Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-07 / 156. szám

NÓGRÁDIT I 1 2012. JÚLIUS 7., SZOMBAT r — — — — — — — — — — — — — — — — — — “ Meglógott a póniló Salgótarján. Szokatlan bejelen- j ' tés érkezett a napokban a rend- ; őrségre: egy elszabadult póniló ; galoppolt Salgótarjánban, a ! Szerpentin úton. Mivel az au­tók kikerülni kényszerültek a ; patást, az balesetveszélyes ; helyzetet idézett elő. A járőrök ; rövid időn belül befogták az ! egyébként szelíd állatot, amely a járművek között szaladgált, miután a közeli telephelyről ; meglógott. A lovat sérülésmen- | tesen kapta vissza a tulajdonos, akit az egyenruhások szóban figyelmeztettek az állattartás ; szabályainak betartására - tá- ; jékoztatta lapunkat Dankóné ! Nagy Éva rendőrségi szóvivő. ; Közösségi teret i létesítenek Somodwiijfalu. A település mű- 1 velődési házában Integrált Kö- ; zösségi és Szolgáltató Teret ; (IKSZT) alakítanak ki, amely- ; nek megvalósítására a község ! önkormányzatának támogatá- : sával a Hibó Tamás Művészeti Alapítvány pályázott. 52 millió ; forint támogatást nyertek. Eb- ; bői az összegből megtörténik ! az épületrész teljes körű külső- ■ belső felújítása, valamint 4,8 ' millió forint értékben beszerez- ; tek a működéshez szükséges ; eszközöket, bútorokat, beren- 1 dezéseket Továbbá a pályázati ! forrásból 5,1 millió forint szol- > gálja majd az első három évben ; a működtetés biztosítását A be- ! ruházás befejezése után az ! IKSZT otthoniad majd a civil ! szervezeteknek, valamint a te- ; lepülés ifjúsági, egészségfej- j lesztési, valamint kulturális és J szabadidős programjainak. j Közgyűlés és főzőverseny ! Pásztó. A Muzslai Üdülőtulaj­donosok Egyesülete az elmúlt ; évi sikeres szabadidős rendez- ; vényüket követően július 7-én, ; szombaton (azaz ma) a muzslai ! kúria előtti tisztáson ismét le- ! bonyolítják szabad-tűzi, főző- : sütő versenyüket. A nap prog- ; ramja 9 órakor az éves közgyű- J léssel veszi kezdetét, majd 10 1 órától egy öntevékeny tűzrakó ‘ helyválasztást követően indít- | ják útjára ételfőző-sütő verse- j nyűket Az ételek elkészítésé- ! nek ideje alatt szabadidős spor- \ tos átmozgatás - tollaslabda, | hegyi kerékpározás, fejelő-ver- \ seny - is várja a rendezvényre ; érkezőket. „Házasodna a gazda” Nógrádban Tamás jó gazda módjára kelleme­sen érzi magát gazdaságában az állatok között, a természet lágy ölelésében zelebb, szeretem, ha egy nő szel­lemileg és lelkileg is partnerem tud lenni.- Mit csinál szabadidejében?- Minden olyan elfoglaltságot szeretek, amelynek köze van a vízhez. Szeretek vitorlázni, úsz­ni, de teljesen kikapcsolnak a hegyi túrák, a lovaglás, a futás terepen. Az RTL Klub vadonatúj, Házasodna a Gazda című péntek esti műsorának első epizódját az elmúlt héten láthatták a nézők. A csatorna ekkor mutatta be összes gazda szereplő­jét. Nem kis meglepeté­sünkre az izgalmasnak ígérkező valóságshow-ban két nógrádi gazda: Sipos András (Karancskeszi) és Buda Tamás Gábor (Szur­dokpüspöki) is feltűnt. tos, hogy nyugodt, kiegyensúlyo­zott legyen. Szeresse a természe­tet és az állatokat.- Mit csinál szabadidejében?- Lovaglással, vadászattal ütöm el a legtöbb időt, de gyak­ran megyek a közeli falvakba is szórakozni. Buda Tamás Gábor 40 éves, Szurdokpüspökiben él. Szántó­földi növénytermesztéssel, állat- tenyésztéssel, méhészettel, gyepgazdálkodással foglalkozik.- Kivel él?- A nagymamámmal élek, aki egy külön lakrészben lakik.- Milyen az ideális partner szá­mára?- Nincsenek különösebb elvá­rásaim a külsőséget illetően, egy nőre úgyis a kisugárzás alapján lehet felfigyelni. A műhajat és a műkörmöt azonban nem szere­tem. A klasszikus családanya tí­pusú nők állnak hozzám a legkö­Karancskeszi-Szurdokpiispöki. Sipos András 47 éves, lakóhelye Karancskeszi, Marakodi puszta. Állattartással és erdőgazdálko­dással foglalkozik, saját vadasparkja van. Arra a kérdésre, hogy kivel él, azt felelte: három nagykorú gyermekem van, de a nevelt fi­ammal, Ádámmal élek. Szegény sorban nevelkedett, a nyári szü­netekben egyre több időt töltött nálam, segített az állatok ellátá­sában, a háztáji munkákban. Úgy vettem észre, nem szívesen megy haza, így amikor nagyko­rú lett, odaköltözött hozzám a ta­nyára. Azóta egy erdésszel hár­man látjuk el a gazdaságot.- Milyen az ideális partner szá­mára?- A göndör hajú, nagy szemű és mellű nők tetszenek a legjob­ban, de a külső mellett az is fon­Az állatok érzik a szeretetet és meghálálják a gondoskodást JEGYZET Baráthi Ottó A lakosság megtartásáért Csütörtöki lapszámunk „Ho­vá mentek a nógrádiak?”című cikkéről\ a népességcsökkenés okairól elsőként dr. Barta Lász­lóval, Nógrád megye főjegyzőjé­vel váltottam szót, hogy aztán megyénk egész társadalmigaz­dasági helyzetét is „gyorsele­mezzük”. A főjegyzői inspirációra is otthon azonnal megnéztem a KSH országos és megyei időso­rosait, települési adatait Bár a „népfogyatkozás” globális és több évtizedes tendencia, „a nógrádi adatok még így is kirí- vóak”, amit a demográfiai, el­vándorlási, munkanélküliségi stb. mutatók jól reprezentál­nak. Azt csak remélhetjük, hogy fiatal kollégám írása me­gyénk településeinek vezetőit is elgondolkodtatja. Ugyanis a megyei adatok 131 települé­sünk aggregált és számított adataiból tevődnek össze. Nóg rád drasztikus népességcsök­kenése arra utal, hogy telepü­léseinkéi-és megtartó képessé ge rosszabb a hazai átlagnál Ami nem varrható a település­vezetők nyakába, de az elvár­ható, hogy behatóbban vizsgál­ják meg községük, városuk helyzetét Tűzzék testületi ülé seik napirendjére - néhány ha lyen meg is tették! - a biológi­ai reprodukció és az elvándor­lás alakulását, a lakosság köz­érzetét és kötődését, a munka­helyek megtartásának és létesítésének lehetőségeit (stb.). Meditáljanak, mit tehetnek a lakosság megtartásáért helyi közösségek bevonásával, pá­lyázati és projektötletek kidol­gozásával is. S itt térek vissza a fent említett diskurzusra, amelyben az is szóba került, hogy a megye népességmegtar­tó képességénekjavítása esélyt kaphat a területfejlesztés új rendszerén és tervezési gyakor­latán keresztül is. Utóbbi egyik eleme a fej­lesztési célokhoz illeszkedő települési projektek gyűjtése, beazonosítása és beemelése a koncepcióba, amihez - jó partnerségi viszonyok között - reményeket fűzhetünk. Templommá lehet az iskola Balassagyarmat Egyidős az em­beriséggel az a szokás, hogy bi­zonyos helyeket különválaszt az őt körülvevő világból és ez az el­választott tér lesz az a megszen­telt hely, a templom, ahol az em­berek előtt megnyilvánul az Is­tenjelenléte, ahol az ember kap­csolatba léphet Isten világával, így bizonyos értelemben meg­szűnik a szent és a profán tér különválasztása. Ahol Isten gyermekei jelen vannak, ott ma­ga Isten is jelen van, templommá lehet az iskola, megszentelt hely- lyé. Ezt a gondolatot tette magáévá a Szent Imre Keresztény Általá­nos Iskola, Gimnázium és Szak­képző Iskola, ahol Lencsés Zsolt festőművész freskói sugározzák e szellemiséget az osztályter­mekben található keresztek, szentképek és az iskola udvarán található nagyméretű kereszt mellett. A „Templomunk a mi is­kolánk” projekt keretében a kö­zelmúltban egy új freskót szen­teltek fel az intézmény belső ud­varában, a tornaterem külső homlokzatán, az iskola fennállá­sának huszadik évfordulója al­kalmával. A projekt előzményei évekre nyúlnak vissza, ahogyan az új freskó megszületését is ko­rábbi hat alkotás előzte meg az iskola közösségi tereiben. 2003- ban a balassagyarmati műem­lék Szentháromság templom fel­újításánál merült fel először ko­molyabban a művészmeszes el­járás oktatásának igénye a szak­iskolákban. Szakiskolás diákok rendszeresen vesznek részt a művészmeszes falfestéssel való felújításokban, így a Szent Imre iskolában is, Lencsés Zsolt festő­művész, az Arttéka Művészet Határok Nélkül Egyesület elnö­ke irányításával. Az iskolában az ebédlőben, a lépcsőfordulóban, az aulában egyaránt láthatók a művek, s a „Templomunk a mi iskolánk” című nagyméretű al­kotás az első kültéri freskó, amely nyitott könyvként hirdeti az iskola hitvallását, szellemisé­gét. Nemcsak az intézmény ta­nulóihoz, tanáraihoz, dolgozói­hoz szól, hanem az utca embere felé is kinyilatkoztatás a bent fo­lyó munkáról. Meló Ferenc igaz­gató fogadóképessé kívánta ten­ni a húsz éve, igen leromlott ál­lapotban átvett épületet.- A belső terek esztétikuma személyiségfejlesztő hatású, s az intézményben folyó lelkiséget közvetíti a gyerekek felé. A pro­fán tér fokozatosan szakrálissá válik, s ez pozitív szemléletválto­zást hoz magával. A környezet­nek óriási hatása van a szemé­lyiség fejlődésére, így betölti funkcióját a freskó. Az udvaron álló nagy kereszt például emlé­kezteti a tanulókat hitünk stáci­óira, a Megváltó tiszteletére. Ez­zel párhuzamosan fontos, hogy minden hívő gyerek belső temp­loma felépüljön, hisz ez a pro­jekt lényege - vallja az igazgató. Lencsés Zsolt festőművész szerint a keresztény iskolával va­ló együttműködés a freskófesté­szet terén idén nagy mértékben erősödött.- Közös gondolkodás és szel­lemiség eredménye a projekt. A keresztény iskola társadalmat formáló erő, s a freskó által köz­vetített vizuális kultúra ehhez já­rul hozzá. A jelenlegi freskó egy teljesen profán térre, a tornate­rem homlokzatára került, s a kö­zeg így vált szakrális térré. Ez a belső tér egyszerre lett intim, egyedi és mindenki számára lát­ható. Egy veronai templom hom­lokzatát építettük át, a timpa­nonban megjelenik a Tanító, a mindenki számára elérhető Jé­zus, aki szeretettel vonja maga köré a gyermekeket és a gyer­mekek vidáman veszik őt körül. Tizenketten vannak, jelezve, hogy apostoli tanítványok is le­hetnének. A homlokzat erre a timpanon témára építve csak tö­redék, ami fémjelzi az egyete­mes kultúra őrzésének fontossá­gát. Úgy van megtörve, hogy sze­repet kap a 21. század modern önkifejezési eszköze, a grafiti is, s ez a keresztény kultúra múlt­ját és jelenét is kivetíti. A kép el­készítésében a pécsi Pollack Mi­hály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákjai vettek részt, belemerülve az is­kola hétköznapjaiba - fejtette ki a festőművész, aki külön is ki­emelte az intézmények közötti átjárhatóságot, a keresztény is­kola más iskolákra való szelle­mi kisugárzását. Cs. A. L

Next

/
Thumbnails
Contents