Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-08 / 131. szám

2012. JÚNIUS 8., PÉNTEK

Megélte a száz évet __Kaposvári Ferenc

Kap

osvári Ferenc, a száz esztendős bányász

Elsodorta a biciklist

Pásztó. Egy idős hölgy tett bejelentést a minap a rendőrségre, hogy egy autó elütötte őt, miközben Pásztón biciklizett. A beszerzett adatok alapján megállapítást nyert, hogy egy 21 esztendős helybeli nő a Fő úton, kanyarodás során sodorta el járműve hátsó részével a vele azonos irányba kerékpározó, 69 éves pásztói asszonyt. Utóbbi ennek következtében elesett és könnyű sérüléseket szenvedett.- A sofőr megállt és a kocsiból kiszálló személyek felsegítették a földön fekvő nőt. Ám annak vérző sérülései ellenére további segítség nyújtása nélkül visszaültek és távoztak a helyszínről. A baleset pontos okát, körülményeit és az esetlegesen elkövetett bűncselekményt a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság salgótarjáni közlekedésrendészeti alosztálya büntetőeljárás keretében vizsgálja - közölte Horváth Zsófia, a rendőrség sajtóügyeletese.

Kőzápor a szomszédra

Vaiiyarc. Egy lakatlan családi házba próbáltak betörni nemrég Vanyarcon. A két férfi bement a nem teljesen körbekerített udvarra és befeszítette a lakóépület bejárati ajtaját. A szomszédban lakó hölgy észrevette mindezt, és többször is távozásra szólította fel a betörőket. Azok azonban kövekkel feleltek: megdobálták a szomszédasszonyt. Kis idő elteltével aztán kereket oldottak.

A beszerzett információk alapján megállapítást nyert, hogy a bűncselekmények elkövetésével egy 16 és egy 18 éves vanyarci fiú gyanúsítható megalapozottan. A rendőrök felkutatták és elfogták az elkövetőket. A két gyanúsítottat - előállításukat követően - dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérlete és garázdaság miatt hallgatták ki a Pásztói Rendőrkapitányságon. Mindkettőjüket őrizetbe vették. A fiatalok beismerték a terhűkre rótt cselekmények elkövetését.-vg_____________________

Bá

tonyterenye-Kisterenye. Régi papírkép akadt kezembe a minap. Még 2007 szeptember elején készült Salgótarjánban, amikor az egykori bányakastély falára márványtáblát helyeztek. Az 1946-os széncsatára, a „csatázó” nógrádi bányászokra emlékeztek, akik elindították és sok ezer csille szenet a felszínre küldve, meg is nyerték a széncsatát. Az emlékező bányászok között ott ült Kaposvári Ferenc, a bányászat többszörös kiváló dolgozója, sztahanovista csapatvezető vájár, ünneplőbe öltözve, félig a biztonságot jelentő botjára támaszkodva.

Később, amikor elült az ünnepi emlékezés zaja mesélt az életéről. Bányász édesapjáról, aki munkát keresve a Szepességből vándorolt ide és tizenöt-tizenhat éves lehetett, amikor őt is bevitte a bányába. Népes volt a család, szükség volt a keresetére. Nagyon igyekezett, hogy az apja kedvébe járjon. Volt kapcsos, lókísérő, platnyis, majd csillés, de már az édesapja csapatában. Dolgozott, tanult az idős bányászoktól és tanfolyamra is eljárt. így lett a csillésből vájártanuló, majd segédvájár, később vájár, a csapat- vezető helyettese. Az évek múlásával, hogy egyre jobban megismerte a bányát, a bányamunkát, meg az embereket is, megnőtt az önbizalma. Önálló csapatot szervezett, s így dolgoztak.

A munkában eltöltött évtizedek alatt több bányát is megjárt.

Kezdetben még nem igen voltak a föld alatt munkát könnyítő gépek. A legfőbb munkaeszköz a csákány, meg a lapát volt. Nem volt fürdő, műszak után szénporos, átnedvesedett ruhában indultak útnak és télidőben bizony zörgött rajtuk a nadrág mire haza értek. Gyakoriak voltak a balesetek is. Jánosaknán dolgozott, amikor omlás zárta el őket a külvilágtól. Megúszta egy kisebb sérüléssel, de voltak társai, akik már soha nem jöttek

ki a bányából. Első dolga volt, hogy támogatást kérjen az árván maradt családoknak. S tíz évig bányamentőként is dolgozott, hogy a bajban segítsen a társakon.

Szigorú, de igazságos vezető volt. Ha szükség úgy hozta, kemény szócsatát vívott a bányászok igazáért. S ő örült a legjobban, ha sikerült célt érnie. Az emberek bíztak benne, szak- szervezeti vezetőjüknek választották. Az 1957-es szakszervezeti világkongresszuson Lipcsében Kaposvári Ferenc képviselte a nógrádi bányászokat. A mizserfai bányaüzemtől jött el nyugállományba. Ötvenhat éves volt és arra egyetlen percig sem gondolt, hogy csendes nyugalomban telnek majd nyugdíjas napjai. Ha megkeresték, hogy

segítsen, soha nem mondott nemet. Intézte a telepen élő emberek ügyes-bajos dolgait.

így múltak az évek fölötte, még az idén bekopogott a századik. Kisterenyén él családja körében, két lánya, veje, unokája és annak hitvese gondoskodó szereteté- ben. Feleségét eltemette, számára ők, meg a dédunoka jelentik az egész világot.

A napokban a bányászszakszervezet Nógrád megyei bizottságának vezetői, Rákos József elnök és Kékesi Sándor alelnök keresték fel, köszönték meg neki sok évtizedes helytállását a munkában, tisztességét, emberségét. Azt, hogy dolgozhatott bárhol, Novákon, Jánosaknán, vagy Mizserfán mindig megmaradt a társakért dolgozó, becsületes bányásznak. S köszönték a barátságos családnak, hogy nyu- godttá, békéssé teszik napjait. Eljött születésnapot köszönteni Páles Lajos is, aki 19 évesen maga is részt vett a széncsatában. Felidézte Kaposvári Ferenc gazdag életútját és azt, akkor is találkozott vele, amikor már a Nógrád megyei nyomdában dolgozott. Ő segített abban, hogy Kisteleken, a kiüresedett bányai épületekben megindulhasson a címkegyártás, amely egy esztendő múltával országos nevet szerzett.

így folyt a szó, visszaidézve a régi időket, amelyek egy-egy emlékképe felgyűlt a száz esztendős ember emlékezetében is. Halkan, meg-megállva beszélt a bányáról, a bányászokról és azokról a vitákról is, amelyeket értük folytatott, s amelyekben - ahogy mondta - többnyire nekik volt igazuk. Ahogy minden nap teszi, ült a kényelmes fotelben. Haja hófehér, vállait, lábait megroppantotta a száz év terhe. De arcán ott fénylett a száz esztendőben átélt örömök szelíd derűje is.

j Különórák : az egészségért

; Salgótarján. A Beszterce la- ! kótelepi tagiskolában tarta- ! nak foglalkozásokat, szűrése- ! két június 11-én, hétfőn az ; egészséges életmód iránti ! igény, tudatosság erősítése ! céljával a Magyar Rákellenes ! Liga Salgótarjáni Csoportja ! szervezésében, a Nógrád Me- ; gyei Kormányhivatal Nép- ; egészségügyi Szakigazgatási ! Szerv népegészségügyi inté- ! zete részvételével. A délelőt- ! töt a tanulóknak szentelik,

; délután 15 órától a felnőtt la- J kosság számára lesznek elér- ! hetőek a különböző, ingye- ! nes szűrővizsgálatok, de az ■ önvizsgálat bemutatásával,

] megtanításával is foglalkoz- ; nak az aktivisták, illetve ! szakemberek.

! Köszöntötték ; a pedagógusokat

! Szécsény. A pedagógus nap I alkalmából a szécsényi általá- ; nos iskola aulájában ünneplő- ; be öltözött tanárok, tanítók,

! óvónők, nyugdíjasok, az okta- ! tási intézmény dolgozói töltöt- | ték meg a széksorokat A peda- ; gógusnap alkalmából rende- ; zett ünnepségen Zsolnai ! Györgyné az összevont városi ! oktatási intézmény igazgatója ! köszöntötte kollegáit, a megje- ; lent vendégeket. Az iskolások, [ óvodások szép kis műsorral ! kedveskedtek a megjelentek- ! nek. Stayer László a város pol- I gármestere köszöntőjében | őszintén szólt a város nehéz ; gazdasági helyzetéről. Hang- ! súlyozta az együttgondolko- ! dás, az összefogás, a közös cse- | lekvés fontosságát. Megkö- ; szönte a pedagógusok tanév ; során végzett színvonalas ! munkáját, akik szakmai hiva- ! tásból, rájuk bízott gyermekek ! iránt érzett felelősségből vég- ; zik oktató, nevelő munkáju- ! kát. A szerteágazó gondoktól ! terhes város, vezető irányító ! munkájában, ami az oktatási ! intézményt illeti, nyugodt, ; mert meggyőződése, hogy ott ; mindenki becsülettel teszi a ! dolgát.

! A szülői szervezet az óvo- ' dának, az általános iskolá- ; nak, valamint a gimnázium ! és szakközépiskolának olyan ! hasznos ajándékkal kedves- ! kedett, amit az ott dolgozók a | mindennapok során használ- ; ni tudnak. Az ünnepség álló- J fogadással, baráti beszélgeKarancsság. A Ménes patak menti község is csatlakozott az országos TeSzedd szemétgyűjtési akcióhoz a napokban. Tóth Tihamér polgármester vezetésével mintegy ötven lelkes helybéli takarította, tisztította meg lakókörnyezetét. A település vezetője lapunk érdeklődére elmondta: öt- venhét zsák szemét gyűlt ösz- sze. Jó volt látni, ahogyan kicsik és nagyok, közös összefogással dolgoztak Karancs- ság megszépítésén.

I

é