, hogy egyéni repertoáromat folyamatosan bővítsem, a régi recsegő hangfelvételek közül megtaláljam a hozzám illő, nekem tetsző népdalokat. Időt igényel továbbá a megtanulás, technikai begyakorlás mielőtt egy dal közönség előtt elhangzik. A színpadon való éneklés pedig minden esetben kihívás. T. Pataki Laci bácsi mondta mindig: elég egy kis gyengeség a színpadon, és máris „fölfal” a közönség... és az már veszett ügy. Az énekes - szokták mondani - nem tud elbújni a hangszere mögé, neki a saját hangján kell magával ragadnia a közönséget. Nem könnyű dolog sok-sok színpadra lépés után sem.- Hogyan szakítasz időt a gyakorlásra, fellépésekre?- Szerencsére valahogy mindig tudtam időt szakítani az éneklésre a gimnázium, az érettségi és most az egyetem mellett is. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen tájépítész mérnöknek tanulok, most decemberben fogom az alapképzést befejezni, aztán remélhetőleg mesterképzésen folytatom az ez irányú tanulmányokat. A koncertek, fellépések elsősorban a hétvégéket foglalják le, és annak csak örülök, ha minél több hétvége telített ilyen szempontból. Legtöbbet a Dűvő zenekar énekeseként koncertezek, de folyamatosan együtt dolgozom a Terék József és barátai nevű formációval, illetve alkalmanként más zenekarokkal, vagy a tarjáni énekesekből, anyukám növendékeiből álló Rokolya énekegyüttessel, valamint szóló énekesként is gyakran működök közre különféle műsorokon. Az éneklés mellett mondtam palóc népmeséket, és a néptánc is jelen van az életemben a mai napig. Bár X együttesi kereteken belül (Nógrád Táncegyüttes) ez i most sajnos kicsit háttérbe I szorult, így maradtak a táncházak és táborok. Saját tapasztalat alapján mondom, hogy azon kívül, hogy a néptánc önmagában is egy szuperré dolog', szerintem énekes-' nek, zenésznek egyaránt előnyére válik, ha ismeri az adott tájegységek zenei anyagán felül a táncokat is. Segít eligazodni a népdalok világában, helyre kerülnek a tempók, ha tudjuk, mit táncoltak rá az eredeti közegben.- Mit jelent számodra, hogy megkaptad, ráadásul ilyen fiatalon ezt az elismerést?- Jó érzéssel tölt el, hogy a sok befektetett munka meghozta eredményét, és 22 évesen a Népművészet Ifjú Mestere lehetek. Tényleg igen fiatalnak számítok a díjazottak sorában, hiszen a kitüntetés felső korhatára 35 év, így általában nálam idősebb előadóknak szokták odaítélni ezt a címet, ami népzenei berkekben elég nívós kitüntetésnek számít. Ez számomra egy pozitív szakmai visszajelzés, hogy jó úton járok az autentikus népdalok hiteles tolmácsolásában. Nagyon örülök a kitüntetésnek, hiszen manapság sok az olyan fiatal népdalénekes, aki elsősorban világzenei műfajokban érvényesül, a tájegységeknek megfelelő stílusos éneklésre kevesen helyezik a hangsúlyt. Fontosnak tartom ismerni a különböző tájegységek stílusjegyeit, és igyekszem torzítás nélkül tolmácsolni a népdalokat, mert tapasztalataim szerint a népdalnak a maga eredetiségében van a valódi szépsége. Arra törekszem, hogy meg tudjam mutatni ezt az embereknek. Ennek az „irányzatnak” talán kisebb a népszerűsége, ezért is fontos számomra egy ilyen szakmai elismerés. Szentimrések német nyelvi táborban Balassagyarmat a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola leendő 12. osztályos tanulói augusztus 21-25 között az egri Eszterházy károly Főiskola jóvoltából német nyelvi táborban vehettünk részt. A hét folyamán rengeteget tanulhattunk a német nyelv szépségéről, nehézségéről és fontosságáról. Különböző játékos feladatok, filmnézés, beszélgetés és dalszövegfordítás várt minket, fejlődni vágyó fiatalokat Pályaorientációs beszélgetésre is volt lehetősége azoknak a diákoknak, akik a német nyelvvel szeretnének továbbtanulni. A tábor természetesen nemcsak a kőkemény tanulásról szólt, hanem a szórakozásról is. Közösen megnéztük a várat, felmentünk a Líceumba, illetve a Planetáriumba és a csodaszép Bazilikába is. Mi, szentimrések (Knyazo- viczki Barbara, Lévai Mária, Percsina Anna, Perjési Zsófia, Bandi Attila és Lőrinc Máté) rendkívül sokat fejlődtünk a hét folyamán, illetve sok pozitív tapasztalatot szereztünk. Köszönjük a tábor lehetőségét, az egri szervezőknek, illetve Meló Ferenc igazgatónak, aki az utazásban segített minket! Knyazoviczki Barbara, 12. a Bányarém fesztivál rekord-kísérletekkel Salgótarján. Sirattuk már ele- lommal jelentkezik. Színes, get, emlékezzünk most már jó hangulatban, újszerűén, ötletesen a város és környéke jeles bányászmúltjára. Négy évvel ezelőtt ilyen elgondolással mutatkozott be a közönség előtt az első salgótarjáni Bányarém fesztivál, amely azóta beékelődött a visszatérő események sorába: ezen a hétvégén, szeptember 1- jén, szombaton negyedik alkamúltidéző programokkal eleveníti fel Salgótarján és a közeli bányavidék történelmét. Versenyszerűen itt főzik majd a régi, hagyományos bányászételeket, az erős emberek között Magyarország legerősebb bányászát szeretné megtalálni - megmérettetésen - a rendező Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. Erre az ország legkülönfélébb pontjairól és a határon túlról is várnak jelentkezőket. A tavalyi siker után újabb Guiness-rekord kísérletnek is tanúi lehetnek az ide látogatók: a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. csapata a világ legnagyobb bányász-omlettjét szeretné elkészíteni, a Duci csapat viszont óriáspalacsintát süt a fesztiválozóknak. Napközben zenekarok, dalárdák, helyi népdalkörök műsorától és gyermekprogramoktól lesz hangos a belváros, majd délután fellépnek az „éneklő szakácsok”. Lesz Szu- perdáridó - az elmúlt 90 év legnépszerűbb nótáival, mulatós dalokkal, operett-részletekkel és pop-rock számokkal. A fesztivál zárásaként pedig a dr. FeelGood Music Band, majd a M.É.Z ad koncertet. Reggel nyolckor rajtolnak a főzőverseny résztvevői, a bányászati kiállítóhely 9 és 15 óra között ingyenes látogatási lehetőséggel, bányamanó-képzéssel járul az esemény színvonalához, remélhetően jó hangulatához. A hivatalos megnyitó tíz órakor hangzik el, majd a világrekordkísérletnek rugaszkodnak neki az erre vállalkozók. Külön gyermekeknek tartandó foglalkozások is illeszkednek 10.15 órától az események sorába, a Szabadtűzi Lovagrend avató ceremóniáját 15.30 órától kísérhetik figyelemmel a résztvevők.
