Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-14 / 162. szám
6 MAGAZIN ÉRTÉKŐRZŐ 2012. JULIUS .14, SZOMBAT „A sushi is kaja, nem csak a tarhonya..." „Ez tök jó!"- Ezekkel a szavakkal köszöntötte a salgótarjáni születésű Gyuriska János - becenevén Gyurma-, a Vígszínház állandó tagja a nem rég megalakult Zenthe Ferenc Színházat. Örömmel fogadta a salgótarjáni színház létrejöttét a mostani időkben, mikor intézményeket zárnak be, színészeket küldenek el. Véleménye szerint a helyi társulat folyamatos jelenlétét kell fenntartani főleg úgy, hogy a közeli településeken nincs hasonló. Meg kell mutatni a salgótarjáni közönségnek, hogy a megszokott tarhonyán kívül valami különlegeset is fogyaszthat - mint például a sushit -, a vendég színdarabok mellett valami újat láthat, tapasztalhat. Steib lanka Megnyerőén pozitív személyiség fogad „vidéki” telkén, Salgótarján „felett”. Miután Argosz nevű kutyájával megismerkedünk, leülünk a nyári hőségben beszélgetni. Rögtön magával ragad a hely barátságos hangulata, Gyurma nyílt, vendégszerető viselkedése. Egy kis frissítő mellett jövőbeli szerepeiről mesél. Gyurma augusztus 21-én kezd próbálni jövő évi bemutatóira a Vígszínházban. Elsőként Bertolt Brecht „Jóembert keresünk” című színdarabjában szerepel, amelynek bemutatója októberben lesz. A darab rendezője Michal Docekal, érdekessége, hogy Eszenyi Enikő szerepén kívül minden mást férfi játszik. Nagy lelkesedéssel beszél „A zöld kilences” című darabban általa alakítandó egyiptomi alki- rály, Abbasz Hilmi szerepéről, amelyben szakállal láthatjuk a novemberi bemutatón, valamint a közönség meggyőződhet kitűnő ének- és tánctudásáról is. Szeptember második hetétől hétvégenként a korábbi darabokat újítják fel. A salgótarjáni származású színész a Vígszínház állandó tagja. Emellett szívesen kipróbálna valami mást is, de elmondása szerint a jelen helyzetben nehéz az átjárás a színházak között. A filmszerepeket is úgy halásszák a színészek. Úgy gondolja, a művészfilmek és a laza, könnyen fogyasztható alkotások között kellene megtalálni a középutat-, a sztrádát-, hogy a végeredmény egy magas nézettségű produktum legyen. „Mindegyiknek örül ag ember, ha készül, ha benne van, de az egyik itt lóg ki, a másik ott. Mindenki fölálltakon megy, holott a sztráda, a józan paraszti ész meg tök üres. ” Gondolatmenetét hatalmas vihar szakítja meg, aminek - ahogy a közmondás is mondja - „nagyobb a füstje, mint a lángja”. Miközben Argosz biztosítja a terepet, gazdája tavalyi sérüléseivel folytatjuk a beszélgetést. Térdmű- téte miatt ugyanis kikerült Gothar Péter „Makrancos Kata” című darabjából. Mercutio szerepében sérült meg, amikor egy kocsi tetejéről ugrott le. Ezután sérvműtété akadályozta meg Eszenyi Enikő, „A lovakat lelövik, ugye?” című darabjában Gyuriska János 27 évesen diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1999 óta a Vígszínház tagja, számos színdarabban és filmben játszott. 2002-ben megkapta a Vígszínház díját, a Hegedűs Gyula- emlékgyűrűt, valamint az Ajtay Andor- emlékdíjat és a 2011- es év legjobb alakításáért másodszor részesült ugyanebben a díjban. 2003-ban a Színházi Világnapon Súgó Csiga- díjjal köszönte meg munkásságát a közönség. Fontosabb szerepei: Vladimir (Beckett:' Godot-ra várva) - Arthur (Gyalog galopp) - Bírón (Shakespeare: Lóvátett lovagok) - Üteg (Horváth - Presser - Sztevanovity: A padlás) - Pablo Picasso (Hans Alfredson - Tage Danielsson: Picasso kalandjai) - Borachio (Shakespeare: Sok hűhó semmiért) - Pájinkás János (Kárpáti Péter: Pájinkás János) Filmek: Közel a szerelemhez (1998) - Öcsögök (2000) - Anyád! A szúnyogok (2000) - A kanyaron túl (2001) - Libiomfi (2003) - Magyar vándor (2004) - Taxidermia (2005) való szereplésében. A decemberi huszonöt elő- adásból tizenegyben tudott szerepelni, amit nem bán, tekintve, hogy több időt tudott tölteni kutyájával. Jelenleg Argosz körül forog számára a világ, ez érezhető volt a telken való tartózkodásunk alatt is. Évközben szülei látogatják, mivel kutyája miatt nehéz hazajárni. Bemutatóira mindig feljárnak, rántott hússal felpakolva látogatják fiukat. Nyári szünetét, próba- és előadásmentes napjait a salgótarjáni családi telken tölti kutyájával, szüleivel. „Más, mint ami körülvesz. Az nyilván művi. Nincs azzal baj, deX év elteltével jo megtalálni az arányt más területeken is. ” Gyurma drukkol a helyi színházért, szeretne megismerkedni a társulattal, közelebbi kapcsolatba lépni velük és nagy örömmel kíséri figyelemmel a színház formálódását. „Tökre szorítok ám ennek. Amikor meghallottam, hogy ú, lesz Zenthe Színház... Akkor már volt Mondó és lön alapon ott lett. ” Miközben Argosszal kikísérnek, azzal a meggyőződéssel távozok, hogy a beszélgetés nem volt a színész terhére, sőt nagy örömére szolgált. Remélhetőleg találkozhatunk vele a József Attila Művelődési és Konferencia Központ szeptember 18-án tartandó évadnyitó gálaműsorán, amelyen a Vas- taps-díjak átadására kerül sor. Valószínűleg több olyan salgótarjáni születésű híresség is részt vesz rajta, akik más vidéken élnek, zenélnek, énekelnek, játszanak. Legendák övezte Szádelői-völgy Általában földrengések és természeti katasztrófák után szokott a föld megnyílni és kettéhasadni, ám a Szádelői-völgy esetében viszont ez másként törrtént. A szlovákiai vidéken a hajdanán itt élt emberek barlangjai adták meg magukat az eróziónak és szakadtak be, így jött létre a festői szépségű környezet, a Szádelői- völgy, ahol a vadregényes tájon öröm és élmény a kirándulás. Legenda övezi Az itthon Aggteleki-karszt- ként ismert mészkővidék nem ér véget az országhatáron, hanem Szlovákiában is folytatódik, ott Szlovák-karszt a neve. Valójában egy nagy kiterjedésű, összefüggő karsztvidékről van szó, amelynek hagyományos elnevezése Gömör-Tornai-Karsztvidék. A főként kiterjedt fennsíkokból álló terület a mészkő sajátos formálódásával keletkezett domborzat látványos terepe. Akna- és átmenő barlangok, szurdokvölgyek, karros lejtők, karsztforrások, töbrök sokasága színesíti. Itt helyezkedik el a Szádelői-völgy is. A legenda úgy tartja, hogy Attila, a hun fia, Dengezik herceg itt halt meg a fellázadt gótok keze által. Bátyja, Ellák herceg talált rá testvére holttestére és a történet szerint itt is temette el, ő maga pedig a népével a völgyben telepedett le. Sőt, a fáma úgy szól, hogy a közeli Szár-patakot és a Szár-hegységet is - amely a völgy határában fekszik - az elesett hercegről nevezték el. A völgy az itt kialakított barlangok beszakadásából keletkezett. Remek kirándulóhely A völgyön és a környéken turistaútvonal vezet keresztül, amelyek jól jelzettek, de ködös, esős időben, rossz látási körülmények között a Szilicei-fennsík és a Felső-hegy széles rétekkel borított, töbrökkel tagolt felszínén könnyen eltévedhetsz. A túraterep egyébként egész évben járható, de legszebb a tavasztól késő őszig terjedő időszakban. Mivel az egész térség nemzeti park, sátrazni csak a kijelölt helyeken szabad. A tanösvény egészen a fennsík északi pereméig kivisz, innen már a Gömör-SzepesiÉrchegységre lehet rálátni. Nyugat felé Barka település közelíthető meg, kelet felé a Felső-hegy meredek pereme található. Dél-kelet felé helyezkedik el a Cukorsüvegnek is nevezett hegykúp Torna várával. Ez a leghíresebb bérc, nevét onnan kapta, hogy hegyes, égbe szökő süvegnek tűnik. Vadregényes táj Ha a Szádelői-völgyben járunk, mindig nézzünk a lábunk elé, ugyanis számos ritka faj él itt, hála a fennsíkon uralkodó meleg hőmérsékletnek. A tornai vértő a völgy ritkasága, ám árvalányhaj- jal, tavaszi hériccsel, harangvirágok tucatjaival és kökörcsinnel is találkozhatunk a fű rejtekében. Ugyanakkor nem csak a völgy növényvilága kiemelkedő, olyan állatok élnek itt, amelyekkel ritkán találkozhatunk, mint például a hiúz, a vadmacska, a borz, de őzek, szarvasok és parlagi sasok is akadnak errefelé. Ez a különleges atmoszféra az UNESCO szerint is az egyik legcsodásabb természeti helyszín a világon, ennek köszönhető, hogy saját programjába, az Ember és bioszférába is bevette a Szádelői-völgyet. Szádelő község határában kialakult hatalmas szurdokvölgy a vidék kiemelkedő természeti szépsége. A völgy alján kanyargó Szár patak mosta ki mai formájára, amely mentén meredek út vezet a hasadék belsejébe felé. A halkan csörgedező patak, a környező sziklafalak csodálatos látványa jellemzi a Szádelői völgyet. A völgyben ezen kívül számos barlang, vízmosás is található. A karsztképződményeken kívül jelentős az állat és növényvilág is. A szurdok aljában a levegő hidegebb, nedvesebb, ezért itt inkább a magasabb vidékekről származó hidegkedvelő növények terjedtek el. A völgyből kiemelkedve a fennsíkon a hőmérséklet emelkedik, ezért itt a melegkedvelő fajok terjedtek el. Ez az úgynevezett növényvilági inverzió. A szádelői völgy és a fennsík megismerésére 1977 -ben megnyílt a szádelői tanösvény.
