Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-03 / 152. szám
5 BELPOLITIKA. 2012 JÚLIUS 3., KEDD MSZP: megszorítások és „intézményesített népirtás” Budapest Az MSZP szerint súlyos megszorításokat szenved el az egészségügy a jövő évi költségvetés miatt Garai István Levente, a párt országgyűlési képviselője hétfőn, budapesti sajtótájékoztatón bírálta a július 1-jén bevezetett új egészségügyi ellátási rendet is, szerinte az aktív betegellátás szűkítése „intézményesített népirtás”, miután az rontja az ellátás hozzáférhetőségét, a betegeknek az új beutalási rend miatt esetenként 50-100 küo- méterrel távolabb kell utazniuk. Úgy fogalmazott: azzal, hogy számos kórház a jövőben csak krónikus betegségben szenvedők vagy idős betegek gondozásával, rehabilitációval foglalkozhat, az aktív ágyaikat viszont megszüntetik, az ott fekvőknek, ha éjszaka például gyomorvérzésük vagy infarktusuk van, „demokratikus joguk” lesz meghalni. Ä szocialista politikus felrótta, hogy az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 2013-ban az idei 1.735 milliárd forintról 1.675 milliárdra csökkennek, az egészségügyi közkiadások pedig a GDP 4 százaléka alá esnek vissza, ami a legkisebb arány a visegrádi országok között. A politikus arról is beszélt, beláthatatlan következményei lesznek annak, ha valóban nyugdíjba küldik a 62 éven felüli egészségügyi dolgozókat akkor, amikor mintegy ötezer orvos betöltöttq.ezt a kort, jelenleg is 171 üres háziorvosi állás üres, és csak tavaly 1.419 orvos és 482 szakdolgozó kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást. Szerinte az intézkedés miatt számos intézmény működés- képtelenné válhat és további háziorvosi körzetek ürülnek ki. Az egészségügyi bérrendezésről szólva Garai István Levente azt mondta, annak mértéke jócskán elmarad a 2002- ben végrehajtott ötvenszázalékos fizetésemeléstől, az alapellátásban dolgozók és a védőnők kimaradnak belőle, miközben például a rezidensek átlagbére ötezer forinttal csökkent az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt A képviselő kifogásolta a gyógyszerkasszát sújtó elvonást is. Jobbik: brutális leépülés zajlik az egészségügyben Budapest A Jobbik szerint a most kezdődött ágazati átalakítással és a jövő évi költségvetéssel az egészségügyben „brutális leépülés” és az „emberéleteket és az ellátást veszélyeztető megszorítás” zajlik - jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Votier János. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett rá, hogy az átalakítások hatására 2150 kórházi ágy szűnik meg és 9 kórházban egyik napról a másikra befejeződik az aktív ellátás. Emellett pedig a jövő évi büdzsé szerint 2013-ban 60 milliárd forinttal kevesebb állami forrás jut az egészségügyi kiadásokra. Ezen belül is a gyógyszer- kassza támogatása csökken a legjelentősebben és ezzel a magyar gyógyszerkassza az Európai Unión belül a legkisebb lesz az ország GDP-jével arányosan. Munkahelyvédelmi akció indul Budapest Tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben: ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték ki- terjesztéséből teremtené meg a kabinet. A kormányfő arról is beszélt, az elmúlt két év azt bizonyította, hogy Magyarország más úton jár, mint Európa, de „ez az út számunkra járható és sikeres”. A munkahelyvédelmi akcióterv ismertetésekor Orbán Viktor emlékeztetett a Fidesz-KDNP- frakció és a kormány közötti, munkahelymegőrzéssel és - teremtéssel kapcsolatos megállapodásra, valamint a foglalkoztatásról szóló nemzeti konzultációra - amelynek kérdőívét eddig több mint 400 ezren küldték visz- sza -, hangsúlyozva, hogy a munkahelyek védelme érdekében egy „soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre” készülnek, megkönnyítve a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást. Kifejtette, hogy a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Az utóbbi intézkedés körülbelül negyedmillió ember foglalkoztatást könnyíti meg - mondta, példaként említve a takarítókat, a kubikosokat és a rakodómunkásokat. A tartósan munkanélküliek alkalmazását segítendő a kormány javasolja, hogy esetükben az első két évben a munkáltatónak ne kelljen fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher. A miniszterelnök bejelentette, hogy ehhez hasonlóan a gyesről és a gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét. A többféle kedvezménye jogosultak a számukra legkedvezőbbet vehetik igénybe. Hatodik pontként a kisadózók adó-és adminisztrációs terheinek csökkentését, számukra tételes adózás bevezetését javasolta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknak az adófizetés rendkívül egyszerű, választható formáját kínálják majd. Aki ezt választja, annak egyetlen adót kell fizetnie, főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot. A kisadó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót - ismertette. A miniszterelnök azt is elmondta, tovább szeretnék növelni a kisvállalatok súlyát a munkaerőpiacon, ezért a legfeljebb 25 embert alkalmazó cégeknek a foglalkoztatást serkentő, választható adózási módot vezetnek be, a kisvállalatok adóját. Orbán Viktor az „áfacsapda” felszámolása érdekében, nyolcadik intézkedésként bejelentette, hogy pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be, ennek lényege, hogy az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. A munkahelyvédelmi akció része, hogy a számviteli szabályok könnyítésével segítenek a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon. Közölte: olyan jogszabálymódosításra van szükség, amely szerint a cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket, így azoknak, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk elvesztett tőkéjüket. A miniszterelnök tizedik pontként a házipénztárakra vonatkozó adminisztráció radikális egyszerűsítését említette. Emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly jelentősen megemelte a házipénztári készpénz-záróállomány megengedett legmagasabb mértékét, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért úgy gondolják, hogy a korlátozásokat meg kell szüntetni. A kormányfő azt mondta, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték teremti meg a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges költségvetési forrásokat, s ennek a megoldásnak a kidolgozásáért köszönetét mondott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, a Fidesz-KDNP- frakciószövetségnek és a gazdasági bizottságnak. A miniszterelnök az akcióterv ismertetése mellett szólt arról is, hogy az ország két évvel ezelőtt a pénzügyi szakadék szélén állt, „hajszálnyira az államcsődtől”. A cél az volt - folytatta -, hogy a bankokat és a nagyvállalatokat bevonják a tehermegosztásba, a bajba jutott devizahiteleseket kimenekítsék az adósságcsapdából és a válság ellenére is jelentős, a középosztály felerősítését segítő adósságcsökkentést hajtsanak végre - mondta. „Ezzel nagy nemzetközi vihart kavartunk. (...) Eltökélten azt az álláspontot képviseltük mindhárom kérdésben, hogy ez igenis jó és járható út. Az unió vezetőinek nagy része akkor mindezt hevesen ellenezte” - jelentette ki. Ezután két évig húzódó vita következett, „záporoztak” ránk a támadások, kaptunk jóindulatúnak tűnő figyelmeztetést, dühödt sértéseket, fenyegetést, leminősítést, miközben „más országok szép lassan átvették a mi megoldásainkat” - idézte fel. „A vita csúcspontja az volt, amikor az unió igazságtalanul felfüggesztette a Magyarországnak járó kohéziós pénzek lehívását. Ez a hosszú vita tíz nappal ezelőtt lezárult: Magyarország győzött, Európa gazdasági és pénzügyi vezetői kifejezték elismerésüket Magyarország kétéves teljesítménye iránt” - mondta a kohéziós támogatások felfüggesztéséről szóló döntés visszavonására utalva. Az elmúlt időszak Magyarországot érő kritikákra reagálva úgy fogalmazott, „senki sem fekszik be szívesen a lövészárokba, senki sem szereti, ha vért verejtékezve dolgozik, és közben elismerés helyett bírálatot, fanyalgást és lekicsinylést kap”. A magyarok is jobban szeretik a biztatást, bátorítást, „céljainkért viszont a legkeményebb vitákat is hajlandóak vagyunk vállalni a jövőben is”, hiszen ha az elődök is elszaladtak volna a nehéz időkben, akkor ma üres lenne az ország; „kitartunk az eddigi gondolkodásunk és logikánk mellett” - jelentette ki. Orbán Viktor védelmébe vette a gazdasági minisztert, Matolcsy György szerinte olyan tetteket hajtott végre, amelyeket egyetlen kormány és egyetlen gazdasági miniszter sem vállalt. Nélküle nem lenne bankadó, multiadó és nem lenne a családokat támogató adórendszer - mondta. „Magyarországon végre egy hangsúlyozottan nem liberális, sikeres és történelmi tetteket végrehajtó gazdasági miniszter van” - tette hozzá Orbán Viktor. Jávor Benedek (LMP) hozzászólására reagálva feltette a kérdést: miért kellene csökkenteni az Európai Unión belüli versenyképességi különbségeket? Szerinte, Magyarország számára onnantól, hogy elérte az átlagot, hátrányossá válna, ha valaki művi úton korlátozná a versenyképességi különbségeket. Az ország pedig - mint mondta - nem átlagos akar lenni, „mi meg akarjunk nyerni az Európai Unióban zajló gazdasági versenyt, mi akarunk lenni Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere, és azt gondolom, hogy erre Magyarországnak, bár nagyon mélyről Indult, de jó. esélyei vannak”, ^uniós eljárásról azt mondta: a hétvégén megfogalmazott javaslatok nem lezárt kérdések, most kezdődik a vita róluk, épp ezért arra utasította a gazdasági minisztert és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetését, vizsgálják meg, milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat az országnak egy eurózónás bankunióhoz való csatlakozás. A miniszterelnök a Jobbik politikusait arra kérte, mérlegeljék kijelentéseik következményét, mert, mint mondta, a legmélyebb felelőtlenség, amely- lyel valaha találkozott külpolitikai vitában annak kijelentése, jó lenne, ha az 500 millió embernek otthont adó Európai Unió ösz- szeomlana. „A magyar embereknek az az érdeke, hogy az Európai Unió és benne az eurózóna sikeres legyen” - ismételte meg a kormányfő. Nem jelentkeztek felülvizsgálatra Budapest. A megváltozott munkaképességűek számára nyújtott támogatásra és ellátásra jogosult csaknem 200 ezer ember közül 3 ezren - vagyis alig másfél százaléknyian - nem jelentkeztek egészségügyi felülvizsgálatra - közölte Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága rehabilitációs albizottságának ülésén. Elmondta, az eddig elvégzett felülvizsgálatok eredményeként a korábbi ellátottak 12 százaléka nem lesz jogosult a jövőben az ellátásra. Pósfai Gábor cáfolta, hogy a felülvizsgálatokkal kapcsolatban politikai elvárások lettek volna. Az új komplex rehabilitációs rendszer segítségével több, megváltozott munkaképességű embert tudnak visszavezetni a munka világába - tette hozzá. Az új minősítési rendszer első 5 hónapjának tapasztalatai alapján az új igénylést benyújtók egynegyede nem számít megváltozott munkaképességűnek, ez pedig megfelel a korábbi adatoknak - érvelt a főigazgató. Pósfai Gábor egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rehabilitációs szakigazgatási szervek - az egészségügyi felülvizsgálatról hozott - elsőfokú döntése ellen fellebbezhetnek az érintettek. A kérelmet az NRSZH fogja elbírálni. A másodfokú, immár jogerős döntés ellen pedig bírósághoz fordulhat a kérelmező. A főigazgató hozzátette: rokkantnyugdíjasoknál csak akkor van szükség felülvizsgálatra, ha azok a korábbi vizsgálatok során nem kaptak végleges minősítést. Az Országgyűlés a múlt év végén fogadta el a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, amely rögzíti, hogy 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg. A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt. Képünkön Szél Bernadett az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottság rehabilitációs albizottságának LMP-s elnöke beszél a testület ülésén a Képviselői Irodaházba
