Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-23 / 169. szám
SPORTTUKOR 2012. JÚLIUS 23., HÉTFŐ London 2012 - Sportági ABC (i.) A XXX. nyári olimpiai játékokat július 27-e és augusztus 12-e között rendezik meg Londonban. A Magyar Olimpiai Bizottság a londoni olimpiára 158 magyar sportoló nevezett. Az alábbiakban az olimpiai sportágakat, és a magyar versenyzőket mutatjuk be. Asztalitenisz Asztaliteniszben két-két női és férfi játékos képviseli Magyarországot a londoni olimpián, az elvárás velük szemben, hogy minél tovább eljussanak a kieséses főtáblán. A játékokon - csakúgy mint négy éve - az egyes mellett csapatversenyt rendeznek, Tóth Krisztina, Póta Georgina, Zwickl Dániel és Pattantyús Ádám ugyanakkor egyformán csak egyéniben szerepel. A sportág 1988-ban került fel az olimpia •műsorára és a svéd Jan-Ove Waldner, valamint a dél-koreai Dzsung Hva Hjun, Jung Ja Jang kettős barcelonai, illetve a szintén dél-koreai Rju Szeung Min athéni sikerétől eltekintve csak kínaiak nyerték az aranyérmeket. Négy éve Póta és Tóth a harmadik (a legjobb 32 között), Lovas Petra pedig az első fordulóban esett ki egyesben, míg Jakab János a legjobb 48 között búcsúzott. A 19 fős atlétaválogatott alkotja - az úszók és vízilabdázók után - a harmadik legnagyobb csapatot a magyar pekingi küldöttségen belül. A csapatból érem-, sőt aranyesélyes a friss Európa-baj- nok kalapácsvető, Pars Krisztián. Az olimpiai részvételhez a nemzetközi szövetség (IAAF) által meghatározott szinteket kellett teljesíteni. A magyar atléták 37 érmet - közte kilenc aranyat - szereztek eddig az olimpiákon. A győztesek sorát 1900-ban a diszkoszvető Bauer Rudolf nyitotta, a legutóbbi dobogós helyezés Kiss Balázs nevéhez fűződik, aki Atlantában kalapácsvetésben nyert. Ebben a versenyszámban négyszer állhatták fel magyarok a győzelmi emelvény legfelső fokára, Kiss mellett Németh Imre (1948), Csermák József (1952) és Zsivótzky Gyula (1968), utóbbi 1960-ban és 1964- ben második volt. A sor Athénban folytatódhatott volna, de a kalapácsvető Annus Adriánt és a diszkoszvető Fazekas Róbertét is megfosztották aranyérmétől, doppingvétség miatt. Peking után az eredetileg negyedik Pars Krisztián virtuálisan ezüstérmessé lépett elő két fehérorosz kalapácsvető doppingolás miatti kizárása után, de a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) 2010-ben megsemmisítette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntését. Az atlétika a kezdetektől a játékok egyik csúcspontjának számít. Birkózás Hét magyar versenyző vesz részt a londoni olimpia birkózó versenyein. A legnépesebb küldöttség a kötöttfogásúaké lesz, akik hét súlycsoportból négyben (55 kg Módos Péter, óó kg Lőrincz Tamás, 74 kg Bácsi Péter, 120 kg Deák Bárdos Mihály) szereztek indulási jogot. A szabadfoAtlétika gás két (74 kg Hatos Gábor, 120 kg Ligeti Dániel), a női szakág pedig egy (63 kg Sastin Marianna) indulóval képviselteti magát. A kötöttfogású csapattól egy-lyét érmet várnak a sportág vezetői, s ez a cél egyáltalán nem tűnik elérhetetlennek, még úgy sem, hogy nem indulhat Londonban a négy éve ezüstérmes Fodor Zoltán (84 kg), illetve a 2009-es világbajnok Kiss Balázs (96 kg). A kvótát szerzett négy birkózó közül egyiktől sem lenne nagy meglepetés, ha dobogóra állna. Mindannyian értek el komoly eredményeket a közelmúltban is: a 2006-ban Euró- pa-bajnok Lőrincz Tamás és 2008-as kontinenselső, pekingi ötödik Bácsi Péter tavaly, míg Módos idén volt Eb-második, a nehézsúlyú veterán, ötszörös világ- bajnoki ezüstérmes Deák Bárdos pedig a tavalyi és a 2009-es Eb-n is harmadik tudott lenni, az elmúlt évi vb-n pedig - Módoshoz hasonlóan - az ötödik helyen zárt. A szabadfogásúaknái ugyan csak kétfős, ám kifejezetten erős a csapat, Hatos a 2010-es vb-n és az idei, illetve tavalyi Eb-n is harmadik tudott lenni, míg a 23. születésnapját a játékok ötödik napján (július 31.) ünneplő Ligeti a márciusi Európa-bajnokságon második, tavaly pedig harmadik volt a kontinensen, míg a 2010-es világbajnokságon az ötödik helyen zárt. Pekinghez hasonlóan Londonban is egyedül Sastin Marianna képviseli a magyar női birkózókat. A 2008 előtt még 59 kg- ban szerepelt birkózó jelenleg a 63 kg-os kategória legjobbjai közé tartozik, a tavalyi világbajnokságon második, egy évvel korábban pedig harmadik volt, azaz reális éremszerzési eséllyel utazik a brit fővárosba. A birkózás az aranyérmek számát tekintve (19) a kajak-kenuval holtversenyben a harmadik legeredményesebb magyar olimpiai sportág. Az első győzelmet 1908-ban Weisz Richárd szerezte meg Londonban. Azóta olyan kitűnő utódok csatlakoztak már hozzá, mint Pólyák Imre, Kozma István, Hegedűs Csaba, Növényi Norbert, Kocsis Ferenc, Sike András, Farkas Péter vagy Repka Attila. Legutóbb, Athénban pedig Majoros István jutott fel az 55 kg- os kategória csúcsára. Cselgáncs Tpekingi hatfős válogatott után a londoni olimpián nyolc cselgáncsozó képviseli a magyar színeket, s a csapatnak a fele rendelkezik ötkarikás tapasztalattal. A kétéves Világkupa-sorozatból, közvetlenül a súlycsoportonkénti világranglistáról a férfiaknál az első 22, míg a nőknél az első 14 kvalifikálta magát, köztük Ungvári Miklós (66 kg), Csoknyai László (81), Bor Barna (+100), Csernoviczki Éva (48), Karakas Hedvig (57), Mészáros Anett (70) és Joó Abigél (78). Hozzájuk csatlakozott később Madarász Tamás (90), akinek az európai szövetség (EJU) juttatott kvótát. Korábban Ungvári, Bor, Csernoviczki és Mészáros szerepelt már olimpián. A dzsúdó 1964-ben szerepelt először az ötkarikás játékok műsorán. A magyarok 1972-ben Münchenben szerezték az első pontot Hetényi Antal ötödik helye révén. Az első érem Tuncsik József nevéhez fűződik, aki 1976-ban, Montrealban harmadik lett. Négy évvel később Moszkvában Kincses Tibor és Ozsvár András szintén a dobogó harmadik fokára állhatott fel, de azután 1992-ig kellett várni az újabb érmekre. A barcelonai olimpián kiugró teljesítményt nyújtottak a magyarok, egy arany- (Kovács Antal), két ezüst- (Csák József, Hajtós Bertalan) és egy bronzéremmel (Csősz Imre) tértek haza. Atlantában két ötödik hely jutott Kovács Antal és Csák József révén, majd Sydneyben mind a hat, Athénban mind- két-magyar helyezetlenül zárt. Négy éve, Pekingben négy hetedik hely volt a „termés”. Evezés Négyfős magyar válogatott indul a londoni olimpia evezősversenyein, a harmadik ötkarikás fellépésére készülő Varga Tamás, Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpár döntős szereplésben reménykedik. A duó az athéni játékokon ötödik helyen végzett, majd 2005- ben világbajnoki, 2007-ben pedig Európa-bajnoki címet szerzett. Ezek után Pekingben csak a csalódást keltő 14. helyen zártak, utána szét is váltak, Hirling pedig jó időre abbahagyta az evezést. Tavaly ősszel ültek ismét össze, s mint kiderült, ez jó döntésnek bizonyult, hiszen májusban kiharcolták az olimpiai részvétel jogát. A másik magyar hajóban Simon Béla és Széli Domonkos ül majd - utóbbi azután került a kormányos nélküli kettes csapatba, hogy Simon korábbi párja, Juhász Adrián tavasszal fennakadt egy doppingellenőrzésen. A versenyzőt hét hónapra eltiltották, így nem indulhat Londonban. A Simon, Széli kettős számára a tisztes helytállás lehet a cél. Az evezés már az 1900-as párizsi játékokon szerepelt a műsorban, a könnyű- súlyúak az 1996-os atlantai olimpián állhatták először rajthoz. A magyarok eddig egy-egy ezüst- és bronzérmet szereztek, 1948-ban, Londonban a Szendey Antal, Zsitnik Béla és Zimonyi Róbert kormányos alkotta kormányos kettes harmadik, 1968-ban, Mexikóvárosban a Melis Zoltán, Sarlós György, Csermely József, Melis Antal összeállítású kormányos nélküli négyes második lett. A 2008-as pekingi olimpián csak a Hirling, Varga egység indult magyar részről. Gyeplabda Az olimpia gyeplabdatornáján sem a férfiak, sem a nők versenyében nem vesz részt magyar válogatott. A sportág 1908 óta szerepel a játékok programjában, melyből csak kétszer, 1912-ben és 1924-ben hiányzott. A férfiakhoz hasonlóan a nőknél is 12 csapat méri össze tudását. íjászat Az előző három olimpiához hasonlóan Londonban sem lesz magyar versenyző íjászatban az ötkarikás játékokon. Legutóbb 1996-ban, Atlantában indult magyar íjász, akkor Kovács Judit 45., Kiss Tímea pedig 51. lett. A magyarok közül a legjobb eredményt Nagy Béla érte el, aki 198(>ban Moszkvában az ötödik helyen végzett. Az íjászat 1900- ban, 1904-ben, 1908-ban és 1920- ban szerepelt a műsorban, majd hosszú mellőzöttség után az 1972-es müncheni játékokon került oda vissza. Kajak-kenu A magyar kajak-kenu válogatott összesen 13 versenyzővel - 7 férfi, illetve 5 női kajakossal és 1 kenussal - vesz részt a londoni olimpián. A küldöttségnek több számban is éremszerzési, sőt, győzelmi esélye van. A kenus Vajda Attila a hosszabb távon abszolút favorit, olimpiai és világbajnoki címvédőként száll majd vízre a Dorney-tavon. A férfi kajakosoknál Dombi Rudolf és Kökény Roland egysége friss Európa-baj- nokként utazik a játékokra, ahol mindenképpen a dobogót veszi célba, de a zágrábi kontinensviadalon mutatott teljesítménye alapján titkos esélyesként is számon tartják őket. A négyes és Dudás Miklós pontszerző helyet c6 loz meg a brit fővárosban. A sportágért rajongó közvélemény és a szakma a női válogatott minden egységét éremesélyesként tartja számon. Kozák egyesben tavaly második lett a szegedi világbajnokságon, majd idén júniusban szintén ezüstérmesként zárt az Eb-n. A Kovács, Douchev- Janics duó kontinensbajnoki címet ünnepelhetett a horvát fővárosban, ez az egység kétszeres címvédőként indul majd az ötkarikás játékokon. Douchev-Janics 200 m egyesben egyértelműen a favoritok közé tartozik, az 500 nies négyes pedig azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megtörje a nagy rivális németek 1996 óta tartó egyeduralkodásáL Magyarország női kvartettje legutóbb 1992-ben, Barcelonában állhatott a dobogó legfelső fokára. A sportág 1936-tól szerepel az olimpia műsorán, igaz akkor még csak négy számot - a férfiak számára K-l, K-2 illetve C-l, C-2 1000 méteres versenyt - rendeztek. A magyar kajakosok és kenusok összesen 19 arany-, 27 ezüst- és 25 bronzérmet szereztek. Az első bajnoki cím Fábián László és Urányi János nevéhez fűződik: a kajakpáros az 1956-os melbourne-i játékokon 10 000 méteren végzett az élen. A legeredményesebb versenyző a Londonban is csapattag Kämmerer és Douchev-Janics, valamint Storcz Botond szövetségi kapitány, ők mindhárman három-három aranyérmet szereztek a korábbi játékokon - Janicsnak ezen kívül van még egy ezüstje is. Legutóbb, Pekingben két aranyérmet gyűjtött a sportág: Janics Natasa és Kovács Katalin megvédte címét 500 m párosban, Vajda Attila pedig C-l 1000 m-en ért a csúcsra. Kajak-kenu, szlalom A kajak-kenu szlalom szakága először 1972-ben szerepelt az olimpia műsorán, majd 24 évnyi szünet után, 1996-ban került vissza ismét a programba. Magyarok eddig nem indultak, s Londonban sem fognak. Kerékpár (országúti) Lovassy Krisztián személyében egy magyar képviseli a piros-fe- hér-zöld színeket a londoni olimpián az országúti kerékpárosok mezőnyversenyében. Négy éve Pekingben két magyar szereplője volt a szakágnak, Bodrogi László az időfutamban állt rajthoz, míg Kusztor Péter a mezőnyversenyben indult. Előbbi 27., utóbbi 65. lett. Az országúti kerékpár már az első, 1896-os athéni olimpia műsorán is szerepelt, akkor férfi mezőnyversenyt rendeztek. Később kivették a programból, s 1912-ben került vissza. Azóta különböző versenyszámokban mindig volt országúti kerékpár az ötkarikás játékokon, a jelenlegi négy szám 1996 óta szerepel változatlanul az olimpiákon. Kerékpár (pálya) Ahogy négy éve Pekingben és nyolc éve Athénban, úgy Londonban sem lesz magyar résztvevője a pályakerékpáros versenyeknek. Ebben a sportágban legutóbb Szabolcsi Szilvia a 2000-es sydneyi ötkarikás játékokon képviselte a piros-fehér-zöld színeket, akkor ő ötödik lett a 200 méteres repülőversenyben. A pályakerékpár már az első, 1896-os athéni olimpián is szerepelt a műsorban, kizárólag 1912-ben nem kapott helyet a programban. A londoni játékokon fordul majd elő először, hogy a férfiak és a nők ugyanabban az öt számban versenyeznek. Négy éve az erősebbik nemnél hét, a gyengébbiknél pedig három aranyérmet osztottak ki. (Folytatjuk...) <> v t
