Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-01 / 125. szám

2012. JÚNIUS 1., PÉNTEK

BELPOLITIKA

5

; Szakszervezetek: i ne lépjen életbe

; Budapest. A közoktatás I rendszere összeomlik, ha í szeptember elsejétől életbe ! lép a köznevelési és a szak- ; képzési törvény - jelentette j ki Gallé Istvánná, a Pedagó- ; gusok Szakszervezetének ! (PSZ) elnöke csütörtökön ! Budapesten. A vasárnapi, ' Emberi Erőforrások Minisz- ; tériuma elé szervezett de- ! monstráción a résztvevő ! szakszervezetek annak a í követelésüknek adnak majd ! hangot, hogy az érintett tör- j vények bevezetését egy év- ; vei halasszák el mondta a ! PSZ elnöke, a Szakszerveze- ! tek Együttműködési Fóru- j mának (SZÉF) alelnöke a ; SZÉF által rendezett sajtó- ; beszélgetésen.

! Álláspontja szerint a tör- ! vények hatályba lépésének ! elhalasztására azért van ; szükség, hogy a kormányzat j és a szakmai, érdekvédelmi ! szervezetek konszenzusra ! jussanak az átalakítás legvi- | tatottabb pontjairól.

j Jobbik: manipulatí- j vak és demagógak ; a kérdések

Budapest A Jobbik szerint a ! negyedik nemzeti konzultá- ! ció gazdasággal és munka- ; helyteremtéssel kapcsolatos ! kérdései manipulatívak, de- ! magógak és ellentmondáso- ! sak - közölte csütörtöki sajtó- ! tájékoztatóján Bertha Szilvia.

Az ellenzéki országgyűlé- J si képviselő hozzátette: sze- ! rinte a kormány már a kér- ! désfelvetésekkel előrevetíti, j hogy mik a szándékai és ; csak az újabb intézkedés- ; csomagját akarja legitimál- ! ni az emberek megkérdezé- ! sével. A Jobbik álláspontja í szerint a kérdések egyik ré- j sze demagóg, hiszen lénye- j gében azt kérdezi az embe- ! rektSl, hogy akarnak-e job- ! ban élni. A szakmai kérdé- > sekre pedig Bertha Szilvia ; szerint nem lehet elvárni, i hogy az átlagemberek szak- ! mai választ adjanak.

! A kormány a kérdések- í ben megfogalmazott lehető- ; ségekkel csak „csalfa re- ; ményt adna az emberek- ! nek, akiknek még nagyobb ! lesz a dühük, ha rájönnek,

! hogy megint átverte őket a ; kormány” - fogalmazott a ; jobbikos politikus.

Orbán

(Folytatás az 5. oldalon.)

Összegzése szerint sikeres két esztendőt tudhatnak maguk mögött, mert Magyarország képes volt arra, hogy stabilizálódjon, hogy „a lovakat visszarántsa a szakadék széléről”. A stabilizációt úgy végezte el a kabinet, hogy közben ellentmondott egy „európai csábításnak”, amely „a demokráciafeladás felé sodort volna bennünket” - mondta a 250-300 vendég előtt Orbán Viktor, aki szerint ez a csábítás abban állt, hogy Európa sok, válságba sodródott államot arra ösztökélt: lássa be, a stabilizálás a demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak országok élére állítani. Ehelyett „a magyar nép inkább egy kétharmadot dobott össze”- mondta.

A kormányfő az elmúlt két év eredményei között említette, hogy az államháztartás stabil lá- 'bakon áll - jövőre is 3 százalék alatt lesz a hiány -, valamint azt is, hogy új alkotmány született, amelynek megalkotásával „darázsfészekbe nyúltak”.

A következő évekről szólva azt mondta: fel kell készülni a válság utáni világrendre úgy, hogy közben Magyarország továbbra is a transzatlanti katonai biztonsági rendszerhez, a középeurópai együttműködéshez és az európai gazdasági övezethez tartozzon.

Kijelentette ugyanakkor, hogy az Európai Unió által javasolt vál-. ságkezelést Magyarországnak ér: győztes nemzet a magyar

demes elutasítania, a brüsszeli bürokraták által indítványozott lépések végrehajtása ugyanis csak ártana. A kormányfő szerint ehhez egy „bonyolult taktikai akciósorra” van szükség: „a saját utunkat kell járni”, és ellen kell állni azoknak a nyomásoknak, amelyek a magyaroknak hátrányos intézkedéseket akarnak bevezetni az országban. Példaként említette az ingatlanadó bevezetésére tett javaslatot, valamint az energiaármaximalizálás megszüntetésére érkezett kezdeményezést. Hangsúlyozta azonban, hogy a diplomácia „táncrendje” miatt az elutasítást úgy kell előadni, „mintha egyébként barátkozni szeretnénk”. „Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettő- re-háromra - úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették részre rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk” - fejtette ki, megjegyezve, hogy ez egy bonyolult játék.

A miniszterelnök szerint az európai demokráciák is veszélybe fognak kerülni, mégpedig azért, mert kitört egy válság, amely olyan lépéseket követel meg, amelyeket az emberek nem akarnak elfogadni. Magyarországon azonban nem fog felborulni a társadalmi béke a kétharmados politikai többségnek köszönhetően - hangsúlyozta, majd ismét köszönetét mondott a januári Békemenet résztvevőinek.

A méltányos közteherviselésnek és a fegyelmezett pénzügyi gazdálkodásnak - vagyis a hiány és az államadósság csökkentésének - a fenntartása, megállapodás a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel - úgy, hogy közben Magyarország a pénzpiacokon marad -, és nyitás a keleti pénzpiacok felé is - ezek a válság utáni időszakra felkészülés lépései a miniszterelnök szerint.

Orbán Viktor azt is mondta: nem szabad visszarettenni - a kritikák ellenére sem - a családi és az arányos adórendszer kombinálásától. A szükséges minimálbér-emeléssel párhuzamosan pedig csökkenteni kell a tb-járulékokat - jelezte. Az előttünk álló két évben befejezzük azt a munkát, hogy a jóléti állam helyett munkaalapú állam alakuljon ki - közölte a kormányfő, aki szavai végén felsorolta a versenyelőnyhöz szerinte szükséges lépéseket: a költségvetést „pozitívba kell fordítani”, 50 százalék alá kell csökkenteni az

államadósság szintjét - négyévente szerinte legalább 10-14 százalékkal lehet lefaragni belőle -, újra kell iparosítani az országot, meg kell teremteni az ország energiafüggetlenségét, fejleszteni kell az atomenergia-termelést, célként kell meghatározni a teljes foglalkoztatottságot, meg kell fordítani a demográfiai trendet, és „haza kell hívni a tehetségeinket”.

Beszédét azzal zárta, hogy a Magyarországra jellemző, civilizációs értelemben vett kulturális homogenitás nagy érték lesz a jövőben, vagyis az a tény, hogy Magyarországon nem fenyeget különböző világértelmezésű ember- csoportok közötti összeütközés. Ezért minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni - hangsúlyozta.

Hende Csaba: 4000 betöltetlen hely van a honvédségnél

Mintegy 4000 fős létszám- hiánnyal üzemel a honvédelmi rendszer - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt tartott éves beszámolójában. A miniszter elmondta, jelentkezők lennének ezekre a posztokra, de nincs pénz a foglalkoztatásukra.

Budapest Hozzátette: a tárca ugyanakkor elkötelezett a honvédség megerősítésében és a katonai képességek fejlesztésében. Az önkéntes tartalékos rendszerben például már háromezren vesznek részt; a kormány döntése értelmében pedig idén sikerült megállítani a honvédelmi költségvetés további csökkenését Felidézte, hogy 2016-tól a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékával emelkedik évente a költségvetés. A kormány 2022-re a GDP 1,39 százalékában garantálja a haderő fejlesztésére és fenntartására fordítható költségvetési támogatás összegét - fűzte hozzá. A beszámolóban a tárcavezető megemlítette, hogy az elmúlt időben fejlesztették a honvédelmi szervezetet és csökkentették a bürokráciát; sikerült több ponton is megtakarítást elérni, mint például a Gripen, illetve a kanadai pilótaképzés szerződésének új ratárgyalásával.

Sikernek nevezte a Honvédkórház átvételét, a Hadik-terv kialakítását, valamint a honvédségi ingatlanok számának csökkentését

A NATO-műveletek terén továbbra is az afganisztáni és koszovói, az EU-műveletek terén pedig a bosznia-hercegovinai feladatvállalás során fejti ki a legnagyobb erőfeszítést a honvédség. A következő két év feladata az alapok megszilárdítása és az építkezés megkezdése: az év második felében elkészül a tárcának a 2013 és 2022 közötti évekre vonatkozó hosszú távú stratégia terve, amely meghatározza a fejlesztési feladatokat és a kockázatokat.

Elengedhetetlen - egyebek mellett - a helikopterprogram végig vitele, a katonai kibervédelmi

képesség kialakítása, a műszaki eszközök, a járművek cseréje, az egyéni felszerelések biztosítása,, fejlesztése, és 2014-ig folyamatos feladat a nyolcezres létszámúra tervezett önkéntes tartalékos állomány teljes feltöltése is - mondta Hende Csaba.

A miniszter a bizottság tagjainak kérdésére válaszolva elmondta: az új életpályamodeO bevezetése mintegy 14 milliárd forintot emészt majd fel. Jámbor Nándornak, a Jobbik képviselőjének kérdésére válaszolva elmondta: a balti államok légtérvédelmét egy litván bázisról végzik majd a magyar Gripenek, amelyekből négy darab állomásozik négy hónapig az északi államban. A balti államok ezért jelenleg kétmillió, majd

2015 után már ötmillió eurót fizetnek a járőrözésben részt vevő országoknak - tette hozzá.

Iváncsik Imre, a bizottság szocialista alelnökének kérdésére válaszolva elmondta: összesen 1,5 millió dollárral támogatja Magyar- ország az afgán haderőt; a pénzt 500 ezer dolláros részletekben három év alatt fizetik ki - fűzte hozzá. Az alelnök kritizálta a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlését és a katonai titkosszolgálatok összevonását. „És különösen bántónak tartom azt az eljárásmódot, ahogy ezt az átalakítást végrehajtották” - fűzte hozzá az összevonásra utalva. A bizottság második napirendi pontként az afganisztáni szerepvállalásról szóló jelentést egyhangúlag támogatta.

MSZP: elfogyott a bizalom

Az MSZP szerint az Orbán-kormány félidőre a közvélemény-kutatások szerint elvesztette a társadalom, a konjunktúraindexek alapján pedig a befektetők bizalmát.

Budapest Burány Sándor országgyűlési képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: noha a Fidesz „jól elvan” saját klientúrájának építésével, „de erre rámegy az ország”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi-gazdasági válság 2008. őszi kezdete óta egyetlen hónap alatt sem zuhant még akkorát a GKI Gazdaságkutató Intézet bizalmi indexe, mint májusban: az ipari cégek várakozása drámaian, a kereskedelmieké jelentősen, az építőipariaké kissé romlott, csak a szolgáltató vállalatoké nem változott. A GKI szerint ilyen negatív vélemények legutóbb 2009 végén jellemezték a magyar gazdaságot. Az MSZP-s politikus arra is

kitért, hogy a konjunktúraindex szerint a foglalkoztatási hajlandóság a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott, ami a munkanélküliség további növekedéséhez vezethet.

Burány Sándor az ágazati különadóknak tulajdonította, hogy az első negyedévben recesszióba fordult a gazdaság, és hangsúlyozta: ezekkel, valamint a helyükbe lépő új adóterhekkel magyarázható, hogy az Európai Bizottság éves szinten is visszaesést jósol Magyarországnak.

Hozzátette: a bizottság országjelentése bírálta az egykulcsos adórendszert is, mert bár az alacsony keresetűek helyzetét rontotta, nem járult hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. A szocialista politikus idézte az Új Széchenyi Tervet is, mondván, az stabil jogi-gazdasági környezet kialakítását sürgette, a kormány viszont ezzel szemben bizonytalanságot teremtett és évközi adóemelések sorát hajtotta végre.

Ader visszaküldte a módosítást

Az LMP pozitívnak tartja, hogy Áder János köztársasági elnök egy házszabályellenes zárószavazás előtti módosító javaslat miatt visszaküldte a parlamentnek a médiatörvény módosítását - mondta az MTI-nek csütörtökön Karácsony Gergely.

Budapest A frakcióvezető-helyettes, aki az érintett fideszes módosító indítvány tartalmáról egyébként elismerően nyilatkozott, reményének adott hangot, hogy ezután csökkenhet az „Ipari mennyiségben” benyújtott házszabályellenes kormánypárti módosító javaslatok száma.

Áder János arról tájékoztatta

az Országgyűlést, hogy alkotmányos szempontból kifogástalannak találta a médiatörvény módosítását, de egy eljárási hiba miatt arra kéri a parlamentet, hogy foglalkozzék ismét a jogszabállyal. Az államfő azért küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, május 24-én elfogadott jogszabályt, mert házszabályellenesnek ítélte a fideszes L. Simon László egyik zárószavazás előtti módosító indítványának benyújtását.

Karácsony Gergely, aki alapvetően pozitívnak nevezte a döntést, arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben számtalanszor szóvá tették, hogy a kormányoldal „ipari mennyiségben” nyújtja be a nem házszabályszerű módosítókat. Az LMP azt reméli, hogy ezután csökkenni fog a házszabályt megkerülő javaslatok száma - mondta az ellenzéki politikus. Hozzátette, a médiatörvényt ettől függetlenül alkotmányosan is aggályosnak tartják, mert alkalmat ad olyan jogértelmezésre, amelyik érvényben lévő bírósági ügyeket és folyamatban lévő pályázatokat befolyásol. L. Simon László érintett, a közösségi médiaszolgáltatások elismerésével kapcsolatos módosító javaslatát egyébkén tartalmilag nagyon fontosnak, ráadásul pozitív irányú változtatásnak nevezte, amelyik orvosolhatná a „Menczer Erzsébet-féle életveszélyes javaslatokat”.