Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-25 / 171. szám

7 2012. JÚLIUS 25., SZERDA MAGAZINS TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS ■ GARÁZS ■ CHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTROP ÉRTÉKŐRZŐ r----------------------------------------------i i N anorészecskékkel j I a hepC-vírus ellen ; Washington. Olyan nanoré-1 ; szecskákét sikerült kifejleszte-1 ! niük amerikai kutatóknak, 1 ! amelyek 100 százalékos haté- ! j konysággal semmisítették ; ; meg a hepatitisz C-vírusokat a | J laboratóriumi tesztekben. ! ! A nanozim nevet kapott ré- 1 ! szecske aranyszemcséből és a ' ! felszínére felvitt két biológiai ; ; hatóanyagból áll - írták közle- ; I ményükben a Floridai Egye- ! ! tem kutatói. Az egyik biológi-! ! ai komponens egy enzim, '< ■ amely megtámadja és elpusz- ; ; títja a betegséget okozó fehér-; j je létrehozásához nélkülözhe- ! ! tetlen mRNS-t. A másik bioló- ! ! giai alkotórész egy olyan j j oligonukleotid, amely képes ; ; azonosítani a betegséget oko- \ ; zó fehérjét, és jelet küld az en-! ! zimnek, hogy pusztítsa el. 1 ! A nanorészecskék működé- ! í sének alapját az képezi, hogy ; ; lemásolja az RNS interferes \ ! cia elnevezésű biológiai folya-! ! matot, amelyet laboratórium-! 1 ban már a HIV-vírus ellen is '< ■ hatékonyan vetettek be kuta- ] ; tók. Charles Cao és Chen Liu [ j eredményéről az amerikai tu- j j dományos akadémia folyóira-1 1 ta, a PNAS online kiadásában 1 I számolt be. Világszerte mintegy 170 mii-; ! lió hepatitisz C vírusfertőzött | ! van, akiknek azzal kell szembe-1 ! nézniük, hogy egyre rosszab- ! ; bodó májgyulladás, vagy akár ; ; májrák alakulhat ki náluk. Ko- j J rábban a fertőzés leggyakoribb ! 1 forrása a nem megfelelően el-! I lenőrzött vérkészítmény volt, ! > ma már inkább a drogfogyasz-; ; tás közben közösen használt tű j [ vagy a védekezés nélküli szex ! ! a jellemző. Jelenleg nincs vak-! 1 cina a hepatitisz C ellen, a leg-! ! több vírusfertőzött tünetmente-; ; sen él évekig, ezért sokszor túl j I későn kezdik meg náluk a ma | ! használatos, két komponensű ! ! (peginterferon és ribavirin ha-1 I tóanyagú) kezelést i Asztronauta ! fonalféreg ; Párizs. A fonalféreg, a ; ; Caenorhabditis elegáns az em- ! ! bérnél sokkal jobban alkal-! ! mazkodik a kozmikus körül- '< I ményekhez, így a sugárzáshoz ; ; és a súlytalansághoz. Az ászt- j I ronauta-fonalférgek izomzatá- ! ! ban kevesebb a toxikus fehér- 1 1 je, mintha a Földön maradtak ! | volna. Egének normális műkő- ; ; dése nélkül a fonalférgek iz-; ; mai kevésbé öregedtek. 1 Ideggyógyászat: ve új magyar gyo Budapest. Magyar kutatók új módszert fejlesztettek ki az idegrend szeri túlterheltség okozta betegségekre. Kutatók és mérnökök többéves fejlesztői munkája eredményeként, teljesen új szem léletű orvosi eljárás és készülék született a krónikus ideg- rendszeri túlterheltség okozta betegségek kezelésére. A neurológiai eljárás az emberi szervezet bőrben találha­tó szabad idegvégződésein keresztül gyakorol hatást az idegrendszerre. Az EMOST (ElectroMagnetic Own Signal Therapy, Saját Jel Terápia) eljárás főként az ideg- rendszeri túlterheltségből adódó szabályozási zavarokra nyújthat megoldást. A kutatók az alvás folyamatát vizsgálva jutottak el a tudo­mányos felismerésekhez, majd az orvosi gyógymód kialakításhoz. A felismerés az, hogy az alvás során, az autonóm idegrend­szer önellenőrzést, majd regenerációt hajt végre nap, mint nap. Ha ez az önellenőrzés például folyamatosan fennálló stressz mi­att hiányos, akkor a természetes önrege­neráció is elmarad, a betegségek kialaku­lásának kockázata megnő. Ha ezt az ön- ellenőrzési folyamatot be tudjuk indíta­ni, akkor a szervezet jobban képes a ter­mészetes regenerációs folyamatait újraszervezni, illetve korrigálni, a regenerá­ciós lépéseket befejezni. Az idegrendszeri túlterheltség okozta betegségek száma saj­nos egyre nő, a stressz és a pszicho-szomati- kus alapú betegségek pedig ennek velejárói, így a módszer igen nagy érdeklődésre tart számot. A leginkább nemzetközi elisme­réseket begyűjtő magyar team elsőként neurológiai területe­ken ér el sikereket, másrészt alvászavar, krónikus lethar- gia, félelem, inkontinencia, poszt-traumás-stressz él­mény kezelésében sikeres - nyilatkozta dr. Erdőfi- Szabó Attila, a magyar or­vosi team vezetője. A világ­ban meghatározó szerepet játszó szaklapok, pl. a Nature Precedings, a Electromagnetic Biology and Medicine, vagy az European Biophysics Journal is felfi gyeit, sikeres bemutatkozást tartottak az Ukrán Tudo­mányos Akadémia Nem zetközi Neurologic Kongresszusán, az Euró pai Biofizikus Kong­resszuson Budapesten, illetve az Egyesült Álla­mokban, Mongóliában és Oroszországban. Mesterséges „me­dúza” Washington. Úszni is képes az a mesterséges „medúza”, amelyet a patkány szívizom­sejtjeiből és szilikon-polimer­ből hoztak létre a Harvard Egyetem és a Kaliforniai Mű­szaki Egyetem (Caltech) kuta­tói. A Medusoidnak elnevezett „lény” úgy működik, mint az emberi szívhez hasonlatos ter­mészetes biológiai pumpa, így modellként szolgálhat a szív­működés élettanának tanul­mányozására. A Harvard Egyetem és a Caltech kutatói éveken át igyekeztek megfejteni, hogy miként közlekedik a me­dúza, amely pumpálva halad előre. Ä tudósok vizsgálták a medúza iz­mainak elhelyezkedé­sét, azt, hogy testük mi­ként húzódik össze, s ernyed el, valamint, hogy a folyadékdina­mika miként segíti, vagy hátráltatja mozgá­sukat. Megértvén a me­dúza mozgásfunkcióit, a kutatók hozzáfogtak mesterséges változatá­nak létrehozásához, a te­remtményt vékony szil­ikon-membránon tenyész­tett patkány-szívizomsejtek segítségével növesztették. (A szilikonnak köszönhetően a lény nyolckarú medúza alakját öltötte). A teremt­ményt elektrolittal (elekt­romosságot vezető folya­dékkal) feltöltött tartályba eresztették, amelybe mihelyt áramot vezettek, életre, kelt a Medusoid. A szívizomsejtek azonban még az elektromos impulzus előtt elkezdtek ösz- szehúzódni. Az úszkáló, lény viselkedése a szaporodást és a táplálkozást kivé- nagyon ha­sonlatos az igazi me­dúzák­hoz. Műtétek látható he New York. A messziről látható hegek gyakran megkeserítik viselőjük életét: a sebészeti beavat­kozás után a heg elárulja a korábbi betegséget, a baleset, például égés következménye torzító, akár a mozgást megnehezítő bőrkárosodás is lehet - ezen segíthet egy amerikai kutatók által fölfede­zett kezelés, amely a hegszövetet szinte láthatat­lanná teszi. A New York-i Egyetem orvostudományi karának kutatói Bruce N. Cronstein vezetésével a hegkelet­kezés okait vizsgálták. Kimutatták, hogy ez a fo­lyamat összefügg az adenozin-trifoszfát (ATP) je­lenlétével, mely a sejteken belüli energiaátvitel alapja, így többek között az izomsejtek összehúzó­dásához szükséges energiaforrás. A bőr és az alat­ta lévő szövetek sérülése esetén azonban ATP szi­várog a károsodott sejtekből. Ez alapvetően segíti a gyógyulást, ám ha a sejtek rendeződése után to­vábbra is a bőrszövetbe kerül, akkor egyre vasta­gabb lesz a heg ezen a területen. A kutatók, akik egerek hátán ejtett sebeket tanulmányoztak, a FA­SEB Journalban közölt dolgozatukban leírták, hogy a bőrben lévő ATP-receptorok működésének befolyásolása útján a heg megjelenése szemmel láthatólag csökkenthető. Kísérleteik során kimutatták, hogy az A2A re­ceptor működésének gyógyszeres gátlása megaka­dályozza a vaskos heg növekedését az egerek há­tán. Az egerek bőrén lévő sebek alig látszottak a kezelés hatására.- Az emberek életében, kiváltképp a műtéti be­avatkozások során keletkező hegek legtöbbször alig láthatók, de vannak, akik ezeket is kellemet­lennek érzik - írta Gerald Weissmann, a FASEB Jo­urnal főszerkesztője, hozzátéve: ha sikerül olyan eljárásokat kidolgozni, melyek a hegképződést megakadályozzák, sok ember életminőségén le­het javítani. ■* % * » * i 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents