Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-16 / 163. szám

7 2012. JULIUS 16., HÉTFŐ MAGAZIN! UTAZÁS 1 UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA Hágón innen, hágón túl Székelyföldi barangolás A Gyilkos-tó Erdély leglátogatottabb és legnépszerűbb tava. a kellemes csónakázást vétek lenne kihagyni... Székely töltött káposzta Hozzávalók: 25-50 savanyú káposzta levél, 1 kg vágott savanyú káposzta, 2 kg darált hús, fél kg füistölt szalonna, fel kg rizs, só, bors, 1 gömböc. Elkészítés: A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk. Ezután veszzünk egy műanyag tálat és be­letesszük az apróra vágott szalonnát, a darált húst, a rizst, sót, borsot és ha összekevertük az egészet akkor megtöltjük vele a káposzta leveleket. A só­zásnál mindig vegyük figyelembe, hogy mennyi­re sós a káposzta. A fazék aljába teszünk egy sor káposzta levelet, rátesszük a gömböcöt és körbe rakjuk a töltelékekkel. A tetejére rárakjuk a vágott savanyú káposztát. Felöntjük annyi vízzel, hogy ha félrehúzzuk a vágott káposztát a víz látszódjon. Felforrás után lassú tűzön addig főzzük míg a hús meg a rizs puha nem lesz. Tejföllel és a gömböcből vágott szeletekkel tálaljuk. Gömböc Disznóvágáskor készül. A disznó gyom­rát alaposan kimossuk, és a véres hurka anyagá­ramén királyi család le­szárma­zottja, Barta Misell mellett nem csupán kitűnő cse­mege a kíváncsi turisták számá­ra, de egyben egészségi központ­ként is működik, ugyanis sós, fertőtlenítőhatású levegője kitű­nően alkalmas asztma és egyéb légúti betegségek gyógyítására. A hangulatos faluból egy alagút vezet a föld mélyére, a 80 méter mélyen fekvő bányába, amely hatalmas méreteivel, fenséges termeivel önmagában is lenyű­göző látvány. A látogatók és a be­teg, gyógyulni vágyók autóbusz- szal is meglátogathatják ezt a fantasztikus helyet, hiszen egy kitűnő út is vezet a bányába. Utazás sokhoz igazodni, akkor a leg­megfelelőbb, ha kocsival, repü­lővel, vagy vonattal látogatunk el Erdélybe. Azonban ha nem gépkocsival tesszük meg az utat, akkor érdemes a kint tar­tózkodás idejére autót bérelni, hiszen nagyon sok a látványos­ság és elég messze vannak egy­mástól. Bárhogy is döntünk, Er­dély egy felejthetetlen élményt nyújt. Programok Magyarfalusi napok - ezt a rendezvényt idén kilencedik alkalommal rendezik meg, Magyarfalun. A kíváncsiskodó­kat vetélkedők, kézműves fog­lalkozások és több zenekar és táncház fellépése várja. Akinek felkeltette az érdeklődését, már július 13-tól részt vehet a prog­ramon. Érdemes megemlíteni a Pityóka fesztivált, amit augusz­tus 25-én rendeznek meg. A burgonyával kapcsolatos feszti­vál igazi gasztronómiai élmény. A rendezvényen szinte minden krumpliból készült ételt és fi­nomságot megtalálunk. ból egy fél kilónyit elveszünk. Sovány húst kocká­ra vágunk és rizst adunk hozzá egy marokkal. Sót, borsot és csombort lisztet (morzsolt borsikalu) Ezt az összes anyagot összekeverjük és beletöltjük a gyomorba. A végét bevarrjuk és elkezdjük abálni lassú tűzön. Addig abáljuk amíg nem jön ki belő­le már véres lé. Ezt tű szúrással megnézhetjük. Ki­hűlés után felkötözzük és elvisszük a füstre. Ez ke­rül a töltött káposzta aljába. A zordon havasasok, ódon várromok, történel­mi emlékek, varázslatos tájak és a barátságos ven­déglátás, áfonyapálinka. Ez mind Erdély. Érdemes ide ellátogatni, nem csak azért, mert ez a táj gyö­nyörű, hanem azért is, mert valahogy mi magya­rok furcsa kötődést ér­zünk e táj iránt és vá­gyunk rá, hogy megis­merjük ezt a fontos törté­nelmi helyszínt. Legendák Az utazás lebonyolítása több­féleképpen is történhet. Ha a kényelmet részesítjük előny­ben, akkor egy utazási iroda ál­tal megszervezett, autóbuszos körutazás a megfelelő, hiszen csak annyi a dolgunk, hogy fe­lülünk a buszra és gyönyörkö­dünk „Tündérország” szépsége­iben. Viszont, ha kalandvágyóbbak vagyunk, vagy csak magunk­nak szeretnék a kirándulást szervezni és nem akarunk má­látvány, de belső termei, csodá­latos berendezésükkel a közép­kor világába varázsolják a láto­gatót, olyannyira, ha az ember ellátogat ide, kedve támadna időutazni és kipróbálni, hogy milyen lehetett abban a korban élni. A vár a történelem viharai­nak sodrában amúgy számtalan­szor gazdát cserélt. Jelenleg a indultak lefelé a völgybe iszo­nyatos földindulással, maguk alá temetve fűt, fát, a zsiványt is, a lányt is. A legenda szerint így keletkezett a Gyilkos-tó. Úgy tartják, hogy ha süt a nap és va­laki belenéz a tóba, az ugyan­olyan kékeszöld színű, mint Esz­ter szemei voltak. Látványosságok Gyilkos-tó, amiről a legendá­ban is szerepelt, Erdély legláto­gatottabb és legnépszerűbb ta­va. A legendás keletkezését már ismerjük, viszont a reális kelet­kezése 1837-ben történt, mikor egy hegyomlás elzárta a völgy­ben kanyargó Békás-patak áramlásának útját, így a felgyü­lemlett víz úgynevezett torlasz­tavat hozott létre. A dolog érde­kessége, hogy a területen erede­tileg fenyőerdő volt, ezért a Gyil­kos-tóból ma is kísértetiesen nyúlnak ki a fenyőfák megköve­sedett, halott csonkjai, amelye­ket a meszes víz konzervált. A fé­lelmetes legenda ellenére a Gyil­kos-tó csodálatos környezetével, vadregényes hangulatával kitű­nő kirándulóhely a természet­szeretők számára, legalábbis még egy ideig, ugyanis a mocsarasodás miatt a tó fokoza­tosan kiszárad. Fürdőlehetőség se, ígért neki mindent, kastélyt, aranyat, de Eszter csakis az ő szerelmesére vágyott. A férfi megelégelte a könyörgést és erő­szakkal akarta rávenni a lányt, hogy legyen a felesége. Eszter a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a szik­lák és hatalmas mennydör­géssel válaszoltak, majd ebben a kápolnában töltötte éle­tének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az embe­rek mindenfelől a kis kápolná­hoz együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent An­na tavának. Ha a hangulatos, középkori várakat és a vámpírlegendákat Jól ismerjük már a Drakula grófról elterjedt legendát, misze­rint kiszívta az emberek vérét és azzal táplálkozott. Ennek a his­tóriának viszont van alapja... Mind a XV. Századbeli karak­ter, mind pedig az erdélyi kas­tély megfelel az igazságnak. Volt tehát egy erdélyi nemes, Vlad Tepes. Viselkedése miatt elnyer­te a „Karóba húzó Vlad” nevet. Egy 1458-ban a törökök ellen végrehajtott csata után körülbe­lül egy mérföldször három mér- földnyi kerítést emelt 10 000 ka­róba húzott török katonával. A Gyilkos tó legendája már nem ennyire félelmetes, még ha neve ezt is tükrözi. Fazekas Esz­ter, a gyönyörű, szürkészöld sze­mű, fekete hajú lány, egyszer el­ment a gyergyószentmiklósi vá­sárba. Ott találkozott egy daliás legénnyel, aki olyan erős volt, hogy karjának szorításával még a szuszt is kinyomta a medvé­ből, aki házat is tudott ezermes­terkedni, és szekeret faragni. Mi­kor ennek a két fiatalnak össze­ért a tekintete, első látásra sze­relmesek lettek. A fiú meg is kérte, hogy legyen a mátkája, azonban az esküvőre nem kerül­hetett sor, mert a legényt elvitték katonának. Eszter megígérte, hogy vár rá. Esténként agyag­korsójával kiment a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át a sze­relmese után, olyan keservesen, hogy még a hegyek szíve is meg­lágyult sóvárgásától és fájdal­mas szép énekétől. Történt azon­ban, hogy egyik vasárnap meg­látta Esztert a zsiványok vezére, felkapta lovára és elvágtatott ve­le. Mikor megálltak, a zsivány kérlelte, hogy legyen a szerelme­A Gyilkos-tó meglátogatása után, a Békás-patak mentén akár gyalog is továbbsétálhatunk Európa egyik természeti ritkasága, a Békás-szoros felé nincs, azonban a csónakázást semmiképp ne mulasszuk el! Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, amelynek a tetején vár állott. Vele át­ellenben, egy órányira, a Bál­ványos-hegyén is ki­rándu­lóhely tö­kéletes! A Törcsvári-szoros torkában álló ódon Törcsvár nem csupán kívülről lenyűgöző Habs­burg Do­mokos tu­lajdonában van. A Kárpát-medence legfontosabb bányája, a Parajdi sóbánya, gazdasági funkciója A Szent Anna kápolna a környék katolikusainak ma is jelentős zarándokhely egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két test­vér lakott a két várban, mindket­tő kevély, gőgös, irigy volt, egy­mást sem szerették. Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, amelyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erő­sen megtetszett a hintó és a lo­vak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bár­mennyire is unszolta, hajt­hatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folya­modott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa % a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogad­tak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval. Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna ne­vű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lá­nyok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr ször­részesítjük előnyben, akkor ez Nyű haragra gerjedt, és ostorá­val rávágott Annára, aki legelöl állt. Patyolatfehér húsából kiser- kedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másod­szor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár össze­omlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki. A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megráz­ták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s l » / I I »

Next

/
Thumbnails
Contents