Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-14 / 162. szám
ITTTT TTTD A liUIil UlUi 2012. JÚLIUS 14., SZOMBAT Rónart - Rónai Anzix: közös szezonnyitó Az előbbi frappáns cím a négy évvel ezelőtt elkezdődött rónafalui művésztelepet a jelöli, az utóbbi az eleddig egyszer, 2010-ben megrendezett összejövetel - amely szervezők szellemesen, némi öniróniával Európa legkisebb, legrövidebb művészeti szimpóziumának, fesztiváljának tartanak - neve. A minap együtt tartották a két rendezvény idei megnyitóját a helyszínen a Rónart Egyesület egyik vezetőjének, Kovács Bodor Sándornak a vendéglátásával. A résztvevők nagy figyelemmel és élvezettel hallgatták a ..salgótarjáni-párizsi" Nagy Pál készülő művének felolvasását A meghívást mintegy huszonöt- harminc művész illetve művészet- barát fogadta el. A program kellemes „napirendekkel” kezdődött: a „terülj, terülj asztalkám” illetve a finom gulyásleves megpróbáltatásait levezetendő sétán Molnár Imréné, az 1996-ban alakult civil szervezet, a Rónafaluért Baráti Társaság vezetője készségesen mutatta be a kétszáznál is kevesebb lakosú, a Medves-fennsík lábainál ötszázhuszonöt méterrel a tenger szint felett, páratlanul szép természeti környezetben fekvő, 1974-től Salgótarjánhoz tartozó több száz éves múltú, egykori bányászfalu nevezetességeit - egyebek mellett a népi építészet hagyományait is őrző kontytetős, „hambitos” házakat, az 1945-ben felszentelt templomot, a haranglábat, a 2000-es millenniumi ünnepség során felállított és a jövőnek is üzenő emlékkövet, a tavaly létesített Máriács- ka-szobrot és kilátót, a leendő faluház udvarán épülő kemencét - kiemelve az ott élők, illetve a nyaranta kiköltözők összetartását, együttműködését a kezdeménye- zésben^a teendők közös megvalósításában. Mottójuk: Jó együU lenni és jót cselekedni!” A zavartalan együttélés minden bizonnyal a régi időkre is visszavezethető, amikor is az őshonos szénégetők, a szlovákiai Vág mentéről, illetve Gömör felől érkezett betelepülők gond nélkül barátkoztak, házasodtak a palócokkal. Erre utalnak többek között a Hajdara, a Hulitka, a Janók és a Kadlót nevek is... A településsel való Ismerkedést követően került sor a Rónai Anzixot létrehozó és első alkalommal finanszírozó Nagy Pál író, m űfordító, tipográfus, a vizuális költészet nemzetközileg ismert és elismert képviselőjének „fellépésére”. A salgótarjáni születésű és 1956 óta Párizsban élő alkotó egyike volt azoknak a szerkesztőknek, akik 1962-ben a francia fővárosban megalapították a Magyar Műhely című emblematikus szerepű és jelentőségű folyóiratot. Mint Nagy Pál, Nógrád megye díszpolgára elmondta, a lapot csaknem negyven esztendeig működtették Francia- országban, s bár a rendszerváltáskor hazatelepítették, a szerkesztőséget megfiatalították, továbbra is kötőtűk Párizshoz, sőt Bécshez is. Az alapítás ötvenedik évfordulóján májusban irodalmi konferenciát tartottak és a „Betűk kockajátéka” címmel kiállítás nyitottak Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban: az egyik rendező a szintén salgótarjáni származású irodalom- történész, Sulyok Bernadett volt A megnyitóbeszédet L Simon László költő, a Nemzeti Kulturális Alap akkori elnöke, a jelenlegi kulturális államtitkár mondta. A kiállítás október 28-áig látható. A katalógus beköszöntőjében £ Csorba Csilla, a PIM főigazgatója többek között a következőket írta: Magyar Műhely folyóirat kiadványai az avantgárd irodalom és művészet jelentős állomásai Parancs János 1963-ban megjelent kötetétől (Félálom) napjainkigafolyóirat címlapjainak tipográfiai teljesítménye, a Műhely-találkozók a magyar irodalmat az európai körforgásba bekapcsoló jelentősége olyan akkumulálódáshoz vezetett, amely a lapot a XX. századi magyar irodalom folytonosságának, a modernizmushoz való hűségének jelképévé avatja. ” Nagy Pál szereplése ezúttal nem a Magyar Műhelyhez kötődött: kérésre abból a szigligeti alkotóházban a minap papírra vetett művéből olvasott fel részleteket, amelyet a két éve elhunyt francia felesége emléke tiszteletére fogalmaz „Emilienne könyve” címmel. Huszonhárom évigéitek együtt s bár már korábban elváltak, a halál ténye a múltjukkal való szívszorító, érzelemgazdag szembenézésre, az őszinte intimitásokat sem nélkülöző, tanulságos önvallomásra készteti a szerzőt Érdekes, hogy e zömmel franciaországi múltidézésben is felbukkan a szülőváros némelyik kedves helyszíne, a gyermekkor egy-egy meghatározó élménye. Nagy Pál azt is elmondta, hogy hosszú évek óta dolgozik nevezetes magyar személyiségek - Bethlen Gábortól, II. Rákóczi Ferencen át Ady Endréig - francia kapcsolatainak feldolgozásán. Legutóbb Szerb Antal és egy neves professzorrá lett román tudós személyes hangvételű levelezésének járt a nyomába. Összesen mintegy hatezer oldalnyi fénymásolt kézirat van már a birtokában, a tanulságokat, következtetéseket egy francia nyelvű tanulmányban tervezi összefoglalni. A következő szereplő Kőrössi P. Jő zsef nagyváradi származású, s a nógrádi Márkházán letelepült költő, író, szerkesztő volt A salgótarjáni Szerdatársaság Irodalmi Kávéház rendszeres vendége s a Szépírók Társaság révén műsorvezetője ugyancsak egy készülő művéből, egy már régebben tervezett noveT láskötetéből olvasott fel két, napjaink aktualitásaira is reflektáló „párhuzamos” írást „A patikáriusnő”-t és „A szép bankkisasszony”-t Utóbbi annyira friss volt, hogy aznap reggel tett pontot a végére. Kovács Bodor Sándor fotóművész, dokumentumfilmes az utóbbi években kialakult szoros kapcsolatot ápol a pannonhalmai bencés apátsággal. Filmet is készített a gyönyörű épületegyüttesről, az ott élő szerzetesek életéről. Az Arcus Temporum nevű művészeti fesztiválon ismerkedett meg Baglyos Erika vizuális tanárral, installátorral, művészeti íróval, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktorandusz hallgatója. Tanárai között tudhatja a nagybátonyi, salgótarjáni gyökerű Kicsiny Balázs szobrászművészt is. „Személyes indítékok 2003-2010” című ” különleges artvideóját ugyancsak láthatták a rónafalui est résztvevői. A vetítés jól reprezentálta Baglyas Erika ars poeticáját, amely szerint „a saját valóság az egyetlen valóság, mert a szubjektivitás az egyetlen igazság. ” A Rónart Egyesület nevében Kovács Bodor Sándor elmondta, hogy az idei művésztelep július végi, augusztus eleji helyszíne a Baranya megyei Mecsek Tájvédelmi Körzetben Kisújbánya lesz, ahol Gelencsér János festőművész felújított parasztháza nyújt otthont az alkotóknak. A 2008 óta tartó, ötödik esztendejében járó tevékenységükről a tervek szerint szeptemberben Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban adnak átfogó képet a nagyközönségnek. CsongrádyBéta Négyen a rónafalui est vendégei és szervezői közül: Nagy Pál Kőrössi P. József, Baglyas Erika és Kovács Bodor Sándor Üzenet a jövőnek Ha van cím, amelyet nem kell magyarázni, akkor Borsos Irén - Nógrády Andor és Pataki GUca szerzőhármas „Múltidéző elbeszéléseket nem szükséges, hiszen a két szó pontosan jelzi a könyvben foglaltak tartalmát. S ez akkor is igaz, ha a kötet műfajilag nem egységes, hiszen a kisprózák kiegészítéseként versek, fotók, képzőművészeti alkotások is helyet kaptak benne. A régi fényképek felhasználására, beillesztésére a legjobb példa a címlap, amelyen a Balog család látható: Nógrády Andor nagyszülei, nagybátyja és a pólyában Balog Apollónia , a szerző édesanyja. A felvétel 1916-ban készült. A hátsó borítóra szívek és virágok kerültek: Nógrády Andor - aki képzőművészként is jegyzett Nógrád megyében, számos csoportos és egyéni kiállítás sikeres szereplője - népművészetből kölcsönzött motívumai. A három szív az anyát, apát és a gyermeket szimbolizálja, a s hat virággal együtt a fogantatástól a születésig szükséges hónapokat jelképezi. A tanítói, tanári képzettségű Nógrády Andor 2004-ben vonult nyugállományba a pásztói gimnáziumból s azóta több ideje jut az alkotómunkára. Az elmúlt években több önálló kötete mellett lapokban, antológiákban is megjelentek írásai, grafikái. E helyütt is közölt elbeszéléseiben, verseiben megtörtént eseményeket dolgozott fel szépirodalmi eszközökkel, hősei többnyire személyes ismerői. A mély érzelem, a lírai hajlam áthatja a „legprózaibb” műveket is. f====== r ff IlVf 111 nr*T ta tt1 _,TIDLZ(J 1 11 RÍ p S...J JLj mJt 3L ^SZLLLSEK l W ... 1JS A három szerző írta könyv címlapján Nógrády Andor felmenői láthatók 1916-ból Hasonlók mondhatók el Borsos Irén - akinek munkásságát az antológiái publikációk mellett két saját kötet is fémjelzi - írásairól is, amelyekben talán még több az önéletrajzi ihletés, a személyes, családi emlék, a szívmeleg önvallomás. Felhasználja élményeit Pataki Glica is, de átvittebb, elvontabb mondanivaló, erkölcsi tanulság érdekében hivatkozik rájuk. Közzé teszi néhány versét és természet- fotóját is. Eleddig Ő is elsősorban antológiákban, almanachok- ba, irodalmi pályázatokon mutatta meg íráskészségét, loggal merülhet fel a kérdés, hogy miként találkozott és szövetkezett egy könyv erejéig a néhány éve Pásztora került Borsos Irén, a „tősgyökeres” jobbágyi Nógrády Andor és a Gyöngyösön élő Pataki Glica? A magyarázat a pásztói székhelyű , 2006- ban létrejött Athéné Alkotó- körben keresendő, amelynek keretei mindhármuknak segítettek a megmutatkozásban, művészi hajlamuk kibontakoztatásában. Közös kötetük magánkiadásban jelent meg Budapesten, néhány cég és személy támogatásával, A szerkesztést Nógrády Andorné vállalta magára, a társszerkesztő Kiss Marianna volt. Az előszót „Múltról, múzsáról, megmaradókról” címmel Andrásfalvi-Faragó Zoltán írta Pásztón 2012 márciusában, többek között azt hangsúlyozván, „hogy a könyv valamennyi prózai és lírai, képzőművészeti és fényképezőgéppel készített alkotása üzen - a jelenben élő emberen keresztül - a jövő nemzedékeknek Ugyanis a könyv kicsit olyan, mint a kő, mossa víz, mállasztja a fagy, mikroszemcséketviszel róla a szél, de azért időtlen időkig megmarad. Legalább néhány példányban... ” Cs. B. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Bármilyen unalmas is a műsor, nem tüntetheted el az egész közönséget!” Szerencsés nyertesünk: Dérer Istvánná, Rákóczibánya Újélet u. 38. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. július 19-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Kassai sor 6.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
