Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-05 / 154. szám

SPORTTUKOR SPORTTÜBMIX FociFesztivál Telki. Kubala László, az FC Bar­celona 85 éve született, tíz éve elhunyt legendás magyar lab­darúgója emlékének szentelik a szervezők az idei, második al­kalommal sorra kerülő FociFesztivált, amely szeptem­ber elsején a tavalyinál is válto­zatosabb programmal várja Tel­kiben az érdeklődőket. Az ese­mény szerdai sajtótájékoztató­ján Szabó László főszervező el­mondta, hogy a 9-től 20 óráig tartó fociünnep csúcspontja­ként 18 órakor kezdődik majd a Kubala László Kupa, melynek egyik résztvevője biztosan a magyar öregfiúk-válogatott lesz. Amint azt jelezte, nagyon közel kerültek már a megálla­podáshoz a másik csapattal, ám a szerződésre még nem került rá az aláírás. Szabó mindehhez hozzátette, hogy olyan együt­test szeretnének vendégül lát­ni, amelynek tagjai kötődnek valamilyen formában Kubalához. A sajtóeseményen később kiderült, hogy a szerve­zők a FC Barcelonával folytat­nak előrehaladott tárgyaláso­kat. Az idei fesztiválnak ismét „Mindenki labdába rúg” a mot­tója, és a rendezők bíznak ben­ne, hogy újra komoly érdeklő­dés kíséri majd a helyszínen az eseményt. Tavaly ugyanis több mint kétezren látogattak ki a Telki edzőközpontba. A labda­rúgás népszerűsítésére életre hívott, nyárzáró rendezvényen a futball valamennyi szakága helyet kap. A futsal férfi, női és korosztályos válogatottakkal képviselteti majd magát, a strandlabdarúgók és a lábteni­szezők ugyancsak a legjobbak- kal lesznek jelen a fesztiválon. Mindezek mellett a magyar csocsó- és gombfociszövetség (szektorlabda) is vállalta a rész­vételt. Nem marad ki a prog­ramból a SZÚR, a színész-új­ságíró derbi sem, ugyanakkor újdonság lesz az irodalmi sátor, ahol hazai írók beszélnek majd futballról, arról, miért szeretik vagy éppen nem szeretik ezt a játékot. Kukorelly Endre, a ma­gyar íróválogatott alapítója a sajtótájékoztatón megemlítette, hogy gyerekkora szórakozása a foci volt esténként, de beszélt arról is, hogy az írócsapat az 1990-es évek elejétől több felé járt a világban, és szép sikere­ket ért el. Kőrös! Zoltán azt emelte ki, hogy halálosan ko­molyan veszik a futballt, és a színészeket rendszeresen fölé­nyesen legyőzik. Újdonság lesz idén a fesztiválon az egyetemi Bajnokok Ligája, melynek kere­tében nyolc felsőoktatási intéz­mény bajnokai mérkőznek meg egymással. A programot színesítik a nagy külföldi egye­sületek szurkolói klubjainak BL-döntőket (Juventus-Real Madrid, FC Barcelona-Arsenal, Manchester United-Bayern München, AC Milan-Liverpool) idéző 2x20 perces kispályás meccsei is. Rapport a legjobb SAKK. Rapport Richárd a világ legjobb sakkozója az U 16-os kor­osztályban - derül ki a Nemzet­közi Sakkszövetség legfrissebb világranglistájából. A fiatal sak­kozót képviselő Felix Promotion sportmenedzser-iroda szerdai tájékoztatása szerint Rapport életében először került 2600 Élő-pont fölé. A játékos 2601 ponttal áll, és ezzel ott van a tíz legjobb magyar sakkozó között. A nyári olimpiák története (1.) I. Athén -1896 Pierre de Coubertin, a modem olimpizmus atyja remekül takti­kázott. Amikor az első újkori játé­kok színhelyéül jelölt Görögország (azaz a főváros, Athén) pénzügyi nehézségekkel küszködött, és bi­zonytalanná vált maga a rendezés is, azonnal „bepróbálkozott” a ma­gyaroknál. A jó barát, dr. Kemény Ferenc megérezte az esélyt, készí­tett egy folyamodványt a Kultusz­minisztériumhoz, ám a szigorú miniszter, Eötvös Loránd ezt visz- szautasította. Akkori érvei még mai füllel is elfogadhatóak: Ma­gyarország sportélete még nem fejlett, illetve nincsenek megfelelő létesítmények sem a viadalok le­bonyolításához, arról a cseppet sem elhanyagolható körülmény­ről nem is beszélve, hogy a millen­niumi ünnepségsorozat fényébe hogyan illesztették volna be az ef­fajta „testedző kunsztokat”. A labdát így Coubertin vissza­pattintotta a hellén térfélre, ami ott is maradt. Történt ugyanis, hogy két olyan személy állt ezt kö­vetően az athéni olimpiai szerve­Hajós Alfréd, a „Magyar Delfin" egy nap alatt kétszer nyert Athénban zés élére, akiknek áldásos tevé­kenysége következtében minden különösebb zökkenő nélkül lezaj­lottak az események. Konstantin, a trónörökös a néphez szólt, ami­kor közakadozásra szólított fel, s ez a hír eljutott egy görög szárma­zású egyiptomi (alexandriai) dús­gazdag kereskedőhöz, bizonyos George Averoffhoz (görögösen Averosz), aki közel egymillió drachmát ajánlott fel a nemzeti stadion felépítésére. És „lön” cso­da: a felhívás meghallgatásra ta­lált, lett pénz, és lettek versenyek. Amelyeken aztán, természete­sen mi, magyarok is részt vettünk. A kor adottságaihoz, meg a kor­mány szűkkeblűségéhez mérten mini csapattal, mindössze nyolc sportolóval, akik aztán annál ered­ményesebben szerepeltek - hála a kiváló válogatási elveknek. A ti­zennyolc esztendős mérnök-hall­gató Hajós Alfréd éppen a Zea- öbölben - ahol az úszóversenyeket bonyolították - mutatott produkci­ója alapján érdemelte ki méltán a „Magyar Delfin” elnevezést A fia­tal sportoló előbb a 100 méteres tá­von győzött, nem sokkal később pedig az 1200 méteres úszásban nyert - lényegében szabad stílus­ban, amely a mai gyors-tempónak felel meg. A diadal utáni fogadá­son a király élénken érdeklődött nála, hol is tanult meg ilyen gyor­san úszni. Hajós lesütött szemmel, félszegen válaszolt: „a vízben, fel­ség”. A leginkább várt versenyszám a maratoni futás volt. A híres csa­Olimpial plakát - 1896 ta városából indultak az atléták és az athéni olimpiai stadionba ér­keztek. A hatalmas érdeklődésre jellemző, hogy tömegével érkez­tek a felajánlások, ha a győztes gö­rög lesz. A kisebb értékű csecsebe­csék mellett egy borbély élethosz- sziglani ingyen hajvágást ígért, Averoff pedig a saját lánya kezét adta volna, ha nőtlen a nyertes. Csakhogy az elsőként beérkező, és a hatvanezres tömeg által elké­pesztő köszöntésben részesített Szpiridon Luisz nős, gyermekes apuka volt, a legnagyobb díjban tehát nem részesülhetett. Ennek ellenére nemzeti hős lett, és halá­láig jólétben élt. A mezőny egyet­len magyarja, Kellner Gyula ne­gyedikként futott be, de később harmadik lett, mivel kiderült, egyik vetélytársa, Velokasz az út egy részét kocsin tette meg, így megfosztották helyezésétől. Dáni Nándor a nyolcszáz méte­res síkfutásban második, Szokolyi Alajos - aki az 1-es rajtszámot vi­selve az egész olimpizmus „első számú” versenyzőjévé avattatott - harmadik helyen végzett. Sokáig vitatták Tapavicza Momcsilló eredményét, végül aztán a sport­történészek megegyeztek abban, hogy a bosnyák születésű sport­ember teniszben lett harmadik. Az első olimpia kimagasló alak­jaihoz tartozik még a német Carl Schumann, a „Kis Apolló” aki tor­nában szerzett aranyérmei mellé a súlycsoportok nélküli birkózást is megnyerte, illetve James Brendan Conolly, minden idők el­ső újkori olimpiai bajnoka, aki a hármasugrást nyerte meg, majd mivel az európai utazást nem enge­délyezte a Harvard Egyetem vezetősé­ge, kicsapták őt, és nem engedték dip­lomázni. Érdekes­ség még, hogy a férfi tenisz páros versenyét egy al­kalmi duó nyerte. A brit (ír) Boland az egyéni viadalon az első fordulóban legyőzte a német Thunt, majd rávet­te, induljanak együtt a párosban, ahol aztán együtt győztek. Athén számokban 13 ország, 285 versenyző 8 sportág, 43 versenyszám Magyarország: 8 sportoló Magyar dobogók: 2 első, 1 második, 3 harmadik hely Magyar dobogósok. 1.: Ha­jós Afréd (100 és 1200 mé­teres gyorsúszás). 2.: Dáni Nándor (800 méteres sík- futás). 3.: Szokoly Alajos (100 méteres síkfutás), KellnerGyula (marató- |Ép|p ni futás), Tapavicza »Épp? Momcsilló (tenisz). 'SBm' Athénban az elsők ilMS ezüst- a másodikak 1 bronzérmet, míg a harmadik helyezették csak oklevelet kaptak. II. Párizs-1900 A párizsi játékokat nem véletlenül nevezték a „zűrza­varok olimpiájának”. Coubertin szerette volna, ha a mozgalom szü­lőhazája után az ő kies gallfóldje kapja meg a rendezési jogot Ez vi­szont már nem volt telitalálat a ré­széről. A francia főváros ugyanis 1900-ban világkiállítást rendezett, és bizony a sok-sok csillogó rendez­vény mellett teljesen „parkolópályá­ra” kerültek a sportviadalok. Az el­hanyagoltságot nem csupán ez je­lezte, hanem az egyes versenyek szervezése is sok kívánnivalót ha­gyott maga után. A Boulogne-i erdő­ben rendezett atlétikai számoknál például a futópálya enyhén lejtett, a gerely pedig nem egyszer elakadt az árnyas fák lombjaiban. A mara­toni futást pedig olyan kacskarin­gós útvonalon jelölték ki, hogy sok próbálkozó teljesen eltévedt a nagy­városi rengetegben. A magyar küldöttséget - kell-e ezek után külön kiemelni - az ég­világon senki sem fogadta a pá­lyaudvaron. Noha a csapatban akadt néhány figyelemreméltó egyéniség. így például a magyar­óvári agrárakadémiai hallgató, Bauer Rudolf, akire a diszkoszve­tés küzdelmei vártak. Nos, nem is kellett benne csalódni, hiszen 36 méter 4 centiméteres vüágcsúcs- csal megnyerte a versenyt, szállít­va hazájának az egyetlen párizsi aranyérmet. Persze a kaotikus ál­lapotok itt is felettébb uralkodtak, amikor az eredményhirdetéskor a zenekar előbb az amerikai, majd az osztrák himnuszba kezdett, s csak nagy pisszegések után talál­ták meg a magyar kottáját Ekkor tűnt fel a magyar sport egén a kiváló úszó, Halmay Zol­tán, aki két második és két harma­dik helyet gyűjtött be (skitudjami Bauer Rudolf világcsúccsal győzött Párizsban Halmay Zoltán 1900-ban és 1904- ben is remekelt úszásban lett volna, ha még a gátúszásban (!) is rajthoz áll), a szegedi Gönczy Lajos pedig magasugrásban lett bronzérmes. A versenyek kimagasló alakja a kiváló amerikai atléta Alvin Kranz­lein volt ő négy elsőséget gyűjtött be, közte a távolugrás aranyát úgy, hogy a tapintatlan rendezők vasár­napra tették a versenyszám döntő­jét amikor az abszolút esélyes Mayer Prinstein vallási okokra hi­vatkozva nem indult így a honfi­társ ölébe hullott a dicsőség. De ér­demes szólni a .gumiemberről”, az­az Ray Ewry-ról, ő a helyből ugró­számok koronázatlan királya lett Párizshoz kötődik minden idők legfiatalabb olimpiai bajnokának históriája is. A holland evezős pá­ros ugyanis egy tíz év körüli fran­cia fiúcskát ültetett be kormányos­nak, nyertek, aztán a legény eltűnt a párizsi ködben, még a nevét sem jegyezték fel a kalendáriumokban. Párizs számokban 22 ország, 1066 versenyző (NOB adat) 15 sportág, 97 versenyszám (Mező Ferenc szerint) Magyarország: 16 sportoló Magyar érmek: 1 arany, 2 ezüst, 3 bronz Magyar érmesek Arany: Bauer Rudolf (diszkoszvetés). Ezüst: Halmay Zoltán (200 és 4000 mé­teres gyorsúszás). Bronz: Halmay Zoltán (100 és 1000 méteres gyors­úszás), Gönczy Lajos (magasug­rás). III. St Louis -1904 Az Egyesült Államok olimpiai bizottsága eredetileg Chicago kandidálását támogatta a har­madik olimpia házigazdájának, ám időközben a Mississippi és Missouri folyók találkozásánál fekvő St. Louis - minő csoda - vi­lágkiállítást rendezett, így ne­mes egyszerűséggel „átszállítot­ták” oda a versenyeket. Párizzsal ellentétben itt minden egyes ki­sebb eseményt is olimpiai cím­szóval tüntettek fel. Még a néger portások alkalmi nyilazó-bemu- tatóját is. Ezzel hatalmas felada­tot adtak a későbbi krónikások­nak, hogy kibogozzák a megany- nyi „bajnok” közül, kik azok, akik igazi olimpiai elsőséget sze­reztek. Az európaiak a nagy távolság miatt eleve fanyalogtak, végül csak a britek, franciák, németek - és persze a magyarok - hajóz­tak át az Újvilágba. Ahol héttagú küldöttségünk - négy versenyző és három vezető - igen mostoha körülményekkel szembesült. Az még hagyján, hogy néhány étel ehetetlen volt az európai gyo­mor számára, de a nagyvá­rosban hiányzott a vízveze­ték, és vérhasjárvány is dühöngött. Az élelmes magyarok azonban áthi­dalták a problémákat. Jófajta borokkal rakták meg a táskákat, előre | felkészülve a váratlan » dolgokra. Különösen K' Gönczy Lajos járt az Jp' élen eme nedű fogyasz- f tásában, nem egyszer túlzásba is vitte a „rizling- termelést”. Mire dr. Ke­mény Ferenc, a csapatveze­tő elkobozta az üvegeket. A magasugró verseny nem is úgy sikerült, ahogy azt a szegedi fia­talember eltervezte. Szeszmen­tesen lecsúszott a dobogóról. Ké­sőbb visszakapta a borokat, és érdekes módon egy pár nappal későbbi bemutatón legyőzte az olimpiai bajnokságot szerzett amerikai ellenfelét. Nem járt ennyire pórul Halmay Zoltán. Gyorsúszónk a házigazdák képviseletében vízbe ugró Leary- vel csatázott nagyokat A 100 yar- dos távon Halmay biztosan nyert, 50 yardon viszont az egyik célbíró az amerikait, a másik a magyart látta elsőnek. Újraúszást rendel­tek el, itt már egyértelműen Halmay diadalmaskodott. Minics­apatunk másik két érmét, egy ezüstöt és egy bronzot a zagyva- pálfalvai születésű Kiss Géza sze­rezte a hosszútávú úszószámok­ban. A maratoni futás kis híján tra­gédiába torkollott. A végső győztes amerikai Hicks teljesen elcsigá­zottan, utolsó erejét összeszedve érkezett a célba. Kiderült, menet közben nem csupán tojással és brandy-vel „élesztették”, hanem menet közben sztrichnin-injekció- kat is kapott. Mondhatni, tehát, doppingszer hatása alatt nyert aranyérmet St Louis számokban 12 ország, 651 sportoló 18 sportág, 91 versenyszám Magyarország: 4 sportoló Magyar érmek: 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz Magyar érmesek. Arany: Halmay Zoltán (50 és 100 yardos gyorsúszás). Ezüst: Kiss Géza (1 mérföldes gyorsúszás). Bronz: Kiss Géza (800 yardos gyors­úszás). (folytatjuk) t I S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents