Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-10 / 185. szám

r------------------------------------------------— ! Sikeres öwizsgák ! kara te Pilismaróton, nem- ! zetközi edzőtáborban vettek ; részt az elmúlt héten a nógrá- ! di kyokushin karatékák. Az 1 edzéseket az Olaszországban 1 élő japán, Shihan Wakiuchi j Tsutomu ó. dános mester ve- ; zette. A tábor zárásaként az I öwizsgán szép nógrádi ered- 1 mények születtek. Sempai 1 Ábel Máté (Salgótarjáni TK- | KC) 2. dános mesteri vizsgát ; tett. STKKC felkészítő edző, ! Sempai Ábel Dávid 1. dános. ! Balassagyarmati vizsgázók. 1 1. dán: Zachar Krisztián, Ber- j tálán Alexandra. 1 kyw Pozso- J nvi Gábor. 2 kyu: Fábián Anita. ! 3 kyu: Cservenák Kira, Fábián 1 Ágnes, Kakas Lili. 5 kyu: Szil- ! ágyi János, Siket Anna. 6. kyw ; Chikán Bolgárka. 7. kyu: j Bánszki Botond. Szécsényi vizs- 1 gázok. 2 kyw Krenács Loretta. 1 6. kyw llaizer Gréta, Vanya No- I érni. 8. kyw Oravecz Mátyás. 9. ; kyw Abonyi Gabriella. Eelkészí- ; tő edzők: Sensei Vankó Sándor ! 3. dános és Sempai Kopcsányi 1 Tamás 1. dános mester. 16. Vizslás Kupa ! labdarúgás A megyei II. 1 osztály Keleti csoportjába sze- ; replő Vizslás Atlétikai Club és ; a helyi önkormányzat immár ! hatodik alkalommal rendezi 1 meg szombaton és vasárnap a ! Vizslás Kupát, melynek kezde- ; tektől Kakuk János a főszerve- I zője. A viadalon az SBTC U19, [ a Kazár, a Mátraszele és a Vizs- 1 lás együttese lép pályára. Program. Augusztus 11., j szombat: SBTC U19 - Kazár, ! ló óra, Vizslás AC - Mátra- ! szele, 18 óra. Augusztus 12., va- ! sámap: a harmadik helyért, 14 ! óra, döntő, ló óra. i Csapattársak lettek labdarúgás A Németh ; Krisztiánt is foglalkoztató ; holland Roda JC Kerkrade I labdarúgócsapatához igazolt ! a négyszeres válogatott Ká- 1 dár Tamás. Az élvonalban ; szereplő klub hivatalos hon- ; lapján megjelent közlemény ! szerint a 22 esztendős futbal- ! lista kettő plusz egy évre írt 1 alá az előző szezonban a baj- ; nokság 10. helyén végzett ala- ; kulathoz. Kádár ingyen érke- i zett Hollandiába az angol 1 Newcastle Unitedtől, amely- ! nek színeiben 2008 óta mind- ; össze 13 bajnoki meccsen ka- ; pott lehetőséget. 2012. AUGUSZTUS 10., PENTEK Mintegy százötvenen indultak Cz. Zentai József kehéXPáriúra. A Pásztói Szabadidő SE, Parádi László által vezetetttermészetjáró szakosztálya az elmúlt hét végén Pásztón bonyolította le az idei „Hű, de jól érzem magam” elnevezésű kerékpáros túrát. A rajt és a cél a Hajós Alfréd utcai sportcent­rumnál volt. A főrendezői szerepkört ez­úttal a szakosztály „kerékpárosa”, Bódi Zoltán látta el, aki a rendezvény végén maga is nyeregbe pattant és végigbringáz­ta a rövidebb távot. A két táv 110 és 60 km teljesítésére mintegy százötvenen vállalkoztak. A pásztói körtúrára a nógrádiakon kívül többek között érkeztek kerékpárosok Bu­dapestről, Debrecenből, Kazincbarciká­ról, Miskolcról, Tatabányáról, Tárcáiról, Székesfehérvárról, és Vácról is. Mindkét táv, Ecsegig azonos útvonalon haladt. Már az első ecsegi frissítő pontnál akadtak műszaki hibák, de összefogás eredményekép­pen gyorsan megoldódtak a problémák. A hosszabb távot válasz­tók ezt követően nekivágtak a komoly emelkedőt tartalmazó kozárdi-nagymezői emelkedőnek, majd Magyarnándor felé vet­ték az útirányt. Szarvasgedénél a két kijelölt útvonal ismét össze­ért, és Apc-Gyöngyöspata-Szurdokpüspöki vonalon haladt to­vább egészen a pásztói célig. A teljesítménytúrán kiemelkedő tel­jesítményt produkált az Alsótoldon élő dr. György Zsolt (BVSE), Dr. György Zsolt (Alsótold) mindkét távon a leggyorsabb volt aki először a hosszabb távot tekerte végig - itt fölényesen nyert -, majd fél óra pihenést követően Pásztóról in­dulva nekivágott a 60 km táv teljesítésének is, ahol ismételten mint leggyorsabb teljesítő ér­kezett célba. A 8. „Hű, de jól ér­zem magam” kerékpá­ros teljesítménytúra leggyorsabb teljesítői. Nők (110 km): 1. Karancsi Zita (Kazinc­barcika) 4 óra 34 perc, 2. Kecskés Renáta (So­moskőújfalu) 5:18, 3- 4. Reviczki Enikő és Zagyi Edit (Pásztó) 6:55. Férfiak: 1. dr. György Zsolt (Alsótold) 3:39,2. Vági József (Tata) 4:20, 3. Horváth Gábor (Ta­tabánya) 4:32. Nők (60 km): 1. Vincze Barbara (Pásztó) 2:08,2. Virágh Erika (Pásztó) 2:12,3. Kuruncziné Kovács Mária (Szarvasgede) 2:14. Férfiak: dr. György Zsolt (Alsótold) 1:57, 2. Rónay Tamás (Bátonyterenye) 1:58, 3. Tóth Csaba (Lőrinci) 2:04. Bearany '1 ATLÉTIKA Olimpiát nyert a 2009-es ug Kölcsönpólóban, szemerkélő esőben nyerte meg az olimpiát az orosz magasugró, a bomba­formában versenyző Ivan Uhov, a szakág jelenleg legjobb, legszí­nesebb egyénisége, akit három évvel ezelőtt a Somoskői Ugrógá­lán a nógrádiak is megcsodál­hattak, és akinek cipője ma is megtekinthető Angyal János ci­pőmúzeumában. Uhov rendkívül magabiztosan versenyzett, egy pillanatra sem hagyott kétséget afelől, hogy csakis ő lehet London bajnoka. Az sem zavarta meg, hogy nem találta a versenymezét, és egy kölcsönkért pólóban kellett ug­rania. Jól reagált riválisai emelé­sére, végül 238 centiig jutott, öt centit(!) vert a második helyezett ErikKynardra (amerikai), bronz­érmet pedig hárman szereztek: a jövő reménysége, Essa Mutaz Barshim (katari), Derek Drouin (kanadai) és Robert Grabarz (brit). A hatodik helyen is egy „ismerős” végzett, az amerikai Jamie Nieto (229 cm) 2002-ben diadalmaskodott Somoskőben, és a közönség kedvence volt. Visszatérve Uhovhoz (egyéni csúcsa 239 cm, fedettpályán ug­rott 240-et is), a bajnok 1986-ban született, amikor Angyal Jánosék a salgótarjáni Fő téren megren­dezték az első ugrógálát, mely­nek hírneve azóta bejárta a vilá­got. Angyal János már pár éve fel­ismerte a tehetségét, ezért 2009- ben elcsábította a versenyre, me­lyet - a kétszeres gála győztes - Szergej Kljugin tanítványa meg is nyert (győzött már fedettpályás Eb-n és vb-n is), ekkor ajándékoz­ta meg a versenyigazgatót egy szögessel, amelynek értéke kedd este megsokszorozódott. Idén nem rendezik meg az ug­rógálát, de még reménykedhe­tünk abban, hogy látunk még olimpiai bajnokot Somoskőben. Olimpiai (tévé)napló Két kézzel markolt aranylapátok - Elátkozott sípmesterek H. H. Nem értek a kézilabdához! Ugyanis korábban, igencsak pesszimistán azt jósoltam, any- nyira kifacsarodik a „halálcso­port” meccsei során a magyar fér­fi kézilabda válogatott, hogy el- bukja a negyeddöntőt, és nem jut a legjobb négy közé. Erre - szerencsére - rám cáfolt a társaság, mert éppen az elődön­tőbe kerülésért nyújtotta a legin­kább meggyőző teljesítményt, a játékosok akkor koncentráltak a legpontosabban, amikor a legna­gyobb szükség volt rá, mert kár tagadni, hogy bármilyen csapat­sportágban egy torna legfonto­sabb összecsapása a negyeddön­tő. Persze ez a „csoda”, amit Iz- land ellen tett a Mocsai legény­ség, amint láttuk a tévében élő­ben jó pár tízezren ebben az országban, csak hajszálon múlt, de úgy is mondhatnánk, Fazekas Róbert ruganyosságán, laza láb­izomzatán, ám valljuk be, Snorri Gudmundsson „teszetoszasá- gán” is. Egy profinak ilyen tét­helyzetben tilos, hogy megre­megjen a keze, tilos, hogy mellé­fogjon, mert ugye a büntetőt csak rosszul lehet lőni. Snorri bará­tunk meg hihetetlenül gyengén lőtte. Pár másodperc alatt - majd a ráadásban - megfordult a vi­lág, a nyolcadik hely baljóslatából az éremszerzés csillogó ígérvé­nye lett, és örök érvényű mon­dás, a bravúrtól szárnyakat kap egy csapat, főleg, ha olyan egysé­gesek, mint Lékaiék. Bezzeg a vízilabdázók elátkoz­zák ezt a napot. Én meg a nem­zetközi szövetséget. Váltig állí­tom, bár bizonyítani sohasem tu­dom majd, az olimpia előtt kör­üzenet ment a játékvezető testü­let Londonban közreműködő tag­jaihoz: Magyarország nem nyer­het negyedszer is olimpiát. Nem is nyernek. Az a két emberfia, aki nem edzői minőségben sétál fel és alá a medence partján, szépen elintézte az olaszok elleni mécs­esét. Mert parancsot kaptak, és a jó katona engedelmeskedik. Szép is lenne, ha ellenállna, elvégre a karrierjével játszik, a jövőjét ál­dozná fel, így hát beáll abba a sor­ba, amit a nagyhatalmú, pénz­éhes sportági zsarnokok megha­tároznak. Tessék csak visszanéz­ni a mérkőzést, a kiállítási muta­tókat, az igazságtalan szándékos ítéleteket, amikkel a mieinket sújtották. És az ilyen „játékveze­tői egyoldalúság” egy mégoly képzett és tapasztalt gárdát is megzavar, amelynek három olimpiai arany csüng a vitriné­ben. Meggyőződésem, hogy a já­tékvezetői ténykedés feletti ide­geskedés miatt tompult a véde­kezés, hiányzott a „célzóvíz” és jött a vereség. A játékvezetők pe­dig teljesítették a feladatot, kiej­tették a Kemény-legényeket, és szépen odatartják majd a marku­kat a megérdemelt jutalomért. Ráadásul, amikor nyilatkozni kel­lett, mindenki csak udvariasko- dott, igaz, nehéz szívvel, vagy burkoltan célozgatott a bírókra, vagy kereste a szavakat, és dado­gott azért, mert nem mondhatta kj az igazságot. Egyedül Varga Tamásnak volt elég vér a „pucá­jában”, hogy kijelentse, bizony az a két fickó, onnan, kívülről alapo­san beleszólt a meccs kimenete­lébe. Jó lenne már végre, ha tény­leg azt nyilatkoznánk, ami a szí­vünkből jön, és nem kellene attól félni, mi lesz, ha elmarasztalnak egy-egy szidalmazás miatt. Ezek után egyértelmű számomra: a földkerekség legkorruptabb csa­patjátéka a vízüabda, ebben mél­tó társa lett az ökölvívásnak és a birkózásnak! Ugye kedves síp­mester sporttársak?! Ja persze, hogy ki ne felejt­sem, összelapátoltunk azért ezen a napon két szép elsőséget is. Igazuk van azoknak, akik hangoztatják, manapság annak, aki a legmagasabb csúcsokra hajt, felettébb elkél a pszicholó­gusi segítség. Dombi Rudolf és Kökény Roland tökéletesen vá­lasztott. Saját edzőjük a szakmai tanácsok mellett szakszerű „lelkifröccsöket” is osztogatott nekik. Szilárdi Katalin civil szakmáját a vízparton sem dob­ta el, hanem szervesen felhasz­nálta, ezzel óriási pluszt adott az olimpiai bajnokság kivívásához. Tisztelet neki! A női kajak né­gyes pedig átbillent a határon. Húsz esztendő kellett hozzá, a német-magyar kitartó versen­gésben négyévenként valahogy mindig a germánok diadalmas­kodtak. Most azonban lehullott a csillaguk, a magyaroké meg visszakerült méltó helyére. Hajrá többiek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents