Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-23 / 169. szám

2012. JULIUS 23., HÉTFŐ NÓGRÁDIÉ I Pl tv« aj Az ítélkezés nem „nyolcórás” munka A napi sajtóban az elmúlt hónapokban sok helyen sok mindent lehetett olvasni a bíróságokról, különösen az igazgatási és személyi változásokról. Sokak előtt is­merősen cseng az Országos Bírói Hivatal, a Kúria ne­vei, a bírák kényszernyugdíjazása körüli viták. Rend­szeresen lehet hallani kiemelt bűnügyekről, vagy más nagy horderejű perekről. Természetesen a bírák min­dennapi munkájába a feleken és az ügyben részt vevő egyéb érdekelteken kívül, már kevesebben látnak be­le. Dr. Virágos Zoltán, bíróval folytatott beszélgeté­sünkben az abbiakban, néhány gondolat erejéig, néz­zünk be a kulisszák mögé... Bozó Renátó- Melyik bíráskodási terület a nehezebb: a polgári -, a munka- vagya büntetőjogi?- Fogalmazóként és bírósági tit­kárként mind a büntető, mind a szabálysértési bíráskodásba job­ban beleláttam, mint a polgári ügyszakos, majd ezt követően a munkaügyi- és közigazgatási ügy­szakra történt kinevezésemet kö­vetően. A Salgótarjáni Városi Bíró­ságon és jelenleg a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon az ítélke­zési munkámat érdemben a civilisztikához tartozó polgári jo­gi, gazdasági jogi, családi jogi és munkajogi, illetve tb,-és közigaz­gatási ügyek töltötték ki. A mun­kajog jogtörténetileg a polgári jog­ból vált ki, de anyagi jogi normá­it tekintve önálló jogág. A bünte­tő jog a fend kategóriákat követve a közjog része a szabálysértési joggal együtt. A fenti jogágak egy­mástól egészen, vagy részben el­térő jellegű anyagi jogi és eljárás­jogi normákkal vesznek részt a társadalom jogrendjének, jogbiz­tonságának megvalósítá­sában. Egy­mással nehe­zen, illetve egyáltalán össze nem ha­sonlítható élethelyzete­ket, társadal­mi jelensége­ket próbálnak megoldani, kezelni úgy, hogy mind az anyagi jogi „igazság”, mind a jogke­reső polgárok jogszerű érdeke érvényesüljön. Ez a kívánalom mindenfajta anyagi és eljárási jog­gal dolgozó jogalkalmazónak, így a bíráknak is nem egyszer okoz komoly dilemmát.- Melyik jelent az ember sze­mélyes életében nagyobb megter­helést?- A bíró az a személy, aki folya­matosan döntéskényszerben van, hiszen akár közjogi, akár ma­gánjogi te­rületen me­rül fel olyan történeti vagy kere­seti tényál­lás, amit jo­gilag minő­síteni kell, az önmagá­ban is meg- terhelés. Egy bizo­nyítottan el- követett bűncselek­ményre adan­dó helyes büntetőjogi reakció, egy kiskorú gyermek sorsát évekre előre meghatározó gyermek el­helyezési perben, vagy egy mun­kavállaló- és sokszor a családja életét is - minimum egzisztenci­álisan évekre meghatározó mun­kaügyi perben meghozandó dön­tés egyaránt nagy szakmai és pszichés megterhelés.- A bírák életében előfordul, hogy a munka terhét nem tudják lerakni a bíróság épületének ka­pujában, és az ítélkezés nehézsé­ge a családon csattan?- Az ítélkezés nem „nyolcórás” munka. Egy-egy, a rendelkezésre álló bizonyítási eszközökhöz mér­ten, jó döntés meghozatala előtt az ember sokszor, sok tényezőt újra és újra átgondol, elemez. Ez egy komplex folyamat, ami nem szorítható be egy irodába, a napi normál munkaidőbe. Ennek van egy olyan terhe, amit az ember valójában magában hordoz. Min­denkinek magának kell megta­lálnia azt a módot, hogy ezt a fe­szültséget hogyan kezeli.- Mi kell ahhoz, hogy az ember bíróvá váljon? Úgy értem elég a szorgalmas tanulás, vagy szeren­cse és egyéb tényezők is segítségül kell, hogy szolgáljanak?- Mindhárom, ebben a sor­rendben „és”-sel összekötve. Mindemellett én személy szerint azt gondolom, hogy az is szüksé­ges, hogy aki bíráskodásra szán­ja magát, az szeressen emberek­kel, problémás élethelyzetekkel foglalkozni, hiszen a jogszabály­okon túl mi valójában emberi sorsokkal foglalkozunk. A köz érdekében lehet, hogy adott eset­ben jogot, más esetben igazsá­got is, de mindenképp szolgálta­tunk. Az ember, az empátia nél­kül ez csak jogtechnika lenne. A bíráskodás ennél több.- Vannak megérzései a bíró­nak, amikor egy-egy ügyet tár­gyal? Ezekre is hallgat, vagy csak a törvény betűje az iránymutató?- Egy döntésnél az alap a ren­delkezésre álló bizonyítási eszkö­zök által bizonyított tényállás, amelyre épül egy anyagi jogi mi­nősítést követően a jogkövetkez­mény kimondása, vagy szankció alkalmazása. A bíró a bizonyíté­kokat meggyőződése szerint a maguk összességében értékeli, és szükség szerint mérlegeli. A jogi döntés meghozatalánál figyelem­be veheti az irányadó bírói gya­korlatot, illetve ebben a körben is tényállástól és jogkérdéstől füg­gően a szakmai meggyőződése szerint mérlegelhet. Dr. Virágos Zoltán Hogy a villám ne legyen csapás... Az emberek nagy része fél a villámlástól. Van, aki a hangjától, más attól, hogy őt „tekinti” majd célpontnak. Ez a félelem azonban nem alaptalan, hiszen rengeteg olyan eset történt már, amikor a villám égési sérüléseket okozott, illetve több eset­ben halálos kimenetelű volt. Az utóbbi napokban gyakori „vendég” volt me­gyénkben a vihar, ennek kapcsán olvashatják rö­vid összefoglalónkat. R.I. ______________________ Nó grád megye, A villám tulaj­donképpen egy nagy energiájú légköri kisülés, amelynek áram­erőssége 20-30 000 amper között mozog, kivételes esetekben azon­ban a 300 000 ampert is megha­ladhatja. A villámlás időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed, másodpercenként 160-1600 kilo­méteres sebességgel halad és akár 30.000 Co-os hőmérsékletet is előidézhet. Három alakja is­mert: vonalas villám, amely á leg­közönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, a felü­letvillám, amely egy-egy zivata­ros felhő nagyobb terjedelmű fel­villanásában mutatkozik, illetve a gömbvillám, amely gömb alakú, aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal. A villámlást dörgés kíséri, amely a levegő hir­telen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dör­gést. Amennyiben a kisülés a kö­zelünkben történik, erős rövid cPattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villámlás időtar­tama egy másodperc töredéke, addig a dörgés több másodpercig is eltart, ennek oka a hang vissza­verődése a felhőkről, földi tár­gyakról.- A villámcsapás elsősorban az exponált helyeken (hegytetőn, sík terepen, nagyobb vízfelületen) tartózkodókat veszélyezteti. Aho­gyan a felhőből kiinduló villám a talaj felé halad, a legrövidebb utat keresi - és időnként előfordul, hogy ez egy magában szabadon álló ember testén át vezet. A vil­lám becsaphat az illető vállánál, a lábán keresztül lefuthat a teste egyik oldalán, majd eléri a talajt. Amíg útját megteszi, nem kis gyötrelmet okoz. Fájdalmat, égési sérüléseket és akár sokkot is elő­idézhet, de ennek ellenére a vil­lámcsapás energiájának nagy ré­szét a talaj fogja fel. A legfőbb ve­szély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leáll­nak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket okoz. Az áldozat rendszerint nem hal meg, kivéve két esetet: ha a szívén vagy a ge­rincoszlopán halad keresztül - mondta Noskó Zsolt tűzoltó őr­nagy, a Nógrád Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság szóvivője.- Viharok idején lehetőleg olyan épületben tartózkodjunk, amely villámhárítóval van ellát­va. Ezáltal a villámcsapás okoz­ta sérüléseket kivédhetjük. Ab­ban az esetben azonban amikor Megkezdődött a muzsikustábor Az elmúlt hét végén már huszonhatodszor nyitotta meg kapuit a balassa­gyarmati „Zene Határok Nélkül” nevet viselő Nemzetközi Muzsikustá­bor és Művészeti Feszti­vál. H. H. _____________________ Bal assagyarmat a tábor részt­vevői tíz országból érkeztek, akad olyan muzsikus, aki a távoli Ausztriából kapott kedvet ahhoz, hogy a nyáron magyar mesterek­kel gyakoroljon az Ipoly-parti vá­rosban. A tanári kar már-már ha­gyományos összetételű, hiszen a művészek többsége visszajáró vendégnek számít a fesztiválon, de például idén már az oktatók közt találkozhatunk a fiatal, ba­lassagyarmati származású hege­dűművész, Banda Ádám nevével. A rendezvények nem csupán a városban lesznek, hanem pél­dául július 28-án, szombaton délután 15 órától a mohorai Tolnay Klári Emlékházban lép fel Fenyő Gusztáv zongoramű­vész és Klenyán Csaba klarinét­művész. A fő esemény ebben az évben is a régi vármegyeháza nagytermében tartandó július 29-én, vasárnap este 19t órakor kezdődő zenekari est, illetve a másnapi gálakoncert a „zeneis­kolában”. hirtelen ér minket egy nagyobb zivatar, a következőkre ügyel­jünk: húzódjunk be valahová (ne magányosan álldogáló fa alá). A legjobb egy ház vagy egy üzlet. Abban az esetben ha gépkocsi­ban ülünk, az ablakokat húzzuk fel, a fém részeket ne érintsük meg. Hagyjuk el a korábban már említett kimagasló vagy expo­nált helyeket (sík területek, na­gyobb kiterjedésű vízfelületek, hegytetők). Kerüljük a nedves talajt, azonnal hagyjuk el a víz­felületeket, illetve a kőomlás ve­szélyes szakadékokat. A barlan­gok, mélyedések akkor nyújthat­nak védelmet, ha legalább 1,5 méter mélyek. Védekezhetünk úgy is, ha 10-30 centiméter vas­tag szigetelőrétegre állunk (szá­raz kő, ruhanemű). Ebben az időszakban nem ajánlott öreg, magányosan álló fa alatt táboroz­ni sem, hiszen a lezuhanó ágak összezúzhatják a sátrat, és a vil­lámcsapás veszélye is itt a legna­gyobb - tette hozzá a szóvivő. HIVATALOS MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ Auto-Trade '91 Kft. Szerviz: 32/512-244. 3100 Salgótarján, Forgách A. út 100. E-mail: szerviz(a>autotrade91kft.hu Szalon: 32/520-621. 3100 Salgótarján, Rákóczi út 66. E-mail: skodaert(a)autotrade91kft.hu V l t I

Next

/
Thumbnails
Contents