Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-05 / 128. szám

BELPOLITIKA Taxisdemonstrácó Budapest Több mint ezer jármű­vel forgalomlassító taxisdemonst­ráció kezdődött hétfő délután Bu­dapesten, hogy a fuvarszervezők így hívják fel a figyelmet munka- körülményeik és jogaik rendezé­sére, és tiltakozzanak a hivatásu­kat érintően januártól életbe lépő új rendelkezések ellen. A különféle személyi fuvarozó cégekhez tartozó sofőrök a Fel­vonulási téren, a parkolóban gyülekeztek járműveikkel, majd rendőri felvezetés mellett indul­tak el az Andrássy úton az Okto­gon és a Blaha Lujza tér érinté­sével a Főpolgármesteri Hivatal elé a Városház utcába, hogy majd onnan a Lánchídon át, a várost megkerülve a Margit hí­don keresztül térjenek vissza ki­induló pontjukra. Mivel a forga­lomlassító demonstrációt a dél­utáni csúcsforgalom idejére idő- zették a taxisok, a rendőrség már korábban lezárta az útke­reszteződéseket, hogy elkerüljék a dugókat és torlódásokat, de így is nagyobb tumultus alakult ki Budapest belvárosában. Döntött a Ház a járá­sok feladatairól is Budapest Elfogadta a Ház a já­rási rendszer kialakításával ösz- szefüggő első törvénycsomagot, amely tartalmazza a járási hiva­talok feladatait, rögzíti a hivatal- vezetők jogállásának szabályait - kimondva, hogy a következő parlament megalakulásáig akár országgyűlési képviselő is lehet vezető -, továbbá leszögezi: a ter­vezett hét körzet helyett kerüle­ti szinten szerveződnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hiva­talok Budapesten. A parlament 255 igen és 88 nem szavazattal fogadta el hét­főn Navracsics Tibor közigazga­tási és igazságügyi miniszter ja­vaslatát, amelybe egy zárósza­vazás előtt elfogadott módosító indítvánnyal került be az a ren­delkezés, amely szerint hivatal- vezetői munkakörbe az nevezhe­tő ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők válasz­tásán választható, felsőfokú vég­zettsége és legalább öt év köz- igazgatási gyakorlata van. Ilyen gyakorlatnak minősül a parla­menti képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség is, és bár a hivatalvezetők önkor­mányzati posztot nem, ország- gyűlési képviselőit viszont be- tölthetnek majd a következő par­lament megalakulásáig. Katonák felvonják Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepségen, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Az összetartozás a közös jövőnk - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes a Nemzeti összetartozás napja ifjú­sági programjainak meg­nyitóján hétfőn. Budapest A kormányfő keresz­ténydemokrata helyettese a fő­városi Magyarság Házában tar­tott rendezvényen kiemelte: a magyar megmaradásnak két fel­tétele van, a nemzet közjogi egyesítése és a kulturális örök­ségünk megerősítése. A megemlékezések és a visz- szatekintések látszólag a múlttal foglalkoznak, de a küldetésük va­lójában nem az, hogy keseregje­nek a múlton, és nem is csak any- nyi, hogy megismertessék a való­di, nem meghamisított történel­met, hanem az, hogy a magyar megmaradást szolgálják - fogal­mazott Semjén Zsolt külhoni és anyaországi diákok előtt. Hozzá­tette: ez akkor lehetséges, ha min­denkiben benne él az egész ma­gyar történelem, az egész magyar kultúra, „annak a küldetéstudata, hogy meg kell maradni”. Rámutatott: a magyar állam minden eszközt mozgósít annak érdekében, hogy mind a kulturá­lis megerősítés, mind a közjogi egyesítés által a nemzeti öröksé­get meg lehessen őrizni, mert ez alapvetően nem csak a múltról szól, hanem ez az összetartozás a közös jövő. Semjén Zsolt megköszönte a külhoni magyaroknak, hogy sok­szor nehéz körülmények között is megőrizték magyarságukat. A miniszterelnök-helyettes ki­tért arra, hogy a Határtalanul program keretében 15 ezer diák­nak nyílik lehetősége, hogy kül­honi magyarlakta területre láto­gasson, és így élő kapcsolat ala­kulhasson ki az egyetemes ma­gyarság között az egész Kárpát­medencében. Utalva arra, hogy a programra 160 diák érkezett, hat székely­udvarhelyi, révkomáromi, sza­badkai és magyarországi iskolák­ból, kiemelte: az a cél, hogy ne le­gyen olyan magyar diák, aki leg­alább egyszer nem járt szervezett körülmények között más magyar közösségeknél. Semjén Zsolt hozzátette: az is a cél, hogy a külhoni magyarok is eljussanak egymás közössé­geihez, az erdélyiek a felvidékre, a kárpátaljaiak a délvidékre, s így „az egész Kárpát-medencét be tudjuk lakni”. Fontos, hogy a közös magyar örökségünket sze­mélyes szálakkal tudjuk átszőni - mondta, megjegyezve: arra tö­rekednek, hogy a történelem ne csak megírt dátumokból álljon, hanem személye történetek ösz- szességéből. Papp-Váry Borbála, a Bethlen Gábor alap vezérigazgató-helyet­tese az MTI-nek elmondta: a Ma­gyarság Háza 2011 őszétől min­den magyar összetartozását jel­képező intézmény lett, olyan, a magyarságot összetartó központ, amely a hétfőihez hasonló ren­dezvényeknek helyt ad. Szeret­ték volna megmutatni, hogy Ha­tártalanul program keretei között a diákok milyen kapcsolatokat tudnak kialakítani, és hogyan vá­lik a nemzeti összetartozás ezen a módon élővé. A rendezvényen lejátszották Majnek Antal kárpátaljai feren­ces püspök videoüzenetét, gyimesközéploki népdalok hang­zottak fel, a Határtalanul! prog­ramban részt vett diákok előadá­sában, Keresztes Ildikó erdélyi származású énekes, és Orosz Örs felvidéki geográfus vallott üzene­tében arról, mint jelent számuk­ra a nemzeti összetartozás. Diósi Gábor Felicia csángó prózaíró ol­vasott fel novellájából, Matúz Gá­bor beszélt egy közösség kiállá- sának'erejéről a Balassagyarmat - Civitas Fortissima, A legbát­rabb város című film alapján, és magyarszentbereki forgatós tán­cokat is láthattak a jelenlévők. A zárószavazás elha­lasztása lehetőség is Budapest A jegybanktör­vényt módosító törvényjavas­lat zárószavazásának elha­lasztása lehetőséget teremt arra, hogy a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) és a magyar kormány meg tudjon állapod­ni a jegybanktörvény nyitva maradt, vitás kérdéseiről - válaszolta a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium az MTI kér­désére hétfőn. Megismételték, hogy a kor­mány prioritásként kezeli a Magyar Nemzeti Bank függet­lenségével kapcsolatos kötele- zettségszegési eljárás lezárá­sát, és azt, hogy az EKB és rész­ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által igényelt további fi­nomításokkal kapcsolatosan ötoldalú egyeztetések folynak. Varga Mihály, az IMF/EU- tárgyalásokat felügyelő kine­vezett tárca nélküli miniszter szombaton jelentette be: azt kéri Rogán Antal Fidesz-frak- dóvezetőtől, hogy a képviselő- csoport fontolja meg a jegy- banktörvény hétfői végszava­zásának elhalasztását. Az MTI-nek azt mondta: az el­múlt napok jegybanktörvényt érintő felvetései, valamint a IMF/EU-tárgyalások előkészí­tése miatt fordult ezzel a ké­réssel Rogán Antalhoz. Rogán Antal vasárnap jelezte, hogy támogatja az indítványt és biz­tosra vette, hogy később sza­vaz a Ház a jegybanktörvény módosításáról. Az MNB-ről szóló törvényt módosító, tör­vényjavaslatról hétfőn tartot­ták volna a végszavazást. Az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten csütörtökön ki­adott véleményében azonban nem volt elégedett a javaslat­tal, mert megítélésük szerint az továbbra sem oldja fel az MNB függetlenségével kap­csolatos aggályokat. Nemzeti összetartozás napja Semjén: az összetartozás a közös jövőnk A Jobbik sikerként értékeli a kezdeményezést... A Jobbik szerint nagy si­kert aratott a hitelkáro­sultak között a párt ott­honteremtő segélycsapa­tának megalakulása és eddigi működése - jelen­tette ki hétfői sajtótájé­koztatóján Z. Kárpát Dá­niel. Budapest Az ellenzéki politi­kus azt mondta, a Jobbik azok után hívta életre a szakértőkből álló csapatot, hogy belátta: a kor­mányzat tehetetlensége több ezer magyar család otthonát so­dorja veszélybe. Hangsúlyozta: a kabinet által meghatározott kila­koltatási kvóta alapján ugyanis jóval több magyart lakoltathat- nak ki, mint ahányat megment­het a Nemzeti Eszközkezelő vagy bármely más, „jobbára a gazdagabbak, szerencsésebbek számára kitalált megoldási cso­mag”. Z. Kárpát Dániel ismer­tette: néhány nap alatt rengeteg megkeresést kaptak és az ott­honmentők jogi segítségnyújtá­sa után eddig egy tucatnyi vég­rehajtást sikerült leállíttatni, és kilakoltatás helyett folytatódik tovább a peres eljárás. Hangsú­lyozta: a segélycsapat a törvé­nyes kereteken belül, a hatósá­gokat nem megkerülve dolgo­zik, legfontosabb feladata, hogy segítsen „útba igazítani” a nehéz helyzetbe kerülteket a bürokrácia útvesztőiben, hi­szen sok esetben az a legna­gyobb segítség, ha meg tudjuk mondani, hova érdemes fordul­nia az illetőnek. Z. Kárpát Dániel elmondta azt is: a Jobbik most egy olyan „kisokost” készít, amely min­den devizahitelesen, forinthi­telesen, autóhitelesen, eladó­sodott kisvállalkozón tud se­gíteni azzal, hogy tájékoztatja őket a lehetőségeikről. A jobbikos politikus szerint saj­nálatos, hogy ezt a kormány­zat helyett a jobbiknak kell el­készítenie. Az MSZP helyesli a hatályos nyugdíjszámítási szabályok fenntartását Az MSZP helyesli, hogy a kormány a nyugdíjak 2013 utáni adómentességé­nek megőrzését célzó indítványt nyúj­tott be a parlamentnek, és azt sürgeti, hogy a kabinet csak a szakmai szerve­zetekkel folytatott átfogó konzultáció után javasolja a nyugdíjskála megvál­toztatását. Budapest Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tag­ja hétfőn sajtótájékoztatón rámutatott: a Balog Zol­tán emberierőforrás-miniszter jegyezte törvényja­vaslat azt a tizenöt évvel ezelőtti jogszabályt mó­dosítja, amely a jövő évtől bruttó összegű nyugdí­jakat állapítana meg a bruttó keresetekből, és a je­lenlegitől eltérő léptékű, lineáris mértékskálát alkalmazna a nyugdíjszámításhoz. Ehelyett a kor­mány fenntartaná a hatályos nyugdíjszámítási sza­bályokat, amit a szocialista politikus úgy értékelt, hogy a kabinet eleget tesz kötelességének, a meg­változott helyzethez - így a magán-nyugdíjpénz­tári rendszer megszűnéséhez - igazítja az említett rendelkezéseket. Ezzel összefüggésben arra szólí­totta fel a kormányt, hogy ötletelés helyett kizáró­lag a szakmai szervezetekkel és érdekképvisele­tekkel folytatott konzultáció után javasolja a nyug­díjszámítási szabályok megváltoztatását. Az MSZP-s politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy az új alaptörvény életbe lépésével valójában megszűnt a társadalombiztosítási nyugellátás. Sza­vai szerint ez azt jelenti, hogy például az az 55 éves sofőr, aki 37 év munkaviszony és járulékfizetés után egy balesetben elveszíti a lábát, nem kaphat baleseti rokkantsági nyugdíjat, csak más ellátást. Korózs Lajos bírálta az újabb nemzeti konzultáci­ót, és arra szólította fel a nyugdíjasokat, hogy ne küldjék vissza a kérdőíveket, mivel az őket érintő kérdések - a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésé­ről és a nyugdíjba vonulás helyett tovább dolgozók adó-és járulékmentességéről - értelmezhetetlenek, nem foglalkoznak az idősek valódi problémáival. Véleménye szerint ezek helyett például a balese­ti és rokkantnyugdíjak megszüntetéséről vagy a szociális ellátássá alakított korhatár előtti nyugdí­jak értékállóságáról kellett volna megkérdezni őket.

Next

/
Thumbnails
Contents