Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-06 / 155. szám
BELPOLITIKA Horn Gyulát ünnepelték Budapest Jelenlegi és volt szocialista, valamint szabad demokrata képviselők, illetve kormánytagok érkeztek csütörtökön délelőtt arra a zártkörű rendezvényre, amelyen Horn Gyula nyolcvanadik születésnapját ünnepelték. A volt miniszterelnök egészségi állapota miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. Az MSZP és a Táncsics Alapítvány által közösen szervezett eseményen jelen volt ugyanakkor Horn Gyula fia és lánya Is, a résztvevők többségét pedig az 1994-1998 közötti parlamenti ciklus kormánypárti képviselői alkották, de a Horn-kormány tagjai közül is többen eljöttek, köztük Kovács László akkori külügyminiszter, Keleti György volt hadügyi tárcavezető, valamint Suchman Tamás privatizációért felelős tárcanélküli, majd rövid ideig ipari miniszter. A budapesti Villányi úti konferenciaközpontban zajló rendezvényen a párt jelenlegi elnöke, Mesterházy Attila, továbbá Kósáné Kovács Magda, volt munkaügyi miniszter, Kovács László, Tóth József XIII. kerületi polgármester és Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója mondott beszédet. A zártkörű rendezvényen a sajtó munkatársai nem vehettek részt Jobbik: az új földtörvény az oligarchák lobbijában született Budapest A Jobbik szerint a kormány által elkészített új földtörvény tervezete a nagygazdák és az oligarchák lobbijának hatására született. Erről Varga Géza beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy Fazekas Sándor kedden egyeztetett az ellenzéki pártok szakpolitikusaival a törvény vitaanyagáról, ahol megígérte azt is, hogy július 12-én az Ország- gyűlés elé kerül a kormány törvényjavaslata. Varga Géza hangsúlyozta: álláspontjuk szerint a tervezett birtokméretekkel a kormány nagygazdálkodóknak és az oligarcháknak kíván kedvezni, ezért növeli a jelenlegi legnagyobb tulajdonolható birtokméreteket még nagyobbakra. A lobbik szerint ez azért lenne káros, mert az egy kézben összpontosuló egyre nagyobb birtokokkal egyre kevesebb ember kezében összpontosulna a magyar élelmiszertermelés. KDNP: az MSZP és Korózs Lajos jelenti a legnagyobb veszélyt Budapest A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a legnagyobb veszélyt a rokkant- nyugdíjasokra Korózs Lajos és az MSZP jelenti. Korózs Lajos, a szocialisták elnökségi tagja szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Josef Mengele, az auschwitzi koncentrációs tábor náci orvosának módszereihez hasonlította azt, ahogy a kormány felülvizsgáltatja a rokkantakat. Az ellenzéki párt szerint a kabinet ezzel bizonyíthatóan emberek tucatjait hajszolta öngyilkosságba. Az MSZP-s politikus arról beszélt, hogy a kormány „Mengele- tervet” hajt végre a Széli Kálmán Terv helyet. Úgy fogalmazott, „mint Auschwitzban a rámpán, egy ujjmozdulattal minősítenek munkára alkalmasnak végtag nélküli embereket”. A kisebbik kormánypárt csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: hazugság Korózs Lajos állítása, hogy tízezrek nem kapnak rokkant nyugdíjat, hogy munkába küldik a járóképteleneket, hogy a rokkantak a másvilágra menekülnek, és, hogy az orvosok politikailag akarnak megfelelni. Kifejtették: valójában a 62. életévüket betöltötték rokkantsági nyugellátását a továbbiakban öregségi nyugdíjként folyósítják, vagyis ugyannyi pénz kapnak. Az 57 és 62 év közötti rokkantak, valamint az önmaguk ellátására képtelen, vagy csak mások segítségével képes rokkantak az eddigi rokkantsági nyugdíjukat 2012. január elsejétől rokkantsági ellátásként kapják. Ez az ellátás Is megegyezik a korábbi összeggel, sőt évente a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik, ők ráadásul munkát is végezhetnek. Valójában az 57 év alatti rokkantak, baleseti rokkantak, átmeneti és rendszeres szociális járadékosok jelenlegi rokkantnyugdíja a felülvizsgálat elvégzéséig rehabilitációs ellátásra változik. Ennek összege is megegyezik a korábbi ellátással, és ők is vállalhatnak munkát - sorolták. Kitértek arra is, ha a felülvizsgálat eredményeként a kérelmező nem foglalkoztatható, akkor rokkantsági ellátásnak nevezett juttatást fog kapni, melynek összege megegyezik a korábban folyósított rokkantnyugdíjának összegével, vagyis ők is ugyanannyi pénzt kapnak. Ha az érintett rehabilitációja javasolt, akkor a továbbiakban fix összegű rehabilitációs ellátásban részesül, de munkába akkor sem küldi senki. Mint írták, jogszabályok segítik a munkába állást, az ellátásban részesülők Rehabilitációs Kártyára jogosultak, ez a munkáltatót mentesíti a munkabért terhelő közterhek megfizetése alól, akárcsak az új 5 pontos Munkavédelmi Akcióterv bizonyos csoportjai esetében. Jelezték azt is: 2012. május 1-ig közel 200 ezer embert hívtak felülvizsgálatra, és alig több mint 3 ezernek szűnt meg az ellátása, akik nem jelentkeztek és valamiért úgy gondolhatták, hogy nem érdemes kitenniük magukat az ellenőrzésnek. Az idei felülvizsgálatok száma az előző évek arányaihoz teljesen hasonló, a megjelentek 60 százalékánál a rokkantsági ellátást, negyedénél a rehabilitációs ellátást indítványozta a bizottság. A KDNP szerint méltatlan és igaztalan az orvosokat és rehabilitációs szakembereket politikai elfogultsággal vádolni. „Senki nem marad ellátatlanul, miközben a lehető legtöbb rehabilitálható embert a munka világa felé lehet vezetni. Nem félrevezetni, mint Korózs Lajos és az MSZP hazug propagandája” - olvasható a kommünikében. Amelyben arra is kitértek: nem kívánnak a holokauszt áldozataival párhuzamot vonni, mint azt Korózs Lajos tette, amikor Mengelével példálózott, mert ízléstelen és buta, ugyanakkor azt tragikusnak tartják, hogy „a náci propaganda hazugságai éppen úgy altatták el az áldozatokat, mint most a szocialisták teszik a rokkantakkal”. A közmunkaprogramról tárgyaltak Budapest. Az LMP véleménye szerint az önkormányzatoknak maguktól nyilvánosságra kellene hozniuk a közmunkaprogramok támogatási szerződéseit - mondta a Belügyminisztérium épülete előtt tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján Szél Bernadett, miután Mile Lajos frakcióvezető-helyettes társaságában tárgyalt Papp Károly közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárral. Szél Bernadett elmondta, a találkozón arra voltak kíváncsiak, hogy a Belügyminisztérium mit tud tenni a közmunkaprogram javítása érdekében. Hozzátette, a tárcától azt a választ kapták, hogy a minisztérium ősszel kezdi el a program felülvizsgálatát. Emlékeztetett arra is, hogy egy közmunkás az LMP segítségével az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol a heti bérezési rendszer megszüntetését és a havi 47 ezer forintos juttatás felemelését kérte. Erre - elmondása szerint - a minisztérium képviselője azt felelte, hogy nemzetgazdaság jelenleg csak havi 47 ezer forint képes biztosítani a közmunkásoknak. A heti kifizetések rendszerét pedig szintén szeptemberben tekintik majd át - tette hozzá Szél Bernadett. A politikus azt is elmondta, hogy Papp Károly államtitkár megerősítette: kiemelten kezelik az ellenőrzés kérdését. Hozzátette, a megbeszélésen újabb adatokat kapott arról, hogy hogyan osztják el a büdzsében a program rendelkezésre álló 132,2 milliárd forintot. Hozzátette, ettől függetlenül fenntartja azt a véleményét, hogy az önkormányzatoknak önmaguktól nyilvánosságra kellene hozniuk a támogatási szerződéseket Saját, a tárgyaláson említett javaslataikat sorolva elmondta, hogy az épületszigetelési programokat és a közmunkában részt vevő nők helyzetének javítását vetették fel. Mile Lajos arról beszélt, hogy a programot fontos átmeneti segítségnyújtásnak tekintik, de pártjuk külön hangsúlyt helyezne a közmunkából kikerülők tartós elhelyezkedésének segítésére. A politikus szerint ezeknek az embereknek a lakóhelyi sajátosságaiknak megfelelő tevékenységeket kellene folytatniuk. HIRDETÉS Pozitív hatást várnak a kereskedelemben Budapest Szakértők szerint a kereskedelemben a költségek közül a bér a legnagyobb, így számukra különösen előnyös lehet a kormányfő által hétfőn bejelentett intézkedéscsomag. Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett hétfőn, ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentenék. A tartósan munkanélküliek esetében az első két évben a munkáltatóknak nem kellene fizetni dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a j elenlegi fele lehet a munkáltatói teher. - A kereskedelem a második legnagyobb foglalkoztató szektor a gazdasági ágak között, összesen 340 ezer alkalmazottja van. A nagy munkaerőigény miatt a vállalkozásoknak különösen fontos a bérköltségek alakulása, így a tervezett intézkedések előnyei itt fokozottan érvényesülhetnek - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az OKSZ főtitkára úgy fogalmazott: a jelenlegi piaci helyzetben nem lehet a munkahelyek számának gyors növekedésére számítani, de az intézkedéscsomag munkahelyeket menthet meg. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2007-2010 között körülbelül húszezerrel csökkent a kereskedelmi alkalmazottak száma. Szintén nagy eredménynek tartaná a meglévő munkahelyek megőrzését az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ- COOP Szövetség) elnöke. Zs. Szőke Zoltán rámutatott: a kereskedelmi vállalkozások árbevétele még az élelmiszer-kiskereskedelemben is csökken, sok vezető próbál a létszámon takarékoskodni, de a kereskedelemben egy ponton túl ez nem lehetséges. ♦
