Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-17 / 191. szám

NOGRADIMäR¥Täj 2012. flüGUSnUS 17., PÉNTEK Hidegvérű találkozó Verőce/CsattogtHölgy-Nógrád megye. Immár ötödik alka­lommal rendezik meg a „Nemzetközi Hidegvérű Ta­lálkozót és rönkhúzóver­senyt" augusztus 25-én, szombaton. A találkozó szer­vezői (köztük az Ipoly Erdő Zrt.) sokféle programmal - betyárbemutatóval, fogatver­sennyel, ügyességi vetélke­dővel és gyermek progra­mokkal - várják a látogató­kat. Idén is megrendezik az évek óta kiemelkedő siker­nek örvendő rönkhúzó-, szánhúzó-, és a különböző akadályversenyeket, vala­mint az egyéb erőkifejtő ver­senyeket, amely számokban nemzetközi versenyzők is megmérettetik magukat. A programok 10 órától kezdőd­nek, valamint a rendezvé­nyen lesz tombolahúzás is, értékes nyereményekkel. A felsorolt programok mellett pónilovaglás, hintózás, lovas kiállítók és árusok várják az érdeklődőket, továbbá a belé­pés ingyenes! Aki nem lovas ember, vagy nem találkozott még a fogalommal, felmerülhet benne: mi is az a „hidegvé­rű”? A hidegvérű ló külsőre jelentősen különbözik a me­legvérű fajtákétól. Nagyobb a testtömege, dúsabb az izomzata, vastagabb bőrrel rendelkezik. A kifejezés, hogy hidegvérű, nem a test- hőmérsékletére, hanem a vérmérsékletére utal. Maga a rönkhúzás az erdőgazdál­kodás során használt külön­leges technológia, amikor is általában ilyen hidegvérű, nagy teherbírású lovakkal közelítik ki az erdőből a kivá­gott faanyagot. Ez a mód a visszamaradó egyedeket kí­mélő közelítés, így a folya­matos erdőborítás (szakszó­val: szálaló vágás) során elő­szeretettel alkalmazzák az erdészek. Húsz éves a Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány A közelmúltban ünnepi közgyűlést tartott a Baglyas- kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontban a Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány, amely szervezet fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli az idei esztendőben. Kéri István NÓgrád megye. Az eseményen el­sőként Grádics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igaz­gatója köszöntötte a résztvevőket. A szervezet vezetője elmondta, véleménye szerint egy ilyen alka­lom azért nagyon különleges, mert igen sokan ténykednek a természetvédelemben, de ha csak nem válik szenzációvá egy- egy ügy, akkor igen ritkán kerül­nek a hétköznapi tevékenységek a felszínre. Ez alapjában véve ta­lán rendjén is van, de ha nincse­nek bizonyos ünnepek és ünnep­napok, akkor sorozatfilmszerű- en, megszokásként telnek el az évek. Itt már eltelt egy jelentős időszak, egészen pontosan 20 év, mely időszak alatt a szervezet a saját maga által megfogalmazott célokat sikeresen teljesítette, vég­rehajtotta. Dr. Fancsik János alapító elnök, kuratóriumi tag, az alapítvány mögött álló 20 évről emlékezett meg szívhez szóló, és érezhetően szívből érkező gondolataival.- Az eltelt húsz év alatt olyan magasra emelkedett a Pécs-kőt körülölelő erdő lomboronája, hogy mára eltakarja a bazaltszik­lát. Salgóbánya határában taka­ros erdővé cseperedett az a tarvá- gásos terület, mely ellen annak idején szót emeltünk. Teljesen be- bokrosodott a Karancs lábánál ta­lálható sebaji rét, s a csapadékvi­szonyok által változott a Várbe- rek-patak medre, több métert ha­lad a Tatár-árok hátráló eróziója. Egyes források elapadtak, mások viszont újrafakadtak. Már nem azt látjuk, mint húsz évvel ez­előtt. Mindezek, és számos továb­bi változások - vagy éppen válto­zatlanságok - képezhetik szá­munkra azt a tükröt, melyet ma­gunk elé kell tartanunk, amikor húsz éves létünket értékeljük. Dr. Fancsik János a folytatás­ban rövid összefoglalást adott Sal­gótarján és térségének fejlődése, valamint az ezzel kapcsolatos természet(védelm)i kérdésekről a közelmúlt történelme kapcsán. Bemutatta a Karancs - Medves Tájvédelmi Körzet megalapításá­nak előzményeit és kezdeti éveit.- Pótolhatatlan segítség volt a húsz év alatt, hogy mindvégig a nemzeti park mindenkori irodá­ja lehetett székhelyünk, melyet ezúton is köszönünk. Alapítvá­nyunk első húsz évének eredmé­nyeit természetesen részletesen összegyűjtöttük, itt most azonban csupán néhányat említenék meg közülük. Az egyik legjelentősebb akciónk a salgói vár rekonstruk­ciójának megszervezése, megter­veztetése, majd elindítása volt, melyet aztán a mai mértékig sike­rült megvalósítani. Pályázatok ki­írásával támogattunk több kuta­tást, valamint azok eredményei­nek közlését a tájvédelmi körzet kapcsán. Ezek közül talán legje­lentősebb volt a dr. Csiky János vezetésével elkészült és általunk támogatottan megjelent Karancs- Medves vidékének flóra- és vege­táció-térképe. Jelentős eredmény­nek tartjuk, hogy immáron tíz al­kalommal szerveztük meg a „Nógrádi értékekért” konferenci­át. Mi működtetjük a Karancs csúcsán található, mind a helyi­ek, mind a távolabbiak körében nagy népszerűségnek örvendő webkamerát. Végül talán még megemlíteném a tanuló ifjúság körében rendezett természetis­mereti vetélkedőinket, melyeket rendszerint határon túli gyerme­kek részvételével tartunk, a szomszédos Cseres-hegység Táj­védelmi Körzet vezetőivel fennál­ló hagyományosan jó kapcsolat örömére. Tudom, hogy a felsorolt eredmények ellenére egyáltalán nem büszkélkedhetünk termé­szeti környezetünk állapotával, hiszen a fogyasztói társadalom mindig erős késztetést érez a ter­mészet kiuzsorázására, a tudat­lanság és a vandalizmus pedig a gátlástalan rongálásra, pusztítás­ra. Reménykedjünk abban, hogy a jó példa ragadós és a társadal­mi viszonyok jobbra fordulása ta­lán nem teszi szélmalom-harccá a jövőben sem a természetvédel­met. A következőkben dr. Fancsik János saját archívumából váloga­tott képekkel örvendeztette meg a jelenlévőket, melyeken nyomon követhetőek voltak ismert termé­szeti értékeink változásainak mozzanatai Salgó és Somoskő vá­rától a Szent Imre-hegyig, a Medves-fennsíktól a Pécs-kő alat­ti területekig. Az elmúlt húsz évre való visz- szaemlékezést követően a „jövő­be nézés” következett - a vágya­kat, elképzeléseket, terveket Drexler Szilárd kuratóriumi elnök ismertette.- Alapítványunk továbbra is szervezi majd a kisebb progra­mokat, hiszen az anyagi forráso­kat ahogyan eddig is, úgy a to­vábbiakban is elő fogjuk tudni er­re teremteni. Az elmúlt másfél­két évben kicsit elkezdtünk nyit­ni a különböző partnerek, döntéshozók és a lehetséges ala­pítványi háttéremberek felé. Eze­ket a kapcsolatokat szeretnénk tovább építeni, valamint ennek eredményeképpen egy megúju­lást véghezvinni. Természetvé­delmi, tájvédelmi elkötelezettsé­günk miatt szeretnénk közvetíte­ni a mi-véteményünket azon szer­vezetek felé, akik számunkra le­hetséges'' partnerek lehetnek. Nem utolsó sorban van egy kor­osztály, amely némileg kimaradt az alapítvány életéből. A főisko­lások, egyetemisták között na­gyon sokan vannak olyanok, akik olyan témákkal foglalkoznak már most, amelyek számunkra is fon­tosak. Őket is meg kell majd ke­resnünk, akik az itteni tájvéde­lem, természetvédelem, valamint az alapítványhoz kötődő tevé­kenységek hátterét fogják szol­gálni a jövőben. Mindenkitől vár­juk a felvetéseket, hozzászóláso­kat, javaslatokat, hiszen a mi ál­láspontunk a konstruktivitás - szeretnénk bárkivel együttmű­ködni, aki a Karancs-Medves vi­dékének táji, természeti és kul­túrtörténeti értékeit meg szeret­né óvni - zárta gondolatait Drexler Szilárd.- El kell mondanom, hogy én ilyenkor mindig két kabátot vise­lek - ezt már Judik Béla, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nóg­rádi Tájegységvezetője mondta a résztvevőknek.- Az egyik kabátom az alapít­vány kuratóriumának tagja, a másik pedig a magyar állami ter­mészetvédelem hivatásos állomá­nyú tagja. Engedjék meg, hogy most az utóbbit öltsem magamra és itt, ez előtt a testület előtt kö­szönjem meg a Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány kuratóriumának, hogy húsz éven keresztül egyetlen fillér fizetés nélkül, önkéntes munkával vé­geztek el mindent, amit a mai na­pon eredményként bemutathat­tunk. Én azt gondolom, tisztem ezt a köszönetét itt elmondani. Az alapítvány konkrét műkö­désére vonatkozó kérdésekre vá­laszolva a vezetők elmondták, hogy 19 alapító tagot jegyeznek, melyek közül azonban mára töb­ben jogutód nélkül megszűntek, átalakultak, vagy éppen egymás­sal összeolvadtak. Annak idején a nemzeti park igazgatósága mel­lett a helyi hőszolgáltató vállalat volt az alapítvány létrehozásának megálmodója, néhány magánsze­méllyel kiegészülve. Jelenleg az alapítványt egy ötfős kuratórium vezeti: Dr. Fancsik János, Gubola István, Márton Ferenc (a Nógrádi Tájegység korábbi vezetője), Judik Béla és Drexler Szilárd sze­mélyében. Az alapítványhoz való csatlakozási lehetőségekre rea­gálva elmondták, hogy a www.karancs-medves.hu honla­pon lehet megtalálni legkönnyeb­ben a szervezet alapinformációit, de személyesen is ismertetik te­vékenységüket az érdeklődők­nek. Csatlakozni támogatóként lehet az alapítványhoz - termé­szetesen örömmel várnak bárkit, aki szeretné, ha támogatása a táj védelmében hasznosulna. A következőkben „A Karancs- Medves vidék védelméért” díjban részesülőket ismertették a ven­déglátók. Ezen elismeréseket eb­ben az esztendőben Fries Gyula, a Nógrád Megyei Közgyűlés egy­kori természetvédelmi előadója, több helyi ismeretterjesztő mun­ka készítője, és Márton Ferenc, alapító tag, az alapítvány létreho­zásának egyik megálmodója kap­ta. Sajnos a díjazottak nem tud­tak részt venni az ünnepi közgyű­Nógrádi Demokrata Körök megyei találkozója A horpácsi faluház, nemrégiben több MSZP-s rendez­vénynek is otthont adott. Ugyanis a Rétsági Demokra­ta Kör és a Nógrád Megyei Demokrata Körök szerve­zésében megyei találkozót, valamint a Magyar Szocia­lista Párt (MSZP), Balassagyarmati - Rétság Választó- kerületi Szervezete rendezésében itt tartották az MSZP 19. megyei juniálisát is. Hoipács. A programok egyszerre nyújtottak tartalmas időtöltést és felhőtlen szórakozást. Az MSZP megyei juniálisa már nagy hagyományokkal rendelke­ző esemény. Első alkalommal 1994-ben Salgótarjánban, ezt kö­vetően minden évben más-más helyszínen szervezték meg a po­litikai és kulturális programokat egyaránt tartalmazó baloldali rendezvényt. A programok között volt főző­verseny, gyermek rajzverseny és l w szabadtéri programok is. Az ér­deklődők elsőként Manajló And­rás festőművész kiállításának megnyitóján, majd ezt követően a Nógrádi Demokrata Körök ta­lálkozóján vehettek részt. A De­mokrata Körök mozgalom célja, hogy bővítse az állampolgárok tájékoztatását a társadalmat érintő politikai kérdésekről és ösztönözze a politikai kultúra színvonalának javítását. Ennek a politikai fórumnak a vendége volt dr. Harangozó Tamás, az MSZP Országos Elnökség tagja, frakcióvezető-helyettese. A megyében az első demokrata körök 2010-ben alakultak azzal a céllal, hogy fórumot biztosítsanak a legfontosabb közéleti témák megvitatására, a helyi közösségek összekovácsolódására. Jelenleg a megye minden városában van ön­tevékeny, vagy civil szervezet ke­retében működő baloldali kör, köz­életi klub. Az elmúlt két évben a Demokrata Körök más-más hely­színeken és témakörökben ren­deztek tájékoztató fórumokat és szereztek közvetlen, állampolgári információkat a lakosságot foglal­koztató kérdésekről, a parlament és a kormány munkájáról, a balol­dali ellenzék tevékenységének megítéléséről. Az előadások többek között a baloldali és jobboldali társada­lompolitikáról, az alkotmányo­zásról, a felelős és felelőtlen gaz­daságpolitikáról, a határ menti együttműkö­désről a magyar - szlovák kap­csolatokról szól­tak. Annak ide­jén mindenhol erős kritikák hangzottak el a kormány és a helyi önkor- m ányzatok munkájával kapcsolatban és így fogalmazódott meg a balolda­li álláspont markáns megjelení­tésének igénye. Mindezek isme­retében határozta el a Rétsági Demokrata Kör a megyei találko­zó szervezését. A tapasztalatcse­re mellett a rendezvény célja az volt, hogy összegezze azokat a módszereket, amelyek segítik a közéleti munkában a társadal­mat érintő kér­désekre a balol­dal által javasolt megoldások és válaszok minél szélesebb kör­ben történő megismerteté­sét, a civil szer­vezetek és a bal­oldali mozgal­mak közötti he­lyi és megyei összefogást, ebben a Demokrata Körök helyét, szerepét. A progra­mok között nyilvános előadások, tapasztalatcsere és konzultáció szerepelt, valamint tájékoztatót tartottak a Demokrata Körök munkájáról és az együttműkö­dés jövőbeni területeiről. De szó esett az új társadalmi- és gazda­sági kihívásokra adott baloldali válaszokról is. Manajló András festőművész kiállítása mellett, a szervezők egyéb kulturális programok szé­les választékával kedveskedtek az idelátogató vendégeknek. Ze­nés-táncos műsorral a színpad­ra lépett: Halasi Bianka musical énekes, a Romhányi Népdalkor, de a résztvevők meglátogathat­ták a település kulturális intéz­ményeit és emlékhelyeit, úgy mint a Mikszáth Kálmán Emlék­múzeumot, a Szontagh-kúriát és a horpácsi sírkertet is. A rendez­vény ideje alatt dr. Jakubecz Jó­zsef házi főorvos tartott egészsé­ges életmód tanácsadást, de volt ingyenes vérnyomás- és vércu- kormérés is. v > j V

Next

/
Thumbnails
Contents