Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-07 / 156. szám

SPORTTUKOR 1 2012. JÚLIUS 7., SZOMBAT A miniszterelnök nem örül LABDARÚGÁS. Orbán Viktor nem örül annak, hogy techni­kai eszközökkel segítenék a bíráskodást a labdarúgás­ban. A miniszterelnököt pén­tek reggel az MR 1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorá­ban adott interjújának végén kérdezték meg, mi a vélemé­nye, hogy a labdarúgás sza­bályalkotó testületé úgy dön­tött, engedélyezi a játékveze­tőket segítő technikai talál­mányok alkalmazását. Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ortodox álláspontot képvisel ebben a kérdésben, és nem támogatja ezt az ötletet. „A futball maga az élet. Ott a technikának nagyon szűk körben lehet csak helye” - fo­galmazott. Hozzátette: a lab­darúgás „minden pontja az emberi cselekvés sajátossá- ; gaihoz kötődik; ha csak egyetlen pontját kivesszük az életnek, és gépileg rögzít- ' jük, nem biztos, hogy összes­ségében igazságosabb lesz ; tőle az életünk”. Kitért arra az esetre is, hogy az Eb-n Kassai Viktor az ukrán-angol csoportmérkőzésen 1 -0-s angol előnynél nem ítélt meg egy szabályos gólt az ukrá­nok javára. Marko Devics lö­vését ugyanis John Terry már a gólvonalon túlról rúgta vissza a mezőnybe, Vad II Ist­ván gólbíró azonban ezt nem jelezte Kassainak, aki így ! továbbot intett. Ezzel kapcso­latban a kormányfő úgy véle- kSdSft: fflTTBüfn túl fog lépni a : v„toj^U^ra is számitha- ! tunk arra, hogy lesz Magyar- I országnak kiemelt tekin­téllyel rendelkező futballbí- rója”. Orbán Viktor szerint ; egyébként Kassai Viktor jó 1 döntést hozott az ukrán-an- ! goi meccsen, „csak furcsa módon: les volt, aztán enged­ték, utána a labda bent volt, nem adták meg. Összességé­ben, ha bent lett volna, ha megadták volna, érdemtelen gólhoz jutott volna az adott csapat”. Ezt egy videobíró so- : ha az életben nem tudja meg- I oldani - vélekedett. „Az óva­tosabbak közé tartozom, ha jól látom persze, a FIFA is csak egy lehetőséget nyitott meg, hogy a nemzeti bajnok- í Ságokban, aki akarja, kipró­bálhatja. Próbálják ki, nem kell ezt ellenezni, de nem hi- ; szem, hogy valaha is polgár- ; jogot nyerne a mi játékunk- I ban ez a szabály” - összegez- 1 te véleményét. A labdarúgás szabályalkotó testületé (IFAB) csütörtökön Zürich- ; ben döntött úgy, hogy enge- ; délyezi a játékvezetőket segí­tő technikai találmányok al­kalmazását a sportágban. A Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség (FIFA) márciusban nyolc technikai vívmány kö­zül kettőt tartott további vizs­gálatra érdemesnek, és az IFAB most mindkettőnek sza­bad utat adott. Előbbi a te­niszből is ismert kamerás megfigyelő rendszer, az úgy­nevezett sólyomszem segít­ségével, utóbbi a labdába épí­tett chipnek köszönhetően tudja megállapítani, hogy át- haladt-e a gólvonalon a lab­da. Az új technikákat először a decemberi, Japánban ren­dezendő klubvilágbajnoksá­gon, majd a 2013-as brazíliai Konföderációs Kupán és a 2014-es vb-n alkalmazzák élesben. A nyári olimpiák története (2.) IV. 1908 - London Katasztrófa sújtotta Olaszorszá­got 1906-ban. A Vezúv kitört, óri­ási pusztítást okozva Nápolyban és környékén. Hogy ez a tragédia miként kapcsolódik az olimpiatör­ténethez? Nos, a NOB eredetileg Rómát jelölte az 1908-as játékok házigazdájának, csakhogy a törté­nelem közbe­szólt, így az olasz kormány a károk enyhítésé­re fordította az olimpiára szánt pénzösszegeket, Coubertin és csa­pata pedig új helyszín után nézett. A britek azon­nal jelentkeztek. A legrangosabb európai sportkul­túrával rendelkező nemzet képvi­seletében London vállakta a beug­ró szerepét A király, majd nagy nehezen a felsőház is támogatásá­ról biztosította a kezdeményezést, és mivel a legtöbb sportlétesít­mény már készen állt, „mindösz- sze” a nemzeti stadiont kellett fel­építeni. Ennek otthona végül a fő­város centrumától mintegy húsz­harminc perces omnibusz-útra lé­vő Sheperd’s Bush területe lett A stadionban a futópálya és az egyéb atlétikai számok színterei mellett helyet kapott égy ötven méteres medence is, ahol az úszóviadalo­kat bonyolították. Maguk a versenyek igen hosz- szan elnyúltak, hiszen a fedett pá­lyás tenisz-küzdelmek már április végén elkezdődtek, míg a futball- tornára csak októberben került sor. Az aranyérmek javát azonban júliusban osztották ki. A megnyitó-ünnepségen elő­ször vonultak fel rendezetten a sportolók. Magyarország - hála a vezetők remek diplomáciai erőfe­szítéseinek - Ausztriától külön, a sorban nyolcadikként. Mudin Ist­ván atléta vitte lobogónkat a hat­vanöt főt számláló küldöttség élén. A versenyek során hazánk spor­tolói közül különösen a vívók tet­tek ki magukért, ekkor indult az a kard-hegemónia, amely 1964-ig aztán megszakítás nélkül „termel­te” az elsőségeket Fuchs Jenő, ko­rának, a századelőnek legpompá­sabb technikájú fegyverforgatója az egyéni csaták során mesterien teljesített. Mögötte második he­lyen az a Zulavszky Béla végzett, aki nem lehetett a csapat tagja, mi­vel katonatiszt lévén az osztrák­magyar közös hadsereg vezérkara mindezt megtiltotta neki. A csa­pat így is diadalt aratott, amiből különösen dr. Tóth Péter emelke­dett ki, ő az olaszok ellen nyert na­gyon fontos asszókat. Harmadik aranyérmünket Weisz Richárd szerezte, a magyar javaslatra beve­zetett görög-római (későbbi nevén kötöttfogású) birkózás nehézsúlyú kategóriájában. Jellemző a hőskor szabályaira, hogy az orosz Petrowal szembeni sorsdöntő „üt­közetben” több mint egy órán ke­resztül gyűrték egymást a küzdő­téren. Balszerencse sújtotta a férfi 4x200 méteres gyorsúszó váltón­kat, amely abszolút esélyesként érkezett Londonba. Az első három csapattag, Műnk, Zachár és Las- Torres hatalmas előnyt szerzett, a végére pedig az a Halmay Zoltán maradt utolsónak, aki korábban a száz méteres egyéni számban már begyűjtött egy ezüstérmet Csak­Fuchs Jenő, London és Stockholm bajnoka hogy Halmay az utolsó hosszra fordulva hirtelen fuldokolni kez­dett a vízben. Tagjai görcsbe rán- dultak, iszonyúan lelassult, felte­hetően vizet is nyelt. Az angol Taylor beérte és megelőzte. Két­szeres korábbi bajnokunk, miu­tán megérintette a falat, elmerült a habokban, a tár­saknak kellett ki­menteni, aztán hosszú perceken keresztül éleszt­getni. A maratoni fu­tás versenye - amelyet a windsori kas­télytól indítottak és pontosan 42 195 méter (tehát a mai táv) hosz- szú volt - szin­tén kis híján tra­gédiába torkol­lott. A stadionba ugyanis először egy apró olasz, bizonyos Dorando Pietri kocogott be. Eltorzult arc­cal, levegő után kapkodva, alig állt a lábán. Először a rossz irány­ba indult, kézzel-lábbal integet­tek neki a bírák, úgy fordult meg. Előre bukott, elesett, feltápászko- dott, botorkált tovább. Végül né­hány döntnök - köztük a híres író, Arthur Conan-Doyle - elun­va a szenvedést, átsegítette a cél­vonalon. Felkúszott az olasz lobo­gó az árbocra, de csakhamar le is vonták, idegen segítség igénybe vétele miatt Dorandot megfosz­tották első helyétől, és a máso­dikként befutó amerikai Hayes kapta az aranyat. Évtizedeknek kel­lett eltelni, mire a NOB felülbírálta döntését, és Pietri családja visszakap­ta a legfényesebb medáliát. A londoni játékok másik furcsa alakja az USA gátfutója, Forrest Smithson volt. Akad egy kép róla, amint könyvvel a kézben szökken a gátak fölött. Sokat vi­tatkoztak azon a tör­ténészek, vajon mi­ként fordulhatott elő mindez? Feltehetően egy mutatvány része lehetett, hiszen azért verseny közben ef­fajta merészséget aligha engedhet meg magának egy sporto­ló. Itt jelentek meg először na­gyobb számban a női sportolók. A harminchét hölgyből legtöbben Dániát képviselték, és főként tor­nában, valamint teniszben indul­tak. London somokban 22 ország, 2008 versenyző (37 nő) 24 sportág, 110 versenyszám Magyarország: 65 sportoló Magyar érmek 3 arany, 4 ezüst, 2 bronz Magyar érmesek Arany: Fuchs Jenő (kard egyéni), kard csapat, Weisz Richárd (görög-római bir­kózás, nehézsúly). Ezüst: Halmay Zoltán (100 mé­teres gyorsúszás), 4x200 méteres férfi gyorsúszó váltó, Somodi Ist­ván (magasugrás), Zulavszki Béla (kard egyéni). Bronz: Levitzky Károly (evezős egyes), férfi atléti­kai olimpiai váltó (200-200-400- 800 méter). Weisz Richárd kora legerő­sebb magyar sportolója volt V. Stockholm -1912 Amikor a nemzetközi sportvi­lág képviselői meghallották, hogy a kijelölt Berlin helyett Stockholm rendezheti az ötödik nyári olimpi­át, bizony kételkedni kezdtek, mondván egy kis nemzet biztos belebukik egy effajta gigantikus vállalkozásba. Arról azonban elfe­ledkeztek, hogy a svédek koráb­ban már bizonyították szervezési képességeiket, gondoljunk csak az Északi Játékok sikerére, a NOB- ban nagy tekintélyű taggal rendel­keztek, Viktor Balek ezredes sze­mélyében, az egyik leggazdagabb nagyiparos, Sigfrid Edström a sport nagy mecénásának számí­tott (később NOB elnök lett), a ki­rály, V. Gusztáv pedig az 1906-os pánhellén játékokon, majd 1908- ban Londonban is ott járt Ráadá­sul az 1912-es stadionra saját tel­kéből adott át tízhektárnyi terüle­tet. Arról nem is beszélve, hogy a házigazdák mindenre gondoltak: az előző játékok valamennyi ta­pasztalatát beépítették a saját programjuk kialakításába, min­denre kellő figyelmet Fordítottak, a biztonságra, a kiszolgálásra is. A lebonyolításhoz szükséges pénz­összeghez pedig - elsőként a tör­ténelemben - sorsjáték által is fe­dezetet biztosítottak. A londoni sikereken felbuzdult magyar sportvezetés ezúttal ala­posan túllőtt a célon. Majdnem kétszer annyi - 121 fő - sportolót neveztek az olimpiára, mint négy évvel korábban, igaz, újfent sike­rült elérni, hogy Ausztriától külön vonulhassanak fel a magyarok a nyitóünnepségen - ahol Rittich Jenő tor­nász vitte a zászlón­kat. Csakhogy a nagy várakozások nem teljesültek töké­letesen. Fuchs Jenő és a vívócsapat - a nyolcas egyéni dön­tőbe hét magyar ke­rült - ugyan hozta a megszokott formát, azaz két aranyat, de például az atléták, úszók, vagy a birkó­zók elmaradtak a ki­tűzött céloktól. Prokopp Sándor meglepetésre szer­zett elsőséget a hadi­puska versenyszám­ban, ám a labdarú­gók ötödik helye - szintúgy, mint ké­sőbb néhány alka­lommal hazánk olimpiatörténetében - óriási csalódást okozott. Az ango­loktól 7:0-ra kapott ki a szépremé­nyű társaság, és bár a vigaszdíjat elnyerte, így is nagy felháborodást váltott ki a közvéleményben. Nóg- rád megyei vonatkozása is van a gerelyhajító bronzérmünknek: Kóczán Mór 1909-ben egy ideig Diósjenőn református lelkipász­torként tevékenykedett. Ezen az olimpián vezették be az elektromos időmérést A rajtpisz­toly eldördülése pillanatában a fegyverből kiinduló vezeték elindí­totta az órát, de a célvonalnál még emberi kéz állította meg a szerke­zetet A stockholmi atlétikai küzdel­mekből egy amerikai indián emel­kedett ki. A rendkívül kedélyes, laza személyiségű Jim Thorpe a leggyilkosabb számokban, öt- és tízpróbában győzött, méghozzá nagy fölénnyel. Amikor a király a díjkiosztáson a nyakába akasztot­ta az aranyérmet, és eközben a vi­lág legnagyobb sportolójának ne­vezte őt szélesen elmosolyodott és annyit felelt: „köszönöm, király”. Később azonban nagyon búslako­Tízpróbás indián világsztár: Jim Thorpe dott, mert profi baseball-meccse- ken való játéka miatt elvették tőle az elsőséget, és csak 1982-ben, ha­lála után kapta vissza. Viszont mindmáig Thorpe az egyetlen olimpiai bajnok, akiről települést neveztek el. Thorpe vidámságához hasonló mókát váltott ki az egyik tenge­rentúli sportvezető, Bili Koutsky tette. Ő váltig bízott abban, honfi­társa, Melvin Sheppard megvédi címét a 800 méteres síkfutásban. Sőt, fogadott is: ha nem nyer a ked­vence, bizony négykézláb és te­hénbőgéseket utánozva végig­megy a svéd főváros sétálóutcá­ján. Nos, a célegyenesben a fiatal Meredith lehajrázta Sheppard-ot, Koutsky pedig mehetett ijesztget­ni a derék skandinávokat. A finnek ugyancsak ekkor je­lentkeznek, mint akik a hosszú­távfutás csúcsait ostromolják. El­ső képviselőjük Johann „Hannes” Kolehmainen, aki három verseny­számban is győzött. Az úszócsaták hőse viszont egy ébenfekete ha­waii legény volt, „Duke” Kahanamoku addig még sosem látott kallózó karmozdulataival forradalmasította a gyorsúszás technikáját Meg kell még emlé­keznünk a vendéglátó ország ru­tinos sportlövőjéről, Oscar Swahn- ról, a nagypapa korú férfiú hat­vannégy évesen, hosszú fehér szakállt viselve lett aranyérmes a fútószarvas-lövészetben. Magyar érmek 3 arany, 2 ezüst, 3 bronz. Magyar érmesek Arany: Fuchs Jenő (kard egyéni), kard csapat, Prokopp Sándor (hadipuska-lövé- szet). Ezüst: Békessy Béla (kard egyéni), férfi torna összetett csa­pat. Bronz: Mészáros Ervin (kard egyéni), Kóczán Mór (gerelyhají­tás), Vargha Béla (kötöttfogású bir­kózás, félnehézsúly). VI. Berlin -1916 Az L világháború miatt elma­radt VII. Antwerpen -1920 A NOB 1914-es ülésén Budapest­nek ítélte a hetedik olimpia rende­zési jogát Ám közbeszólt a háború, amelyben hazánk a vesztes álla­mok táborában találta magát, így esély sem kínálkozott arra, hogy az 1919-ben véglegesen Antwerpen­nek „adott” játékokon megjelen­hessenek a magyarok. A NOB vé­gül áthidaló javaslattal állt elő, nem tiltotta el hivatalosan Németorszá­got, Ausztriát és Magyarországot, de a belgákra bízta, meghívják-e őket Ettől azonban a házigazdák kormánya mereven elzárkózott A nélkülünk zajló és nemzetkö­zi viszonylatban, így a jelképrend­szerek - ötkarikás olimpiai zász­ló, olimpiai eskü - megjelenésé­vel történelmi mértékű antwerpe­ni olimpián lép színre Paavo Nurmi, a finnek csodafutója. Öt­ezer méteren nagy csatát vívott a világháborúban, gázmérgezést szenvedett francia Guillemot-val, de győzött a terepfútás egyéni - és csapatviadalán is. Kolehmai- nennek, a nagy „öregnek" a mara­toni futás dicsősége jutott A labdarúgás döntője viszont hatalmas botrányba fulladt A bel­gák a csehszlovákokkal vívták a fi­nálét, és az angol játékvezető, Lewis, nem bírta elviselni a nyo­mást. Előbb egy vitatható tizen­egyest, majd egy lesgólt adott meg a házigazdáknak, nem sokkal ké­sőbb pedig kiállított egy cseh fut­ballistát Ez már valóban sok volt északi szomszédjainknak, levonul­tak a pályáról. A versenybizottság pedig kizárta a csehszlovákokat Maga a „csonka olimpia” való­ban szervezetien volt, ezt bizonyít­ja egy osztrák újságíró lesújtó vé­leménye, aki a következőképpen fogalmazott összegző értékelésé­ben: „a belgák nem nőttek fel a ha­Dorando Pietri bukdácsol a londoni stadionban Stockholmban bonyolítottak először öttusa-versenyeket is, ter­mészetesen svéd fölényben. Az ötödik helyezett nevét azonban in­kább megjegyezte a világ, mint az elsőét: az amerikai Patton a máso­dik világháború legendás tábor­nokaként írta be nevét a történe­lembe. Stockholm számokban 28 nemzet, 2407 versenyző 16 sportág, 102 versenyszám Magyarország: 119 sportoló talmas feladathoz, sem mint ven­déglátók, sem mint sportolók, sem mint szervezők. Abban remény­kedtek, hogy jó üzletet csinálnak, de a világsportünnep merőben ku­darcot vallott, csődöt mondott min­den vonalon, eltekintve néhány tiszteletre méltó teljesítménytől”. Antwerpen számokban 29 nemzet, 2626 versenyző 24 sportág, 154 versenyszám Magyarország nem vett részt (Folytatjuk) 1 l i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents