Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-04 / 153. szám
7 2012. JÚLIUS 4., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA ■ TUDOR 3D térkép készül a jégrétegről A Greenpeace környezetvédő szervezettel együttműködő tudósok expedíciót indítanak a Spitzbergákra, hogy háromdimenziós modellt készítsenek az északi-sarki jégréteg valódi formájáról. A kutatócsoportot a Cambridge-i Egyetemen tanító Peter Wadhams vezeti. A tudósok egy önjáró tengeralatti kabin segítségével mérik fel a jégtakaró tenger alatti részének vastagságát, lézerszkennerekkel pedig a kiemelkedő részt. így olyan háromdimenziós modellt kapnak, amely tartalmazza a jégfelszín fel- melegedésének és lehűlésének váltakozása által okozott úgynevezett turolásokat is.- A turolások, amelyek az 50 méteres mélységet is elérhetik, számban és vastagságban sokkal gyorsabban csökkennek, mint maga a jégréteg - hangsúlyozta Wadhams professzor. - Azt kell megértenünk, hogy elolvadnak, szétesnek vagy mindkettőt egyszerre - tette hozzá. A jégtakaró modellezése a második szakasza annak az egyhónapos expedíciónak, ■ amelynek során a Greenpeace hajója, az Arctic Sunrise (Északi-sarki Napkelte) nemzetközi legénységet is visz magával a Föld minden lakható kontinenséről. A környezetvédő szervezet kampányának célja, hogy megvédje az Északi-sarkot a kőolajfúrásoktól és az ipari méretű halászattól. A Greenpeace emlékeztetett arra, hogy a Shell kőolajipari óriásvállalat a közeli hetekben tervez feltáró fúrásokat kezdeni Alaszka közelében északisarki tengeri helyszíneken, az orosz Gazprom gázipari óriáscég pedig szintén tengeri feltáró fúrásokat tervez a nyárra az Északi-sark térségében. Okosodtak az egerek egy Húsvét-szigeteken talált vegyülettől ingerületátvivő anyag nagyobb mennyiségben volt jelen - idézte a tanulmányt a Science Daily című tudományos portál. A rapamicin bakteriális melléktermék, amelyet a csendes-óceáni szigetvilágból származó talajmintákban mutattak ki az 1970-es években. A Streptomyces hygroscopicus gombatörzsből azonosított vegyület nevét a Húsvét-sziget polinéz elnevezése (Rapa Nui) után kapta. A vegyület először gombaölő tulajdonságai miatt került a figyelem középpontjába, majd a szervátültetésen átesett betegeknek adták kilökődésgátló szerként. Később kiderült, hogy tumorellenes szerként is hatásos a rapamicin, lassítja a rákos daganatok növekedését, ezért alkalmazzák ma már kemoterápiás hatóanyagként is. Itt az igazi „melegrekord” Négybillió Celsius-fok az ember által előállított legmagasabb hőmérséklet, amelyet az amerikai relativisztikus nehézion-ütközte- tő (Relativistic Heavy Ion Collider - RHIC) STAR-kísérletében értek el, az eredmény bekerült a Guinness rekordok könyvébe. A protonokat és neutronokat még kisebb részecskék, kvarkok és gluonok alkotják. Ezeket jelenleg nem lehet szabadon megfigyelni, a világegyetem létrejöttekor azonban, az ősrobbanás után néhány mikromásodperccel a magas hőmérséklet miatt ezek a részecskék szabadon létezhettek - olvasható a Discovery News hírei között Az anyagnak ezt a másfajta halmazállapotát, az univerzum forró „őslevesét” kívánja létrehozni az amerikai energiaügyi minisztérium brookhaveni nemzeti laboratóriumához tartozó RHIC. A négy méterrel a föld alá telepített gyorsító 3,8 kilométeres gyűrűjében aranyionok száguldanak a fényéhez közeli sebességgel mindkét irányban. A nehézionok pályája hat ponton keresztezi egymást. Amikor az aranyionok ütköznek, kvartokból és gluonokból álló forró, sűrű plazma - gyakorlatilag súrlódásmentes folyadék jön létre. A Guinness rekordok könyvébe joggal került be a négybillió Celsius-fok. Ez valóban az ember által eddig elért legmagasabb hőmérséklet, a RHIC-gyorsítóban 250 ezerszer forróbb a helyzet, mint a Nap belsejében. Amerikai kutatók egérkísérleteikben igazolták, hogy egy polinéz gyökerekkel bíró, a Húsvét-szigeteken talált szer javítja a kisemlősök kognitív képességeit, csökkenti szorongásukat és depresszióra való hajlamukat. A tanulási képesség és a memória mindenkinél hanyatlik az életkor előrehaladtával, és egyre több embert érintenek a szellemi leépülés különböző formái is. A Neuroscience című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók arról számoltak be, hogy azok az egerek, amelyeknek folyamatosan rapamicint tettek az ételükbe, fiatal és idősebb korukban is gyorsabban tanultak, és jobb volt a memóriájuk. Mint Veronica Galvan, a Texasi Egyetem kutatója elmondta, a szer csökkentette az állatok szorongását is, és kevesebb depresszióra utaló viselkedési formát tapasztaltak náluk. Mind a szorongás, mind a depresszió jelentősen befolyásolja az ember kognitív teljesítményét, ezért megelőzésük önmagában javíthatja a tanulás eredményességét és a memóriát. A szorongás fokának mérésére egy kifutóval ellátott ketrecet alakítottak ki a kutatók. A kevésbé szorongó állatok kíváncsiak voltak a kinti világra, és sok időt töltöttek el felfedezésével, míg a szorongóbbak rövi- debb időre és közelebbre futottak ki. A depresszió mértékét úgy vizsgálták a rágcsálóknál, hogy megnézték, mekkora erőfeszítést tesznek szabadulásukért, ha farkuknál fogva tartják őket. Minél inkább hajlik a depresszióra a kisállat, annál kevésbé küzd a számára kellemetlen helyzetből való szabadulásért. Galvan szerint az egerek minden korcsoportjára érvényes volt, hogy a rapamicinnel kezelt állatok nem adták fel, igyekeztek szabadulni. A kutatók három agyi ingerületátvivő anyag, a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin szintjét is mérték. A rapamicinnel kezelt egerek agyában mindhárom Sikeres pályázatokat zárt a Salgótarjáni Innovációs Központ A Salgótarjáni Innovációs Központ célja, hogy katalizátor szerepet töltsön be a térségi innovatív fejlesztések megvalósításában. Szakmai kapcsolatrendszere elsősorban a gépjárműiparhoz köti. Ezért kézenfekvő, hogy célkitűzéseiben az alternatívenergetika és a korszerű gépjárműhajtási technológiák kompetenciájának építését fogalmazza meg. A salgótarjáni székhelyű nonprofit kft a Kutatási és Innovációs Alapból mintegy 27 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kapott két fejlesztési projekt megvalósítására - tudtuk meg Dr. Simonyi Sándortól, a szervezet ügyvezetőjétől. Az egyik projekt keretében hajtáslánc-irányítási rendszerek vizsgáló eszközeinek és vizsgálati technológiájának kidolgozására és a K+F tevékenységekben járatos, felkészült fiatal fejlesztőmérnököt alkalmazására került sor. A másik projekt során a térségben vállalkozások, elsősorban KKV-k számára elérhető, K+F és innovációs szolgáltatásfejlesztést hajtottak végre. A projektzárásra 2012. első félévében került sor. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Hold möge „bújik a Jupiter A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter, valamint holdrendszere július 15-én hajnalban égi kísérőnk, a Hold mögé „bújik”. „A nap- és holdfogyatkozások viszonylagos gyakoriságuk miatt közismertek, a Hold általi bolygófedések azonban igazi csemegének számítanak. Ennek oka, hogy ilyen jelenségek sokkalta ritkábbak még a Hold általi csillagfedéseknél is: legutóbb például négy évvel ezelőtt, 2008 decemberében fedte a 1 lold a Vénuszt” - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján. A jelenség hajnali időpontban, helyi idő szerint 3 óra 25 perckor kezdődik, amikor a négy legnagyobb, úgynevezett Galilei-hold közül először az Europa kerül égi kísérőnk mögé. Ezt követően nem sokkal eltűnik az lo, majd maga az óriásbolygó, amelyet a másik két nagy hold, a Callisto és a Ganymedes követ majd. Bár a takarás idején a Nap alig 12 fokkal tartózkodik a horizont alatt, tehát a csillagászati szürkületnek is már vége van, a jelenség a fényes bolygó és a hasonlóan fémes holdak miatt megfigyelhető lesz. Az esemény külön érdekessége, hogy igen szép égterületen következik be, a közelben pedig megfigyelhető a Bika fejét alkotó, nagy kiterjedésű, I lyadok nevű látv ányos csillaghalmaz is. A megfigyelések, fotók készítése során észrevehető lesz azt is, hogy - kiterjedt égitestek lévén - az óriásbolygó holdjai sem egy pillanat alatt tűnnek el a Hold pereme mögött, hanem 1-2 másodperces időszak alatt halványodnak el, illetve kilépéskor ennyi idő alatt fényesednek vissza. Míg a belépés akár kisebb binokulárokkal is kényelmesen megfigyelhető, a jelenség végére a Nap már alig néhány fokkal tartózkodik majd a horizont alatt, így a kilépés megfigyeléséhez nagyobb, 15-20 centiméteres távcsövet ajánlatos-emeli ki az MCSE honlapja. Ami a többi bolygót illeti, a Merkúr még megfigyelhető a hónap első harmadában napnyugta után a nyugati látóhatár felett. Július 10-e után láthatósága gyorsan romlik, 28-án már alsó együttállásba kerül a Nappal. A fényes Vénusz a hajnali keleti égen keieshető, és láthatósága fokozatosan javul: a hónap elején még másfél, a végén már több mint három órával kel a Nap előtt. Fényessége előbb nő, 10-én éri el a -4,5 magnitúdót, ekkor a nappali égen is kereshető. A hónap végén már kissé halványabb, -4,4 magnitúdó. (A magnitúdó a fényesség meghatározására használt, a fény intenzitásának logaritmusával arányos skála mértékegysége. A magnitúdóskála fordított, azaz minél kisebb a magnitúdó értéke, annál fényesebb az objektum. A Nap látszó fényessége 26,8 magnitúdó, a teleholdé 12,6 magnitúdó, a szabad szemmel látható leghalványabb csillagé +6,5 magnitúdó körüli.) „Kezdődik a hullócsillag szezon is. Bár a neveze tes augusztusi csillag hullástól, amely a Perseida-meteorraj jelentkezését jelenti, még messze vagyunk, egyáltalán nincs kizárva, hogy egy fényes Perse- ida-meteort figyelhetünk meg. Ezek a Földünk légkörében felizzó és így életüket itt befejező porszemek számos, ebben az időszakban jelentkező áramlathoz tartozhatnak (Déli Delta Aquaridák, Alfa Capricor nidák, Piscis Austrinidák, Ep- ^ szilon Eridanidák), mind-mind látszólag más irányból érkeznek, és szintén eltérő jellegzetességeket (sebesség, szín, időtartam) mutathatnak” - emeli ki az MCSE honlapja.
