Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-27 / 173. szám

BELPOLITIKA 2012. július 27m péntek Pár hónapon belül lehet megállapodás Varga Mihály szerint nem a költségvetési szféra csökkentésében, hanem a versenyszféra növelésében van a fejlődés kulcsa 175 vidéki járási hivatal alakul Budapest Jövőre 175 vidéki járási hivatal és 23 fővárosi kerületi hivatal alakul meg, ezek a kormányhivatalok ki- rendeltségeként az államigaz­gatási ügyek intézésében se­gítenek majd az állampolgár­oknak - közölte a Közigazgatá­si és Igazságügyi Minisztéri­um (KIM). A kormány szerdán döntött a járások székhelyeiről és azok illeté­kességi területéről. A járási hivatalok elsősor­ban okmányirodái feladato­kat, gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a te­lepülésektől, de ezen belül szakigazgatási szervként fog működni a járási gyámhiva­tal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hiva­tal, a járási földhivatal, a járá­si munkaügyi kirendeltség. A KIM hozzátette, az államigaz­gatási feladatokkal együtt a járási hivatalok átveszik a pol­gármesteri hivataloktól a je­lenleg e feladatokkal foglalko­zó köztisztviselőket úgy, hogy azok jogviszonya kormányza­ti szolgálati jogviszonnyá ala­kul át. A járások nem csak a munkatársak, hanem a fel­adatellátáshoz szükséges in­gó és ingatlan vagyont is átve­szik, az az állam ingyenes használatába kerül, a vagyon­kezelő pedig a kormányhiva­tal lesz. Az ügyintézésre a járási hi­vatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányab­lakokban vagy a településre kirendelt ügysegéd által lesz lehetőség. A járások kialakítá­sának elveiről és az előkészí­tés feladatairól még tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány; az eredeti térvek szerint csak 168 járás, a fővá­rosban pedig 7 körzeti hivatal lett volna. A kormány azért döntött a hivatalok számának emeléséről, hogy az állampol­gárok a lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, ame­lyekért eddig a megyeszék­helyre kellett utazniuk. A kormány a jövőben lehe­tőséget ad a településeknek arra, hogy azok javaslatot te­hessenek a más járáshoz tör­ténő átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására. Budapest Ősz végére állapod­hat meg Magyarország a Nem­zetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval; a vitatott té­mák között szerepel a jövő évi makropálya megalapozottsága, a közszféra aránya a foglalkoz­tatásban és a tranzakciós ille­ték kiterjesztése a jegybankra - közölte Varga Mihály, a tárgya­lásokat vezető miniszter csütör­tökön. Az IMF/EU pénzügyi csomagról július 17-én kezdő­dött és most lezárult első egyez­tetési kört a magyar főtárgyaló a tervezettnek megfelelőnek ne­Budapest Az elmúlt másfél év­ben 1434 bejelentés érkezett az el­számoltatási kormánybiztoshoz az előző kormányzati ciklushoz köt­hető ügyekben; Budai Gyulát szer­dai ülésén hallgatta meg a kor­mány. Az elszámoltatási és a kor­rupcióellenes kormányzati felada­vezte, és azt mondta, hogy mindkét fél hasznos helyzetér­tékelésen van túl. Varga Mihály közölte, hogy egyetértés van a tárgyalófelek között például abban, hogy meg kell erősíteni a jövő évi makropálya és költségvetés megalapozottságát, az ehhez felhasználható eszközök meg­ítélésében azonban vélemény- különbség mutatkozik. A mi­niszter a nézetkülönbségek kö­zött említette, hogy az IMF/EU- delegáció szerint a foglalkozta­tásban magas a költségvetési tok összehangolásáért felelős kor­mánybiztoshoz a jelentés szerint az elmúlt másfél évben 1434 beje­lentés érkezett az előző kormány­zati ciklushoz köthető visszás, vi­tatható ügyekben. A bejelentések alapján 107 esetben készült a nyil­vánosság számára részben vagy szféra aránya. Erre Varga Mi­hály szerint az a helyes válasz, hogy a versenyszférában dolgo­zók létszámának növelését kell támogatni, s akkor az arányok is javulnak. A költségvetési szféra további létszámcsökken­tése ugyanis nemcsak gazdasá­gi, hanem szociális kérdés is. A pénzügyi szférát terhelő tranzakciós adóval kapcsolat­ban Varga Mihály megismétel­te Orbán Viktor miniszterelnök korábbi álláspontját, miszerint a felhalmozott adósság felszá­molásából a pénzügyi szférá­egészben elérhető vizsgálati jelen­tés vagy feljelentés. Budai Gyula beszámolója szerint mostanáig 46 kormánybiztosi feljelentés tárgyá­ban van még folyamatban nyomo­zás, további négy ügyben a vád­emelés megtörtént, így azok bíró­sági szakban vannak. Az elindított nak is ki kell vennie a maga ré­szét. A miniszter elmondta azt is, hogy az illeték MNB-re való kiterjesztését a tárgyalódelegá­cióban is képviselt Európai Központi Bank kifogásolta, és a tárgyalások során ehhez köze­li véleményen voltak az IMF és az EU delegáltjai is. Varga Mi­hály szerint a mostani tárgyalá­si szünet arra is alkalmat ad, hogy a magyar kormány is ér­tékelje álláspontját, „ha szük­ség lesz erre, akkor nyilván eh­hez a kérdéshez hozzá fogunk majd nyúlni”. eljárásokban összesen 47 személy szerepel gyanúsítottként. Jelenleg még tíz ügy van folyamatban. • Az elszámoltatás teljes egészé­ben átlátható, az adatok a www.elszámoltatás.kormány.hu- n bárki számára elérhetők és megtekinthetők. ló az irány Budapest Jó irányba tett lé­péseknek tartotta a foglalkoz­tatást segítő adócsökkentése­ket, különösen a munkahely­védelmi akciótervet Demján Sándor, a Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetségé­nek (VOSZ) ügyvezető elnöke, a szervezet csütörtöki, kibő­vített elnökségi ülésén, amelyre kéthetes konzultáció­sorozatának zárásaként ellá­togatott Orbán Viktor minisz­terelnök. Demján Sándor ugyanak­kor azt is mondta: van filozó­fiai különbség a vállalkozók és a kormány gondolkodása között, és arra célzott, hogy a feldolgozóipari beruházások elindításának a kormánynál nagyobb fontosságot tulajdo­nítanak. A VOSZ ügyvezető elnöke úgy vélte: teljesen felül kellene vizsgálni az inf­rastruktúra-fejlesztést, és a termelésbe kellene tőkét fek­tetni. Szász Jenővel tárgyalt Orbán Viktor Budapest. Orbán Viktor mi­niszterelnök csütörtökön hi­vatalában fogadta Szász Jenőt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnökét. A megbeszélé­sen áttekintették a romániai belpolitikai fejleményeket, a Romániában élő magyarság helyzetét és a hétvégén ese­dékes Traian Basescu elnök elleni népszavazás kérdését. Havasi Bertalan közlése sze­rint Szász Jenő leszögezte: az erdélyi magyarság és Romá­nia érdeke, hogy a Basescu el­nök ellen szervezett puccs si­kertelen legyen, ezért a hét­végi népszavazástól való tá­volmaradásra szólított föl. Orbán Viktor megerősítet­te, hogy az Európai Néppárt egységesen, elkötelezetten és határozottan áll Basescu el­nök mögött, akit teljes befo­lyásával támogat. Budai Gyula beszámolt Bizonyítottság, vagy bűncselekmény hiánya? Budapest. Gyurcsány Ferenc állítása szerint nem bizonyított­ság, hanem bűncselekmény hiá­nyában szüntették meg ellene az eljárást a Sukoró-ügyben, erről szól a Központi Nyomozó Fő­ügyészség határozata. Fazekas Géza főügyészségi szóvivő ugyanakkor a megjelölt törvény­helyre hivatkozva csütörtökön megerősítette azon korábbi köz­lésüket, hogy bizonyítottság hiá­nyában szűnt meg a nyomozás. A volt miniszterelnök csütör­töki, „Alávalók” című Facebook- bejegyzésében azt írta: kézhez kapta a főügyészség határozatát, amelyben arról értesítik, hogy az úgynevezett Sukoró-ügyben megszüntetik az ellene folytatott nyomozást. Utalt arra, a döntést a főügyészség a múlt héten je­lentette be, arra hivatkozva, hogy a hivatali visszaélést bizo­nyítékok hiányában nem tudja megállapítani. „A most megküldött hivatalos határozatban viszont nem ez áll” - közölte Gyurcsány Ferenc, idézve a határozat szövegét. E szerint a nyomozást a büntetőel­járásról szóló törvény 190. para­grafusa 1. bekezdésének b) pont­ja alapján szüntetik meg, „mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatá­sától sem várható eredmény”. Gyurcsány Ferenc szerint nemcsak Polt Péter legfőbb ügyész viselkedett „alávaló” mó­don, hanem a főügyészség is, és politikai mószerolásba kezdtek. Emiatt tisztességtelenek és al­kalmatlanok is - írta, hozzátéve: megvizsgálja, miként vehet elég­tételt a főügyészségen. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivő­je csütörtökön azt közölte: ha valakivel szemben a Gyurcsány Ferenc által is hivat­kozott pont alapján szüntetik meg a nyomozást, az azt jelen­ti, hogy olyan egymásnak fe­szülő bizonyítékok vannak pro és kontra, hogy nem lehet egy­értelműen állást foglalni, nem bizonyított a cselekmény, ezért szüntették meg bizonyítottság hiányában a nyomozást. A büntetőeljárásról szóló tör­vény vonatkozó paragrafusa sze­rint az ügyész a nyomozást az a) pont szerint akkor szünteti meg, ha a cselekmény nem bűncse­lekmény, a b) pont szerint, ha a nyomozás adatai alapján nem ál­lapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatá­sáról sem várható eredmény. Keresztes Imre főügyész júli­us 20-án közölte, hogy bizonyí­tottság hiányában megszüntet­te a Központi Nyomozó Fő­ügyészség a Gyurcsány Ferenc ellen hivatali visszaélés bűntet­te miatt folytatott nyomozást a Sukoró-ügyben. A főügyészség ezzel egyidejűleg vádat emelt öt másik ember ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents