Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-17 / 164. szám

Jézus Krisztus szerzetében egymásra találtunk Szenográdi Ferenc Piliny. A VIII. Váci Egyházme­gyei Találkozó után dr. Beer Mik­lós a váci egyházmegye püspöke interjút adott lapunknak.- Az idén nyolcadik alkalom­mal került sor a találkozóra. Ho­gyan kezdődött?- A találkozó egyik legnagyobb értéke, hogy nem én találtam ki, nem püspöki program, nem egy­házjogi előírás, egy kis Nógrád megyei faluban született meg az elhatározás, ami valóra vált. Évek óta egyre többen és többen vesz­nek rajta részt Én úgy fogom fel, hogy a Jó Isten ajándéka. Nem sokkal azután, hogy átvettem a váci püspöki szolgálatot, jöttek a nógrádsápiak, hogy ők szeretnék meghívni az egyházmegyét a fa­lujukba. Először nem értettem, hogy mit akarnak. Elmondták, kész tervük van arra, hogy mit és hogyan oldanak meg. Az első ta­lálkozó 2005-ben volt Nógrád- sápon. A mendei egyházközség tagjai, Szekeres Mihály atya veze­tésével már akkor ott azt mond­ták, hogy jövőre ők is szeretné­nek Uyet szervezni. Ez indította el ezt a sorozatot, s azóta, minden évben új egyházközségek jelent­keznek a találkozó megszervezé­sére. Én csak csodálkoztam a spontán kezdeményezésen. Azt kell hozzátenni, mint ahogy az egyházunk életében minden lel- kiségi mozgalom, szerzetes kö­zösségi élet, ez is a Szentlélek Úr Istennek az indíttatása.- Mit jelent a több ezer hívő szá­mára az együttlét?- Évről évre többen jönnek, ez bizonyítja azt, hogy a hívők szükségét érzik annak, hogy hit­ből élő testvéreikkel, egyházkö­zösségekkel találkozzanak; együtt legyenek hozzájuk ha­sonló, vallásukat gyakorló ke­resztény emberekkel. Csodála­tos az az összetartó erő, amely megnyilvánul az előkészítések­ben. Hónapokon keresztül ter­vezgetnek, benne élnek a talál­kozó gondolatába. Bekapcsolód­nak a munkába civilszerveze­tek, együtt dolgoznak a helyi egyházi és közélet vezetői. Meg­ható dolog, hogy vállalkozók és mások az első szóra segítenek. Megmozdulnak az emberek, mert érzik, hogy szükségük van egymásra, a közösségek egy­mást támogató erejére. A készü­lődésbe nem csak a programok feltételének a megteremtése, a lelki feltöltődés is jelen van. A találkozó lélekben közelebb hoz­za egymáshoz az embereket. Az összejöveteleknek összetartó, közösséget formáló ereje van, amelyet átsző és átjár a Jó Isten jelenléte, szeretete. Nagy szük­ség van arra, hogy egymás hité­ből erőt merítsünk, Urunk Jézus Krisztus szeretetében egymásra találjunk.- Hogyan látta a pilinyi találko­zót, mi annak az üzenete?- Ami a találkozók sorában itt a különlegesség, hogy nem csak egy kis, 650 fős lelkes falu vállal­ta ennek a feladatát, felelősségét. Példaértékű, a környező települé­sek, ahol Kapás Attila lelkipász­tor összefogása, Etes, Ságújfalu, Karancsság, Szalmatercs és Piliny. Ez nemcsak most a találko­zó során nyilvánul meg először. Mióta ismerem őket, 8-10 éve, ez mindig is így volt Minden egyhá­zi rendezvényen ott van az öt pol­gármester. Nincs irigykedés kö­zöttük. Együtt örülnek a másik sikerének. Talán egy kicsit meré­szen, azt mondhatom, hogy az egész ország részére egy nagy­szerű példa. Minden bizonnyal ebben fontos szerepe van papjuk­nak, Kapás Attilának, elődjeinek Gyönyör Lászlónak, Gyurkó Gézá­nak és a többi lelkipásztornak is. A települések összefogásának na­gyon szép hagyománya van, örül­nek egymásnak, ha találkozhat­nak. Úgy gondolom, hogy a talál­kozó résztvevői elviszik annak a jó hírnevét, hogy egy egyházköz­ségek, polgármesterek, hívők összefognak. Örülnek annak, ha valami szépet tehetnek. Mint hí­vő ember azt mondom: Úristen ezt adta nekünk feladatul, ez a keresztény életünk gyakorlati megnyilvánulása, hogy szeres­sük, segítsük egymást.- Önnek, mit jelentett a mosta­ni találkozó?- Minden találkozónak más­más jelmondata van. Itt, Szent Pál apostolunknak az a gondola­ta, lélek szerint éljetek, tegyetek mindent szívből, lélekkel; a Jó Is­tenbe vetett reménységgel, örömmel, egymás iránti szere­tettel. Minden alkalom tovább gazdagítja a találkozók sorát. Először fordult elő, hogy a szent­misét az interneten élőbe lehe­tett követni. Örülök, hogy ez a több ezer ember, aki eljött Pilinybe, nemcsak élményben, lélekben is gazdagabb lett. Kö­szönettel tartozunk az itteniek­nek a kedves fogadtatásáért, a találkozó megszervezéséért. Lélekkapocs a Kubinyi Ferenc Múzeumban Szécsény^Berkenye. A Kubinyi Ferenc Múzeum dísztermében a napokban nyílt meg Bardócz Lajos festményéiből a Lélekkapocs című kiállítás. A festő­művész a bukaresti képzőművészeti fő­iskolán tanult, majd a Kolozsvári Művé­szeti Lícium tanára volt. Erdélyből, 1988-ban telepedett át Magyarország­ra, jelenleg Nógrád megye egyik kis községében, Berkenyén él és alkot. A Magyar Grafikusművészek Szövetségé­nek tagja. Az ünnepélyes megnyitón Gusztiné dr. Toronyi Judit a múzeum igazgatója kö­szöntötte az alkotót, a megjelenteket. Stayer László a város polgármestere kö­szönetét mondott Bardócz Lajosnak, hogy Szécsényben is bemutatkozik. Szólt az alkotások és a befogadók között kialakult lélekkapocsról. Shah Gabriella művészettörténész a kiállítás megnyitó­ján elmondta, hogy Bardócz Lajos folya­matosan jelen van a hazai képzőművé­szeti élet élvonalában, a nógrádi közön­ség is évek óta találkozhat alkotásival, a Salgótarjáni Rajzbiennálén. Felhívta a jelenlévők figyelmét a tárlat anyagára, amely remek válogatás, egységes, szé­pen felépített koncepció és asztrálmitoszi keretek között is jól ol­vasható tematika jellemzi. Azt mondta, hogy Bardócz Lajos grafikáival rendkí­vül expresszív módon fordul a magyar történelemhez, a magyar mitológiai és a pogány hitvilágban leledző, máig ható üzenetekhez, szimbólumokhoz. Képző- művészeti „kutatásai” grafikai látomá­sainak képi megidézése, Szent István korától a közelmúltig ível. A magyar tör­ténelem kiemelkedő alakjainak bemuta­tásával vall a magyar sorsról... Dicső és fájó eseményeket tár elénk a művész, úgy, hogy az másoknak szól... Bardócz Lajos nem követi a történelmi festészet hagyományos ábrázolását. Témái túlmu­tatnak a múlton, teljes egészében a má­nak szólnak, s olyan fordulópontokat áb­rázolnak, amelyre most, ebben,az évti­zedben is nagyon kell ügyelni. Ezt köve­tően Shah Gabriella történelmi „beágya­zásban” bemutatta a kiállításon látható műveket, amelyeket a drámaiság jár át; egy-egy képe egy egész történetet sűrít. Végezetül azt mondta ha egy alkotó min­den apró részletet ábrázolna, akkor nem engedné meg a nézőnek, hogy megfogal­mazza saját véleményét az adott témá­ban. Bardócz Lajos nem ezt teszi. Műve­ivel párbeszédet tud folytatni a nézővel. Ez a lélekkapocs... A művész utat mutat nekünk alkotásival, még pedig saját tör­ténelmünk köveivel kirakott utat, ame­lyen bizton járhatunk. A kiállítás megnyitóján zongorán közreműködött Lévárdi Beáta a helyi művészeti iskola művésztanára. A tár­lat szeptember 15-ig látogatható. Ifjúsági találkozó Őrhalomban Hegedűs H. Őrhalom. Bár az időjárás kis híján „keresztbe tett" az esti programoknak, végül a heves széllökések és a röpke zápor nem zavarta meg a Nordton együttes koncertjét a sorrend­ben tizennyolcadszor megren­dezett nemzetközi ifjúsági ta­lálkozón, Őrhalomban. A programok sorában a szombati nap során több érde­kes esemény várta a fiatalokat. Az általános iskola tornatermé­ben a romhányi Kovács Balázs teremkerékpáros tanítványai tartottak bemutatót, míg a Ka­paró büfé udvarán a balassa­gyarmati Palánki Edina hip- hop tánccsoportja szórakoztat­ta a vendégeket. A fiúknak akadt „találd el a felső lécet” kapufa-rugó verseny, míg volt, aki inkább a röplabda-csatákat vagy az íjászkodást választotta. A Kaparó büfé belterében heves csocsó-csaták dúltak, míg mások pingpongütőt ra­gadtak és buzgón asztaliteni­szeztek. Este pedig a fentebb említett Nordton zenekar adott fergeteges remek hangulatú koncertet a hetvenes-nyolcva­nas évek magyar és világ rock- slágereiből. it v i i

Next

/
Thumbnails
Contents