Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-18 / 192. szám
N06RADMWP 2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Légy áldott Szent István király! (Folytatás az 1. oldalról.) Ne feledjük: a nép is akarta, szomjazta, kívánta az igaz szót. Népünkben - a kutatók újabb álláspontja szerint - már a kereszténység felvétele előtt jelen volt a Boldogasszony-tisztelet, mi több, Szent István király közbenjárására terjedhetett el széles körben. Ezt a hitet, amit István király ültetett a népbe, jöhetett tatár, török, német vagy orosz megszállás, senki sem tudta kiirtani az igazán erős, magyar emberekből. A tatár támadások után volt nekünk egy Szent Margitunk, a török támadásokból újjáépült, feltámadt az ország, a német megszálláskor elrejtett és az országból kijuttatott Szent Jobb az 1945-ös körmenet előtti napon visszakerült Magyarországra, az orosz megszállás ugyan hosszú, embert próbáló volt, mégis maradtak családok, akiknek a vészterhes időkben is a kereszt volt a falon. A magyarok mindig talpra álltak, a legnehezebb időben is. Nem volt olyan helyzet, még Trianon tragédiája után sem, amiből nem tudtunk volna fájdalommal, könnyes szemmel ugyan, de felállni, előretekinteni, és elindulni István király útján. Az, hogy erről az útról néha letévedtünk, nem nekünk róható fel bűnül, és a Szent Jobb visszavezette a népet a járható útra. István királyt Szent László 1083-ban szentté avattatta Imre herceggel, Gellért püspökkel és három szerzetessel együtt így tehát alig fél évszázaddal a halála után már a szentek között tisztelte őt a katolikus egyház. Elismerték, hogy helyes volt, amit tett, hogy helyes volt, hogy levágta a pogány ágakat a friss magyar hajtások közül, hogy a magyarságot minden tekintetben tiszta nemzetté formálta. Ő volt Szent István király, akire emlékezünk. A halálának 900. évfordulóján, 1938-ban nagy ünnepségeket rendeztek, emlékét törvénybe iktatta az Országgyűlés, az évet pedig emlékévvé nyilvánították. Külön figyelmet kapott Magyarország, mivel májusban Budapesten rendezték a 34. Eucharisztikus Világkongresszust. Ekkor Augusztus<20. - Az új kenyér ünnepe Serédi Jusztinján volt a katolikus főpap, hercegprímás, aki nagy érdemeket szerzett az emlékév megölésében, István király örökségének megőrzésében. Ekkor indították országjáró útjára az Aranyvonatot, amely a koronázási ékszereket és István király jobbját vitte körbe az országban. Az első bécsi döntésnek köszönhetően, 1938. november 2-án visszatért a Felvidék, így a vonat 1939 májusában eljutott Rozsnyóra, május 7-én pedig városunkba, Salgótarjánba is, ahol dr. Förster Kálmán polgármester köszöntötte a bíboros-hercegprímást, majd a hívek a 70 perces itt- tartózkodás alatt imádkozhattak az első királyunk előtt. Volt egy különleges tulajdonsága: lassan haladt, hogy azokon a helyeken, ahol nem állt meg, a hívek megcsodálhassák, és le tudják róni tiszteletüket előtte. A feljegyzésekből tudjuk: könnyes szemmel, térdre borulva fogadták az Aranyvonatot. így ünnepelt a harmincas évek Magyarországa: hittel, becsülettel, szeretettel - így fogadta, így zárta szívébe István királyt, államalapítónkat És ugyanilyen szeretettel emlegetjük ezer év óta. A mai szentmiséken így énekelünk: „Magyarok fénye! / Ország reménye! / Légy áldott Szent István király!” Szent István törvényeiben védte az igazán fontos értékeket: a hazát, a családot, az egyházat. Flagyta, hogy a jó szót hirdessék, hogy bátorítsanak: az embereknek akarta a jót, ezért is őrizték meg szívükben. Intelmei, amelyeket fiának, Imre hercegnek írt - és amelyek ezer év távlatából ránk maradtak - mindig megszívlelendők, igazak: „sze- relmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafisá- godhozésa rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezetet a legfőbb boldogsághoz. ” Veszelovszki Balázs Falunappal ünnepeltek Tereskén Az idei búcsú alkalmával - az egyházi ünnepen túl - Tereske Község Önkormányzata egy egész napos, több helyszínen szervezett programokban gazdag falunapot rendezett. A résztvevők elmondása szerint a reg- geltől-estig tartó falunap eseményei, a vendégek körében rendkívül nagy sikert arattak. Tereske. A település falunapjának a tereskei Általános Iskola naj'k- j;T adötíotthonL A programok 11 órakor, a település templomában, .\asyfa«Wogasszonyui|fc tiszteletére celebrált szent miséveI kezjlfid tek meg. Az ünnepi szentmisét követően a sporté volt a főszerep, hiszen a sportpályán 13 órától rendezték meg a barátságos futballmérkőzéseket. Délután a Rétság Riders motoros bemutatója várta az idelátogatókat, majd 15 órától a hivatalos megnyitóünnepség és a kitüntetések átadása szerepelt a programok között. A képviselő-testület határozata alapján az ünnepség alkalmával kerültek átadásra a „Tereskéért emlékplakett” kitüntető címek, amelyet Urbán Pál, a település polgármester adott át Barkó Lászlóné, Jobbágyi Mártonná és a Tereskei Labdarúgó Csapat részére. A falunapon műsorával színpadra lépett: Pistyúr Zsófia, Rózsa Viki, Demeter Zsuzsi, a Szátoki JJagyományőrző Asz- szonykórus, az Érsekvadkerti Népdalkor, az Aqabah Hastánc- csoport, az érsekvadkerti Cs.Cs.Cs. tánccsoport és a Tripolisz Együttes, valamint Pál István, aki a Madách Imre díj kitüntetettje, a Népművészet Mestere,^Magyar Kultúra^ Lovagja, és szülőfaluja, Tereske és még megannyi település díszpolgára is.Este PoórPéterés Orsi nosztalgiamű- sóra,szórakoztataUa a nagyérdeműt és a falunapot egy fergeteges utcabál zárta, amelyen a Visszhang Duó zenéjével még hangulatosabbá tette a község falunapját. HIRDETÉS Szenográdi Ferenc Badapest-Szecseny. A Nép- művészeti Egyesületek Szövetsége augusztus 17-20 között huszonötödik alkalommal rendezi meg a Budai Várban a Mesterségek Ünnepét. Az elmúlt évekhez hasonlóan a mesterembereknek a rendelkezésükre álló területnek legalább a felét a mesterség bemutatására kell felhasználni, csak a megmaradt részen lehet árulni. A négy napos rendezvényen ötvennégy népi tárgyalkotó iparművészeti egyesület mutatkozik be, több mint kétezer résztvevővel. A szécsényi székhelyű, Palócfóldi Népi Iparművészeti Egyesület, amely tíz éve alakult, az idén hetedik alkalommal vesz részt a ünnepen. Török János a Népművészeti Egyesületek Szövetségének az alelnöke, a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesületének elnöke, lapunkat arról tájékoztatta, hogy mind az ötvennégy egyesületnek, egy adott mesterséget kell a műhelyükben szakszerűen úgy bemutatni, hogy annak eszközeit, munkafolyamatait, termékeit a közönség megismerhesse. A Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesülete, a viseletkészítő műhely bemutatásátvállalta. A rendezvény ideje alatt szakmai bizottság előre kidolgozott szempontok alapján minősíti a bemutatókat. A mesterségek ünnepén, az egyesületüket Bo- donyból Les Gábor iparművész, Les Norbert fazekas, Szécsényből Takács Béla mézeskalácskészítő mester, Salgótarjánból Bocsi Éva viselet, babakészítő népi iparművész, Gyöngyösről, Fiser Józsefné hímző népi iparművész, Palotásról, Kerti Eszter ékszerkészítő népi iparművész, Neműből, Pethő Andrásáé hímző népi iparművész, Ipolyve- céről, Deme Józsefné csipkekészítő, Rimócról, Holecz Istvánná viseletkészítő, a népművészet mestere, valamint Török János képviselik. Török Jánostól megtudtuk, hogy az idei mesterségek ünnepének kiemelt témái a régi, ritka mesterségek.
