Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-18 / 165. szám
2012. JÚLIUS 18., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐ i Új fénytrükk London. Új módszert fej- ; lesztettek ki kutatók arra, ; hogy visszaverő anyagok mö- ! gé lássanak be, fényképet ké- ! szíthessenek a befagyott ab- ' lak vagy a bőr mögött lévő ; dolgokról, sőt akár a sarkon ; túli területről. Izraeli kutatók ! természetes fényt használtak I kísérleteikben. Az általuk ki- ! fejlesztett térbeli fénymodu- ; látor (SLM) visszaalakítja ; mindazokat a szóródásokat, ! amelyeket a fény a tárgy felü- ! létén elszenvedett.- Ha egy tojásban fejlődő ; embriót akarunk megfigyel- ! ni, miközben a tojáshéj szór- ! ja a fényt, vagy a bőrön aka- 1 runk átlátni, akkor a szóró- í dás a legnagyobb ellensé- ; günk - fejtette ki Járón ; Silberger, az izraeli Weiz- ! mann Intézet kutatója, aki 1 munkatársaival éppen erre a < célra fejlesztette ki a térbeli ; fénymodulátort (SLM). ; Az SLM módosítja a bejövő ! fénysugár fázisát. Hasonlóan ! ahhoz, ahogyan a tengerben a ' hullámok sorozata eléri a ; sziklákat vagy a szörfösöket, a [ fény hullámai is lelassulnak ! vagy más irányba terelődnek, ! amikor szóró anyagra vetül- ! nek. Az SLM pixelsorokból áll, ; amelyek korrigálják a vissza- ! vert fényhullámokat, méghoz- í zá úgy, hogy szelektíven lelas- 1 sítják a sugár egyes részeit, í miközben másokat érintetle- ; nül hagynak továbbhaladni. A ; technika azon alapul, hogy ! amikor elektromos mező éri 1 az SLM pixeleit, az megváltoz- ■ tatja a fény rajta való áthatolá- ; sának sebességét. ; Silberger csoportja először ! közönséges lámpával világí- ! tott meg egy nagymértékben ! szóró műanyag filmet, miköz- ; ben számítógéppel finom- ; hangolták az SLM-et addig, ! amíg tiszta képet nem kaptak ! a film mögött lévő lámpáról. I Később aztán más tárgyakról ; is éles képeket nyertek a fll- ; men keresztül, az SLM segít- ! ségével elérték, hogy a film ! olyanná váljon, mintha egy j tiszta lap lenne. Silberger cso- ; portja következő lépésként ; nem a szórt, hanem a vissza- ! vert fényre alkalmazta új ! módszerét, így ezzel a trük- 1 kel ők is láttathatnak „sarkon ; túl lévő” tárgyakat is. J -Vehetsz egy darab falat és ! tükörként használhatod. Nos, ! ez az a része, amikor minden- I kinek megemelkedik a szem- ; öldöke-utalt Silberger a meg- ; lepő alkalmazásokra. Budapest Valószínűleg az év végére sikerül kideríteni, hogy valóban a Higgs-bozont fedeztük- e fel, addig még kétszer ennyi adatot fogunk összegyűjteni - jelentette ki Horváth Dezső Szé- chenyi-díjas fizikus. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének (RMI) tudományos osztály- vezetője abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja, a CMS- és az ATLAS-kísérlet résztvevői egy genfi szemináriumon ismertették az „isteni” részecske keresésével kapcsolatos eredményeiket. Ismertetése szerint a két nagy kísérlet közül Magyarország a CMS (kompakt müon szolenoid) hivatalos résztvevője. A projektben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének, az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének, a Debreceni Egyetem kísérleti fizikai tanszékének és az ELTE atomfizikai tanszékének kutatói vesznek részt. A CMScsoportban mindkét egyetemről vannak diákok is.- Mi is, mint a többi részt vevő intézmény, felelősek vagyunk bizonyos detektorelemek működtetéséért és ezen kívül elemezzük az adatokat is - jegyezte meg Horváth Dezső, hozzátéve, hogy az ATLAS-kísérletben is vannak magyarok, de hivatalos magyar csoport nem működik.- A CERN-ben videokonferencia segítségével tartották szerdán a melbourne-i részecskefizikai világkonferencia, az ICHEP (International Conference on High Energy Physics) bevezető előadását oly módon, hogy a két nagy kísérlet, a CMS és az ATLAS ismertette, mire jutottak a Higgs-bozon keresésében a tavalyi és az idei eredmények elemzése során - mutatott rá a tudós. Mint kifejtette, a Higgs- mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megteremti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tömegük, az elmélet matematikai struktúrája ezt egyszerűen nem teszi lehetővé. A Higgs-mechanizmus, biztosítva a tömegek keletkezésének lehetőségét, „mellesleg” megteremti azt a nagyon furcsa részecskét is, amelyet Peter Higgs angol fizikus jósolt meg.- A Higgs-bozonnak gyakorlatilag nincsenek tulajdonságai, minden tulajdonsága zérus a tömegén kívül, ezért skalár részecskének hívjuk. Sokáig senki sem volt hajlandó elhinni, hogy ilyen részecske létezhet, de ahogy pontosodtak a kísérletek és a számítások, egyre inkább úgy tűnt, hogy ez a részecske megkerülhetetlen, valahol ott kell lennie. A nagy hadronütköztető CMS- és ATIAS-kísérletében - amelyek fő célja a Higgs-bozon megkeresése - sikerült kimutatni egy olyan részecskét, amely tényleg olyan, mint a Higgs-bozon. Az más kérdés, hogy tényleg az-e. Még be kell bizonyítanunk, hogy pontosan az, amit az elmélet megjósol, de mindenesetre egyetlen tulajdonsága sem mond neki ellent, és tényleg, ilyen részecskét idáig még nem láttunk - magyarázta a Széchenyi-díjas fizikus. Tájékoztatása szerint az ütköztetések során évente néhány millió gigabájtnyi adat keletkezett, amelyek elemzését párhuzamosan száznál több - egymással versengő - kutatócsoport végezte.- A hasonló témán dolgozó kutatócsoportok általában ugyanarra az eredményre jutnak, de az győz, amelyik a legkisebb bizonytalansággal hozza ki az értéket. Akkor mertük kijelenteni, hogy látjuk, amikor kiderült, hogy a tavalyi és idei adatokban és valamennyi lehetséges bomlási csatornában ugyanannál a feltételezett tömegnél észleltük az új részecskét. A két kísérlet két különböző energián, több bomlási csatornában folyik; utóbbi azt jelenti, hogy milyen más részecskére bomlik az adott részecske. Mindkettő pontosan ugyanott, ugyanolyan eseményeket észlelt. Ezért kellett egyszerre megtartani a két előadást, ennek alapján tényleg elmondhatjuk, hogy látjuk a részecskét, amely valóban olyan, mint a Higgs-bozon - összegezte Horváth Dezső fizikus. Már gyártják az új iPhone-t? Sanghaj. Japán internetes portál értesülései szerint az Apple kínai gyártótelepén megkezdték az ősszel bemutatandó új iPhone modellek sorozatgyártását, amely a végleges szoftver hiányában egyelőre a fizikai komponensek összeállítását jelenti. Az új iPhone az előzetes várakozások szerint augusztus végén vagy szeptember elején (más források szerint csak októberben), az iPod sorozat frissítésével együtt kerülhet leleplezésre, amelyet követően egy-két héten belül a boltok polcain is landolhat. A készülék végleges specifikációja egyelőre nem ismert, de számos forrás szerint 640x1136 képpontos, 16:9-es képarányú kijelzővel, ezáltal a jelenlegi készüléknél kicsit hosszúkásabb kivitelben, jobb kamerával, a 4S- hez képest nem üveg, hanem fém hátlappal és két- vagy négymagos processzorral, iOSó operációs rendszerrel a fedélzetén kerül leleplezésre. Előztek a nők London. Az intelligenciahányadost mérő IQ-tesztek évszázados történetében először lett nagyobb a nők mutatója, mint a férfiaké. Amióta az intelligencia ily módon való tesztelése 100 éve megkezdődött, a férfiak mindig magasabb pontszámot értek el, a különbség általában öt pont volt. Néhány éve azonban szűkülni kezdett a rés a férfiak és a nők IQ-ja között, az idén pedig előztek a nők - közölte az új-zélandi Otago Egyetemen. A vizsgák eredményeit Nyugat-Európából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Új-Zélandról, Argentínából és Észtországból gyűjtötték ösz- sze, a nők az utóbbi három országban szerepeltek jobban, mint a férfiak, de a teljes átlagot tekintve is megelőzték a másik nemet. A Szaturnusz gyűrűi ragyognak Washington. A Szaturnusz gyűrűi ragyognak a Cassini legújabb felvételein; a képek elkészítését az tette lehetővé, hogy az űrszonda megváltoztatta a repülési szögét - jelentette be a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL). „Legutóbb két éve kapta lencsevégre a Cassini a Szaturnusz káprázatos gyűrűit” - hangsúlyozták közleményben a |PL tudósai, akik szerint a Cassini új pályájának köszönhetően az űrszonda részletesebb adatokat gyűjthet a gyűrűk stabilizálásában szerepet játszó úgynevezett terelőholdakról. Tervezik vizsgálni a gyűrűkben időközönként megjelenő fura, propellerszerű képződményeket is. Ezek a struktúrák akkor képződnek, amikor a terelőholdaknál kisebb, ám a gyűrűket alkotó részecskéknél nagyobb átmeneti objektumok „tisztára söprik" maguk körül a környezetet. A Szaturnusz-gyűrűk propellerjeit az utóbbi években nem látták, mivel a Cassini pályája nem tette ezt lehetővé, amint azonban az űrszonda váltott, is inét feltűntek ugyanolyan pro|>ellerck, mint amilyeneket a múltban megfiI gyeitek - olvasható a Live Science tudományos hú portálon. V pályamódosításnak köszönhetően a CassiuLJittigii. gyei heti a Szaturnusz poláris régióit, valamint új szemszögből lesheti meg a bolygó holdjait is. „Új fejezet kezdő- • dik a Cassini felfedezéseinek történe tébén" hangsúlyozta Caroly n Porto, a Cassini-küidetés képalkotó csoport jának vezetője, aki szerint a mostani eredmény ek csupán előhírnökei a várható nagy dolgoknak. A CassiniHuygens az. amerikai űr kutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügy nökség (FSA) és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15- én indult ef Capo C anaveralsói, hogy tanulmányozza a S/.atoiousz körrtye xeté.t. illetve eljuttassa leszól gét, a I luygensl a Titán-hold felszínére. Az 5712 kilogrammos űrszonda, amely 366 kilogramm tömegű tudományos műszert és a 320 kilogrammos I luygensl vitte magával, 2004 júniusában jutott a Szaturnusz közelébe. \ program tudományos célja a gy űrűk háromdimenziós szerkezeté nek és dinamikus viselkedésének a v izsgálata, a holdak felszíni összeté telének és geológiai múltjának a meghatározása, a magnetoszférn viselkedésének és háromdimenziós szerke zetének a mérése, a Szaturnusz légkörének tanulmányozása. A tervek szerint a Cassini küldetése 2017 vé gé.ig tart.
