Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-07 / 130. szám
2012. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN!— ELETMOD ■ GARAZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ELETMOD ■ 6AS2 IONOMIA ■ MEL . .YINTERJUK Bizsuban nem bírom ALLERGIÁK Előfordul, hogy nincs más megoldás: le kell tenni a fülbevalót A nyár közeledtével egyre lazábban, lezserebben öltözködünk. Főleg a hölgyek színesednek ki - mindenféle bizsut, ékszert és testékszert viselnek. Nem mindenki gond nélkül... Bán Judit A pollenallergiát, a házipor-al- lergiát sokan ismerik, míg a fémallergiáról jóval kevesebbet hallani. Alattomosabb is, mert megjelenésekor sokan még nem sejtik, hogy mi okozza a panaszokat. így fordulhat elő, hogy valakinek folyton begyullad a füle a kedvelt vadiúj fülbevalójától, és még csak nem is sejti az okát. Ha fájnak az ízületei, ha gyakran kiszárad nyelve-száj- padlása, ha ég az ajka vagy hullik a haja - ilyenkor végképp nem a fémallergia, amely az okok sorában elsőként beugrik. Esetleg még az orvosnak sem. Pedig az ilyen tünetek is felvethetik a fémallergia gyanúját. Leggyakrabban a nikkel, a króm, a kobalt, néha az ezüst, az arany (és ötvözőanyaga) okozza a problémát. De hogyan és hol találkozhatunk ezekkel a fémekkel? Valószínűleg azért vagyunk a nikkelre a legérzékenyebbek, mert ez a fém fordul elő a leggyakrabban a környezetünkben. Ékszer és testékszer, fémgomb, csat; az óra tokja, vagy akár a kötőtű is tartalmazhat nikkelt. A fogak fémkoronáiban is előfordul ez az anyag, így ha valaki érzékeny rá, makacs és visszatérő tüneteket okozhat. Egyes élelmiszerek is tartalmazhatnak (kis mennyiségben) nikkelt: eper, borsó, spenót, zöldbab, paradicsom, marhahús, kakaó. A higany az amalgám fogtömések egyik alkotóeleme. Ha a testen jelentkező kiütések, nyálkahártya-problémák eredete higanyallergia, akkor bizony nincs mit termi: ki kell cseréltetni az amalgám fogtöméseket kerámiaanyagúakra. A krómmal főleg festékekben, esetleg mosószerekben találkozhatunk, de a bőr cserzéséhez is használják. így akár a cipő vagy egy óraszíj is kiválthat kiütéseket, allergiás tüneteket. A kobalt is sok fémötvözetnek része. Emellett a mosó- és mosogatószerekben, szemfestékben, kerámiafestékben, tetoválófestékben, lakkokban is előfordulhat. A diagnosztizálást bőrgyógyász szakorvos végzi el. Többféle lehetséges allergén anyagot kennek a hát egy részére. Ezt leragasztják, és 48-72 óra hosszat a bőrön hagyják. A keletkezett reakciók, tünetek megvizsgálása, értelmezése után állítja fel a szakorvos a diagnózist. Ha az eredmény pozitív, a kiütések, a viszketés enyhítésére gyulladáscsökkentő kenőcsöket írhat fel. Apró „szögek” a koporsóban... Csütörtökön tartják a Nemdohányzók Világnapját, amelyet 1987-ben hívott életre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a cigarettázás ártalmaira és a dohányzásmentes életmód előnyeire. A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik nap mint nap. Tizenkilenc percenként meghal egy ember a dohányzás miatt és évente négymillióan vesztik életüket káros szenvedélyükből kifolyólag. Az áldozatok nagyjából 20 százaléka a nők közül kerül ki, és 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka dohányzik - olvasható a Magyar Kardiológusok Társaságának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A „dohányzási világranglistán” hazánk dobogós helyre került. Ez azt jelenti, hogy évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Ezek a szálak egymás mellé helyezve mintegy 250 métert tesznek ki, vagyis a magyarok mintegy kétmillió kilométernyi cigarettát - az Egyenlítő hosszának 48-szo- rosát - füstölnek el évente. Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdő közép- iskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást és minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt. A dohány o s o k életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mert a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, anginát, illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része azonban hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér-elzáródást, és a betegek harmadánál hirtelen szívhalált- hívja fel a figyelmet Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A felmérések szerint a magyar családok több mint fele hódol e káros szenvedélynek, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül leszokniuk a káros szenvedélyről. Amennyiben sikerülne betartatni a január 1-jével életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma - mutatott rá a szakember, aki szerint három-négy év szükséges ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén. A cigaretta letételét követő egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, kilenc hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább csütörtökön ne gyújtson rá. Nem a genetika a hibás Bizonyos génváltozatok emelik az elhízás kockázatát, de jelenlétük nem sorsszerűén vezet kövérséghez - állapították meg amerikai kutatók. A Duke Egyetem munkatársai több mint ezer újzélandi ember adatait elemezték, akik 1972 áprilisa és 1973 márciusa között születtek, és részt vettek egy csaknem 40 évig tartó követéses vizsgálatban. Daniel Belsky, a tanulmány egyik szerzője a LiveScience című ismeretterjesztő portálnak elmondta, hogy a genetikai háttér távolról sem jelent végzetet. - Számos nagy genetikai kockázatú gyerek nem hízott el, míg egyes alacsony genetikai kockázattal élő gyerekek kövérek lettek - idézte fel. Az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban 32 olyan génváltozat jelenlétét vizsgálták, amelyekről az elmúlt években kiderült, hogy növelik az elhízás kockázatát. Megállapították, hogy azok a gyerekek, akik a nagyobb kockázatú génváltozatokat hordozták, 1,6-2,4-szer nagyobb eséllyel lettek kövér felnőttek azokhoz képest, akik az elhízás szempontjából alacsony kockázatú génváltozatokat örökölték szüleiktől. Náluk a „bébiháj” elvesztése után korábban jelent meg a túlsúly is, mint kisebb genetikai kockázatú, mégis többletsúlyt felszedő kortársaiknál. Belsky hangsúlyozta, hogy az elhízásra való genetikai hajlammal született gyerekeknél is lehet csökkenteni a súlygyarapodás kockázatát egészséges étrenddel és aktív életmóddal. MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁS, EREDETVIZSGA, AKÁR AZONNAL, VÁRAKOZÁSI IDŐ NÉLKÜL ! 32/512-244 BÁRHOL IS VÁSÁROLJA AUTÓJÁT NÁLUNK MEGTALÁLJA A LEGMEGFELELŐBB FINANSZÍROZÁSI ÉS/VAGY BIZTOSÍTÁSI AJÁNLATÁT. Munkatársaink rendelkeznek a megfelelő szakmai képesítéssel, PSZÁF-engedéllyel, készséggel állnak az Ön rendelkezésére! TELJES KÖRŰ HITELKOZVETÍTES Szerződött finanszírozóink: ■MKBEiíroleasinG MNK yciBa % merkantilt Választható konstrukciók:- hitel, lízing, tartós bérlet. TELJES KÖRŰ BIZTOSÍTÁSI ÜGYINTÉZÉS- Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kötése.- Casco-biztosítás kötése. Magyarország összes biztosítójának ajánlata egy helyen! A teljesség igénye nélkül: Allianz © ÜNIOA Cegon AUTO-TRADE ’91 Kft. 3100 Salgótarján, Forgách A. út 100. Tel/Fax: 06-32/512-243 autotrade@globonet.hu f í * i
