Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-07 / 156. szám
5 ______ ____________ ÉR TÉKŐRZŐ MAGAZIN Uli J. UllV/llZi w 2012. JÚLIUS 7., SZOMBAT Mesél a szandai várhegy... Szanda várának maradványai Szanda. A Szanda-patak völgyében lévő település hajdan az Ó-Szanda nevű dűlőben feküdt, ahol a régi község házainak és templomának romjai még a XIX. század elején fennálltak. Várának legrégibb része a XIII. század végén épült, külső falai a XV-XVI. században. Várnagyát 1301-ben és 1347-ben említik a korabeli oklevelek. Eleinte királyi birtok volt, majd 1387-ben Zsigmond király Csetneki Györgynek és Mihálynak adományozta. 1389-ben a király visszacseréli, majd Pásztói Jánosnak adományozza. Pásztói János fiától ismét a koronára száll, majd Habsburg Albert király nejének, Erzsébet királynénak adoA Péter-hegyi kőfejtő alsó szintje mányozza. Ezt követően sűrűn cserélt gazdát 1439-ben a helység már városi kiváltságokkal bírt. 1460-ban Szécsényi László véres csatát vívott itt a csehekkel. A csatában kevés cseh katona maradt életben, sokukat rabláncra vertek, hadi eszközeiket elvették tőlük. 1546 táján a vár a törökök birtokába került, de 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány visz- szafoglalta az oszmánoktól. A várkapitány és fegyveresei egy rejtett üregen keresztül, váratlanul behatoltak az erődbe. A véres közelharcban a 150 főnyi őrség nagy részét elpusztították, míg 55-öt foglyul ejtettek. A győztes királyi katonaság elvonulásakor puskaporral felrobbantotta a kővár falait és épületeit, hogy többé ne szolgálhasson a hódítók bázisául. Történeti szemj)ontból a későbbiekben hadászati szerepe megszűnt. Szanda várromja ezen idők óta sorsára hagyva pusztul. Megközelítése Szandaváral- járól és Becskéről is lehetséges. Ha az utóbbi utat választjuk a kék sáv jelzésen a berceli kőbánya mellett elhaladva a fóldútról jobbra letérve utunk keskeny gyalogúttá szűkül és meredeken emelkedni kezd a vár felé. Az 529 méter magasságú, ki- ömlési vulkanikus kőzetből, andezitből álló csúcs tetején magasodó várrom észak-déli falszakasza körülbelül egy emelet magasságú. A falmaradványoktól Délre két, kör alaprajzú vízgyűjtő medence maradványai láthatók. Legmagasabb pontján, kör alaprajzon egy négyzetes öregtorony falmaradványai emelkednek a magasba. A hegy sziklás peremén falazott helyiségek romjai fedezhetők fel. A várhegyet hajdan „Szunda”- nak is nevezték. A hegy aljában lévő forrás felszínre lépési pontjától csatornákon vitték a vizet a várhoz. A Cserhát keleti részének meghatározó tájképi eleme a kettős csúcs, amely igen messziről feltűnik jellegzetes formájával. A várhegytől „ezer lépésre” lévő másik hegyen (Péter-hegy) is említenek az írásos emlékek omladék maradványokat. Az oldalában őskori képződésű, földtani sáncok húzódnak. A kőbányászat az őskori telepet részben, az erődítményt teljesen lepusztította. A bánya művelését néhány éve abbahagyták és szép, oszlopos szerkezetű, jelentős geológiai értékű andezit maradt vissza. A felhagyott bánya területének élővilágát több védett növény- és állatfaj jellemzi. Nagy egyedszámban fordul elő a vízparti deréce, madárfaunájában pedig a bajszos sármány költése, illetve az uhu előfordulása emelhető ki. A Vár-hegyen 1999-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 3 km-es geológiai tanösvényt alakított ki, melyet sajnos néhány év alatt tönkretettek, ismeretterjesztő táblái hiányoznak. A Vár-hegy érdekes, párhuzamos lefutású andezitorgonái különleges földrajzi értékkel bírnak. A három-négy emeletnyi magasságú, körülbelül 75 fokos dőlésű, a kőbányászat során kibontott andezitoszlopok nyílegyenesen állnak, ellentétben a közeli béri görbült oszlopokból álló „andezitcsúszdával”. A szandai Vár-hegyen egészen kis területre összpontosulva jelenik meg a Cserhát legváltozatosabb andezit sziklákat magába foglaló élőhelyegyüttese. A csúcs déli részén sziklagyep és lejtősztyepp foltokat találunk, a Cserhátban csak innen ismert fajokkal, mint a rózsás kövirózsa, a go- molyos madárhúr és a keleti tüskemag. A vár alatti gerincen sziklai cserjések vannak sziklai gyöngyvesszővel és mátrai madárbirssel. Az északi oldalon hárs- és kőrisfajokból álló sziklaerdő húzódik tavaszi görvélyfűvel és csillogó gólyaorral. Az árnyas sziklákon szilikát kőzetekből álló sziklák jellemző társulása tenyészik. A sziklaerdő alacsonyabb térszíneken jó természetességi állapotú bükkös erdőbe megy át. A hegy többi részét pedig gyertyános-tölgyesek és száraz tölgyesek borítják. A kis kiterjedésű terület állatvilága is igen számottevő, amelyből kiemelkedik a fa anyagát fogyasztó rovarfajok csoportja és az odúlakó madárfajok sokasága. A Vár-hegy értékes élővilága lehetővé tette, hogy a helyi jelentőségű védett területet a Natura 2000 hálózat részévé tegyék, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési egységet A 2004-ben kiadott kormányrendelet szerint a Szandai Várhegy európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területek körébe bevont összesített területe 33,74 hektár. A terület főbb élőhelyei többek közt: a Pannon sziklagyepek, az éghajlati adottságoknak megfelelő kialakuló, és egyéb környezeti tényezők hatására létrejött bükkösök, a Pannon cseres-tölgyesek, a lejtők és sziklatörmelékek, a hársas-kőrises erdők és a szilikátsziklás lejtők sziklai növényzetükkel együtt. Különleges ízeltlábú gerinctelen fajai a közönséges szarvasbogár és a nagy hőscincér. A terület élőhelyeit elsősorban az erdőgazdálkodás, a túlszaporodott nagyvadállomány és a technikai sportok veszélyeztetik. Ezen túlmenően egyre nagyobb veszélyt jelentenek a gyorsan terjedő, hazánkban nem őshonos növényfajok, mint például a kanadai aranyvessző vagy a fehér akác. „A gepoarki értékeit a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása és a szlovákiai Abroncsos Kistérség (Mikroregion Obrucna) 2006. februárjában indított, INTERREG III.A program 2. fordulójának Mozaik múltunkból, szilánkról szilánkra Öblösüveggyári emlékek gyűjtésébe kezdett a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum. E vállalkozásban - amely egy kiállítás létrehozását és általa egy korszak teljesebb bemutatását célozza - a lakosság segítségére is számítanak. Salgótarján. A Nógrádi Történeti Múzeum és az Öblösüveggyártás Hagyományápoló Egyesület ez év novemberében - Salgótarján kilenc évtizedes városi múltjának megünnepléséhez kapcsolódva - megemlékezik az Öblösüveggyár százhúsz éves alapításáról. A megyei jogú város önkormányzatának támogatásával DVD kiadására és konferencia megszervezésére is vállalkoznak. Mindez lehetőséget ad a gyárral kapcsolatos, még meglévő emlékek összegyűjtésére és kiállítására. Az egykori dolgozók (üvegtervezők, üvegfúvók, üvegipari gépészek, üvegcsiszolók, üvegfestők, műszaki és gazdasági szakemberek, alkalmazottak) és a családok által megőrzött személyes tárgyak, egyéb dokumentumok segítséget nyújthatnak a nagy hagyományokkal rendelkező iparág történetének teljesebb körű bemutatásához. Az „Üveggyári emlékeink” című tárlaton szeretnék megjeleníteni a gyár működéséhez, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó egyéni kötődést is. A kiállításra felajánlható anyagok feltárásában, gyűjtésében és azoknak a múzeumba való eljuttatásában kérik a lakosság együttműködését, segítségét - áll a felhívásban, amelyet Sarló Béla, az Öblösüveggyártás Hagyomány- ápoló Egyesület elnöke és dr. Szirácsik Éva, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója látott el kézjegyével. Üvegtárgyakat, dokumentumokat, fényképeket, továbbá zászlókat, érméket és jelvényeket várnak a volt gyári dolgozóktól, családtagoktól, rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől - legyen szó sörösüvegről vagy vázáról, könyvről vagy szocialista brigádnaplóról, a gyárban vagy az üdültetésen készült fotóról, az élüzemről vagy az egyéni teljesítményről tanúskodó elismerésről. Mindezek mellett természetesen a múlt bármilyen, itt fel nem sorolt darabját szívesen veszik a szervezők. A Nógrádi Történeti Múzeum gyűjteményeinek jelenleg is becses darabjai az üveggyárakkal kapcsolatos emlékek, amelyek nagyobb része az „Öblös” történetéhez kapcsolódik. Közel kétezer darab üvegtárgy, a gyártással kapcsolatos eszköz, fotó és egyéb dokumentum tanúskodik a nagy múltú gyár százhúsz évéről. Az ünnepi alkalomból meghirdetett gyűjtés számottevően kiegészítheti az elmúlt évtizedek emlékeit, teljesebbé teheti a korszak bemutatását és hozzájárulhat egy tanulmányi raktár megvalósításához. Kérjük, hogy személyesen vagy levélben, e-mailben közölje a kiállítás anyagához történő felajánlását, a gyűjtésében való részvételét! Cím: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Telefon: 32/520 - 700 E-mail: nógrádi tmuzeum@nogradi- muzeumok.hu , HIRDETÉS ERZSEBET PROGRAM A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kizárólagos jogosultságot kapott az új, Erzsébet-program keretében kibocsátott, étkezési célra felhasználható Erzsébet-utalvány forgalmazására. Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából várható eredmény kizárólag közfeladat ellátására fordítható. Ez a közjó az Erzsébet-program, amely a szociális üdültetés és étkeztetés új rendszere. Az Erzsébet-utalvány választása felelősségteljes döntés, hiszen aki adja vagy használja az Erzsébet-utalványt, az az Erzsébet-programon keresztül segíti mindazokat, akik rövidebb-hosszabb ideig kiemelt figyelemre szorulnak. Az Erzsébet-program egy újszerű európai válasz arra, hogy a társadalmi szolidaritást nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is képviselni kell. Pályázati felhívás A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdet Pályázat megnevezése „Őszi pihenés” üdülési pályázat munkavállalók számára „Őszi kirándulás” alap- és középfokú oktatási intézmények tanulócsoportjai táborozásának elősegítése érdekében Benyújtható 2012. július 2-31-ig 2012. augusztus 13 - szeptember 10-ig A pályázati kiírások, valamint a kérelem benyújtásához szükséges elektronikus adatlapok az alábbi honlapon találhatóak: www.erzsebetprogram.hu
