Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-19 / 166. szám
2012. JULIUS 19., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN ELETMOD UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ A genetikai hajiam nem ok az elhízásra A Duke Egyetem munkatársai több mint ezer újzélandi ember adatait elemezték, akik 1972 áprilisa és 1973 márciusa között születtek, és részt vettek egy csaknem 40 évig tartó követéses vizsgálatban. Daniel Belsky, a tanulmány egyik szerzője szerint a genetikai háttér távolról sem jelent végzetet.- Számos nagy genetikai kockázatú gyerek nem hízott el, míg egyes alacsony genetikai kockázattal élő gyerekek kövérek lettek - mondta a tudós. Az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban 32 olyan génváltozat jelenlétét vizsgálták, amelyekről az elmúlt években kiderült, hogy növelik az elhízás kockázatát. Megállapították, hogy azok a gyerekek, akik a nagyobb kockázatú génváltozatokat hordozták, 1,6-2,4-szer nagyobb esély- lyel lettek kövér felnőttek azokhoz képest, akik az elhízás szempontjából alacsony kockázatú génváltozatokat örökölték szüleiktől. Náluk a bébiháj elvesztése után korábban jelent meg a túlsúly is, mint kisebb genetikai kockázatú, mégis többletsúlyt felszedő kortársaiknál. Belsky hangsúlyozta, hogy az elhízásra való genetikai hajlammal született gyerekeknél is lehet csökkenteni a súlygyarapodás kockázatát egészséges étrenddel és aktív életmóddal. Vízparton jobb az élet Jobb egészséget jelenthet, ha valaki a tengerpart közelében él - derült ki egy több mint 48 millió brit lakos adatait elemző tanulmányból. Az elemzés azt mutatta, hogy minél közelebb él valaki a tengerparthoz, annál nagyobb valószínűséggel számol be jó egészségről a megelőző évre vonatkozóan. Az összefüggés akkor is érvényes maradt, amikor a kutatók az egészséget befolyásoló más tényezők hatását is számításba vették, például az életkort, nemet, a társadalmi-gazdasági helyzetet, valamint azt, hogy park vagy zöld terület közelében élnek-e. Ben Wheeler kutatásvezető, az exeteri Peninsula Orvosi Egyetem munkatársa elmondta, hogy a különbség ugyan kicsi, ám a teljes népesség esetében már jelentős hatást jelent. A kutatók feltételezik, hogy a tengerpart közelsége csökkenti az általános stresszt, és ezen keresztül vezet el a jobb egészségi állapothoz - idézte a LiveScience című ismeretterjesztő portál. A rossz alvás öregrti az agyat Újabb tanulmányok igazolják, hogy az alvás mennyisége és minősége kapcsolatban lehet a szellemi leépüléssel - számoltak be róla kutatók az amerikai Alzheimer Szövetség Vancouverben megrendezett nemzetközi konferenciáján. Az egyik ismertetett tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is mintegy két évet öregít az agy korán, míg egy másik vizsgálat eredménye arra utalt, hogy a napközben tapasztalt folytonos álmosság idősebb embereknél a szellemi leépülés előrejelzője lehet. Az első tanulmányban 15 ezer nő adatait elemezve jutottak arra a kutatók, hogy azok, akik naponta átlagosan öt óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alszanak, gyengébben teljesítettek a mentális teszteken azokhoz képest, akik átlagosan naponta hét órát töltöttek alvással. A túl kevés és a túl sok alvás két év öregedéssel egyenértékű romlást okozott a mért kognitív képességekben. Az évtizedekig tartó követéses vizsgálatban azt is megfigyelték a kutatók, hogy azok a nők, akiknek az alvásideje jelentősen megváltozott az évek során, gyengébben teljesítettek a későbbi teszteken, függetlenül attól, hogy mennyi volt az eredeti alvási időtartamuk. Elizabeth Devore kutatásvezető, a bostoni Brigham és Női Kórház járványügyi szakembere elmondta, hogy az alvási idő jelentős megváltozásának hátterében a cirkadián ritmus - az alvás és ébrenlét 24 órás ritmusának - felborulása állhat, ezért romolhatnak az érintettek kognitív funkciói. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói tanulmányukban 1300-nál több, 75 év feletti nő alvásminőségét vizsgálták szenzorokkal. Úgy találták, hogy azoknál, akiknél alvászavar vagy légzési zavar jelentkezett, kétszer nagyobb valószínű-1 séggel jelentek meg a követés öt éve alatt az enyhe szellemi leépülés jelei. Francia kutatók közel ötezer olyan embert követtek nyomon nyolc éven keresztül, akiknek az életkora 65 év felett volt a vizsgálat kezdetekor. Az álmatlanság különböző formáit elemezve azt figyelték meg, hogy azoknál, akik napközben szinte folyamatos álmossággal küzdöttek, nagyobb volt a demencia megjelenésének kockázata a követés ideje alatt. Alzheimer-kór - A felejtés betegsége A BETEGSÉG LEFOLYÁSA: Az agy érintet) régiót 15-20 éwei a halál előtt: #gs5n«loS«dás és tevezés # tanulás és emlékezés A halál előtt 15-20 évvel: A halál előtt 2-10 éwei: korai stádium középstádium feledékenység jelentősebb kihagyások •a rövidtávú memória csökkenése »a beteg elfelejti a nevét és . . nehézségek a helyes szavak meg- a hozzatartozoit nem ismén fel találásában, a hobbik iránti * a mindennapok érdeklődés megnövekedése , ,a mindennapi teen- ****^- az idoerzek eivesztese dők elhanyagolása Az agy érintett régiói kés«*: # beszéd és értés ■rw-irr- # tájékozódás A halál előtt 1-5 évvel: előrehaladott áíapot a kontroll elvesztése •a magasabb fizikai funkciók ...,____e: evés, járás, wc-használat LEFOLYÁS AZ AGYBAN *az _ intori [változások: nem tud befogadni Az agy eh/attozása: A normáSsagy B zsugorodás 20 %-ig az idegsejteken kívül: az Alzheimer-plakkok fejődése protein t beta-amyloig anzim. ^ A proteinstruktúrák az agyban beta-amyloidot tartalmaznak. Bizonyos enzimek beta-amyloidot választanak ki. '* «a, Yj 'sF'# * * i az idegsejteken betű): a sejtváz szétesik egészséges idegsejtek Alzheimer-kőros i stejtváz (mätfotubpii A szabad beta-amytoidok lerakódásokat (plakkokat) képeznek, amelyek károsról az idegsejteket. ....1....... Forrá s: DRA / MTV A* Sajtóadatbank / MTI mtí) Sok idegsejt tau-pn álló «csavarodott szálat tartalmaz. Ezek részei a sejtvázak (mikrotubulik). Alzheimer esetén a tau-proteíneket foszfát-csoportok terhelik. A mikrotubulik szétesnek, a sejtek ehalnak. mm.mt.hu Afóbiás szorongás gyorsíthatja az öregedést Összefüggést találtak amerikai kutatók a fóbiás szorongás és a genetikai anyagot a károsodástól védő, a kromoszómák végeit lezáró telomerek rövidülése között, ami gyorsabb biológiai öregedést jelenthet „Sok embert foglalkoztat, hogy a stressz gyorsítja-e az öregedést, és ha igen, akkor hogyan. Tanulmányunk kapcsolatot tárt fel a pszichológiai stressz gyakori formája, a fóbiás szorongás és a korai öregedés valószínű mechanizmusa között” - magyarázta Olivia Okereke, a PLoS ONE című internetes szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője, a bostoni Brigham és Női Kórház kutatója. A telomerek az életkor előrehaladtával általában rövidülnek, az ugyanolyan korú emberek között pedig a rövidült telomereket összefüggésbe hozták már a rák, a szívbetegség és a demencia nagyobb kockázatával, általánosságban pedig a rövidebb életkilátásokkal. Okereke és kutatótársai 5243, 42 és 69 év közötti nő adatait elemezték, akik valamennyien egy nagyszabású, :fegészségügyfdólgó2ók bevonásával készült, követéses amerikai tanulmány résztvevői voltak. A felmérésben voltak fóbiákra vonatkozó kérdések is, két típusú túlzott, indokolatlan félelemre kérdeztek rá: a bezártságtól és a tömegtől való pánikreakcióra. Az elemzésből az derült ki, hogy összefüggés van a fóbia és a telomerek rövidebb hossza között. A különbség a fóbiás és nem fóbiás nők telomerhossza között akkorának mutatkozott, mintha hat év korkülönbség volna köztük. A különbségek akkor is megmaradtak, miután a kutatók figyelembe vettek más életmódi tényezőket is, amelyek szintén hatással vannak a telomerek hosszára, így a dohányzást, a testsúlyt és a fizikai aktivitás szintjét A kutatók hangsúlyozták azonban, hogy nem ok-okozati kapcsolatot tártak fel, hanem összefüggést: lehetséges, hogy a rövidebb telomerrel bíró emberek általánosságban esendőbbek a stresszel szemben - idézte a tanulmányt a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál. Ötmillió embert öl meg a tétlenség Egy, a Lancet című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmány szerint a világ felnőtt lakosságának harmada fizikailag inaktív, a passzív életmód évente ötmillió ember életét követeli. Nagyjából minden harmadik, tizenöt évesnél idősebb egyén - vagyis világszerte mintegy másfél milliárd ember - életvitele nem felel meg a fizikai aktivitásra vonatkozó jelenlegi ajánlásoknak. A jelentés a problémára világjárványként hivatkozott. A kamaszok körében még aggasztóbb a helyzet: a 13 és 15 év közöttiek körében ötből négyen nem mozognak eleget. A tanulmány fizikai inaktivitásnak azt tekinti, ha valaki nem végez hetente ötször harmincpercnyi, közepes intenzitású testmozgást, vagy hetente háromszor 20 perc nagy intenzitású testmozgást, esetleg ezek kombinációját. Megállapították a tanulmányban azt is, hogy az inaktivitás növekszik a korral, gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, és a magasabb jövedelmű országokban a lakosság nagyobb hányadát érinti. Egy másik Lancet-tanulmány népességstatisztikákkal hasonlítja össze a fizikai aktivitás szintjét és egyes betegségek előfordulását, köztük a cukorbetegségét, a szívbetegségekét és a rákét. Az eredmény alapján a mozgáshiány 2008-ban több mint 5,3 mülió ember halálát okozta az 57 millió halálesetből. A tanulmány állítása szerint az inaktivitás a dohányzásnak és az elhízásnak megfelelő nagyságú kockázati tényezőt jelent. Becslések alapján a mozgáshiány okozza a szívós érrendszeri betegségek hat százalékát, a 2-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség 7 százalékát, valamint a mellrák és a vastagbélrák 10 százalékát. A tanulmány szerzői azt állítják, hogy ha a mostanihoz képest 10 százalékkal kevesebben lennének inaktívak, az visszafogott becslések szerint is évente félmillióval kevesebb halálesetet jelenthetne világszerte. Az emberi testnek mozgásra van szüksége ahhoz, hogy a csontok, az izmok, a szív és más szervek megfelelően működjenek. A szakemberek azonban épp azt hangsúlyozzák, hogy miközben az emberek egyre több időt töltenek el számítógép előtt, televíziót nézve vagy autóban ülve, egyre kevesebb időt szánnak gyaloglásra, futásra vagy kerékpározásra. A szerzők arra is kitértek, hogy globális összefogásra van szükség a fizikai aktivitás támogatásában: javítani kell a gyalogosok és a biciklisták helyzetét a városi utakon, az iskolákban több testnevelésre van szükség, és növelni kell a bárki számára szabadon hozzáférhető edzőhelyek számát. » I * I» * 1
