Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-28 / 148. szám

2012. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK MAGAZIN ELETMOD IMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA > ÉRTÉKŐRZŐ Nem vigyázunk magunkra napozáskor Magyarországon a felnőtt la­kosság fele már kerüli a közvetlen napfényt, de 15 százalékuk még mindig kifekszik a napra akár dél­ben is. A fényvédőkrémek hasz­nálata egyáltalán nem számít ál­talánosnak, mindössze minden ötödik ember keni magát rendsze­resen. Elgondolkodtató ugyanak­kor az a tény, hogy a nap bármely órájában kifekvőknek is csak a fe­le használ rendszeresen fényvé­dőt. Az aktívan védekezők jellem­zően nők, illetve 26-45 év közöt­tiek. Többek között ez derül ki a Szinapszis Kft. kutatásából, ame­lyet a cég a WeBBeteg.hu megbí­zásából készített. A zajos környezet szívrohamhoz vezethet Minél nagyobb a közlekedési zaj egy ember lakóhelyének köze­lében, annál nagyobb nála a szív­roham kockázata - állapították meg dán kutatók. A szakembe­rek - akik több mint 50 ezer em­ber egészségét követték nyomon mintegy tíz éven át - úgy találták, hogy minden 10 decibel többlet­zaj 12 százalékkal emeli a szívro­ham kockázatát. A nagyobb zaj, valamint a főutak melletti leve­gőszennyezettség megemeli a stresszhormonok koncentráció­ját a testben, ami megmagyaráz­hatja a szívroham kockázatának emelkedését. A természetben jobb az edzés vß ßJJßJXO^ÜfKl NVtlR * Erdőben kétszer idegpihente- tőbb az edzés, mint teremben - állítják a skóciai Glasgow Egye­tem kutatói. Kétezer alanyt vizs­gáltak, és arra jutottak, hogy a nem súlyos mentális egészség- ügyi gondokat - enyhe búsko­morságot, alvászavart, erős stresszt - sokkal jobban orvosol­ja a testedzés a természetben, mint mesterséges környezetben, például a tornatermekben. Óvodás idősotthon Óvodával egybekötött idősott­hon épül Csehországban, hogy közelebb vigye egymáshoz a leg­ifjabb és legidősebb nemzedé­ket. A tervek szerint három éven belül készül el a magánberuhá­zás, amely 60 millió koronába kerül. Az idősotthon hatvan sze­mélyes lesz, az óvoda ötven. A Prága mellett megépülő létesít­ményhez klinika, rehabilitációs központ, edzőterem és hatalmas kert is tartozik. Az orvosi létesít­mények a „nagyközönség” előtt is nyitva állnak. Aggok és óvodások összeboro- nálására több nyugati országban akad sikeres példa, cseh földön azonban sokan ellenzik a dolgot. Jan Adamek, a beruházó nem tu­dott előzetesen arról, hogy a világ­ban van már hasonló létesítmény. Elsősorban az vezérli, hogy visz- szaállítsa a hajlott kor tiszteletét a kisgyerekek körében. Projektjében a két „nemzedék­véglet” mindazonáltal elhatárol­ható egymástól: a kert ketté osz­tott, zajszűrő fallal elhatárolt, az idősek terasza és a gyerekek ját­szótere pedig a főépület két ellen­tétes végénél van. Az ebédlő is megosztott, de bőven akadnak közös helyiségek és területek, ahol összebarátkozhat a két nem­zedék. A megépüléshez még nincs meg minden hivatalos en­gedély, mivel a helyzetet bonyolít­ja, hogy egy tető alatt lesz lakó- és nem lakóingatlan. Veszélyes járvány a láthatáron Az antibiotikumkúra árnyoldala, avagy bele lehet-e halni egy hasmenésbe? A modern egészségügy a hatékony antibiotikumok­ra alapozza működését. Az egyszerű sebészeti be­avatkozásoktól a koraszü­lött- ellátáson át az inten­zív terápiáig, a kemoterá­piás kezelések kiegészíté­sétől a szervtranszplantá­cióig minden területen használatos antibioti­kumok nélkül ezek az el­látások nehezen működ­nének. Ugyanakkor a szé­les körben elterjedt hasz­nálat komoly gondokat is okoz, rezisztens bakté­riumok kifejlődéséhez vezet. Biztosan sokan ta­pasztalták már, hogy ko­molyabb antibi­otikumkúrát követően hasmenés, hasi görcsök és esetlegesen egyéb, sú­lyosabb tünetek is jelent­keztek. VG-összeállítás veszélyeztetettebbek azok a bete­gek, akik hosszabb kórházi ellá­tásra, vagy egyéb hosszú távú el­látási formára szorulnak. Ezek­ben az intézményekben a kémi­ai és egyéb fertőtlenítésnek ellen­álló kórokozó spórái a legtöbb felületen fellelhetőek, és a hosszú antibio- tiku­Az antibiotikumkúrát köve­tő hasmenéses tünete­kért az esetek kb. 25 szá­zalékában a m Clostridium Difficile (CD) baktérium a fele- lös. Az okozott tünetek az enyhe hasmenéstől a hasi fájdalommal, lázzal vagy fehérvérsej tszám-növekedéssel járó súlyos betegségig terjedhet­nek, amely akár olyan halálos szö­vődményekkel is járhat, mint a to­xikus vastagbélgyulladás, a vas­tagbél átfúródása és a szepszis. De mennyire kell ezt a veszélyt komolyan venni? A jelenlegi eu­rópai és nemzetközi adatok alap­ján, nagyon is! A kórházi benn- fekvés során szerzett Clostridium Difficile fertőzés okozta halálozá­sok egyes brit tanulmányok alap­ján a betegek 2-7 százalékát érin­tik, ami a rettegett MRSA (népie­sen húsevő baktérium) okozta halálozásokat kétszeresen meg­haladja. Ugyanakkor a fertőzés előfordulási gyakorisága is nő számos európai országban. A leg­mos terápián átesett, meggyen­gült immunrendszerű vagy idős, esetleg egyéb súlyos betegséggel rendelkező (daganatos, veseelég­telenségben szenvedő, transz- plantált) páciensek szervezetébe jutva két-három napon belül je­lentkezhetnek a fertőzés tünetei. A Clostridium Difficile fertő­zés „járványossága” gyorsan vál­tozik, hiszen nemzetközi szinten nemcsak az előfordulás gyako­risága nő, hanem a súlyossága is, a korábban észlelteknél sú­lyosabb ’’kitörések” jellemzik. A másik fejlemény, hogy olyan sze­mélyeknél is megjelent a CD-fer- tőzés, akik korábban egészsége­A helyzet súlyos és fokozódik, de legalább pontosabbak az információk A megszokott CD-ellenes terá­pia utána betegek 20 százaléká­nál fordul elő a fertőzés kiújulá- sa. Ez az arány 47 százalékig is emelkedhet járvány esetén, és 40-60 százalékig azoknál a be­tegeknél, akiknél már egy kiúju- lás előfordult. A sorozatos kiúju- lások pedig jelentős költségtöbb­lettel járnak: egyes számítások szerint a CD-fertőzött betegek költségei 54 százalékkal halad­ják meg a nem fertőzött kórház­ban ápoltakét, hiszen átlagosan 7-21 nappal tovább szorulnak kezelésre. Magyarországi epidemiológi­áról a jelentési kötelezettség be­vezetése óta pontosabb informá­ciók állnak rendelkezésre. Az utolsó rendelkezésre álló hóna­pok tendenciája azt mutatja, hogy 3 000 CDI esetet jelenthet­nek évente hazánkban, de a nemzetközi adatok alapján ér­demesebb 7 000 CDI/év esettel számolni, melyeknek egy harma­da súlyos. Angliában, a tesztelési és je­lentési kötelezettség bevezetését követően az esetszám 25 száza­lékkal nőtt, és valószínűleg Eu­rópa más részein is ez lenne a helyzet, ha egységesebb lenne a tesztelési, diagnosztikai és beje­lentési gyakoriat. sek voltak, nem voltak kórházi környezetben, és nem kaptak baktériumellenes terápiát. Az utóbbi évtizedben ugyanakkor megfigyelték egy sokkal fertő­zőbb, és súlyosabb szövődmé­nyekkel járó altípus megjelené­sét is, mely Észak-Amerikából indult, és már átterjedt Európára és a világ többi részére is. 2000 óta Eu­rópa ló or­szágából jelentet­ték a bukkanását. 2008-ban 34 euró­pai ország laboratóriumai vettek részt egy széles körű, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőr­zési Központ által indított széles körű járványügyi felmérésben. Ez igazolta, hogy az idős, és/vagy súlyosan beteg és/ vagy antibiotikummal kezelt betegek voltak a legveszélyeztetettebbek. A tanulmány utánkövetése alatt elhunyt betegek 40 százalékánál jelen volt a Clostridium Difficile. A CD-fertőzés, a jelentős meg­betegedési és halálozási követ­kezmények miatt, napjainkban prioritásként kezelt népegész­ségügyi kérdés a fejlett orszá­gokban, az EU egészségügyi programjának pedig fon­tos része elérhetővé tételével. De mit lehet tudni a jelenlegi terápiás lehető­ségekről? Azt, hogy míg maga a fertőzés gyorsan változik és egy­re nagyobb kihívást jelent, ad­dig a kezelés nagyon keveset mó­dosult az elmúlt 20 év során. A megszokott kezelés egy 10 na­pos antibio-tikumkúra, vanco­mycin vagy metro-nidazol ható­anyaggal, mely utóbbira már egyes CD-törzsek kevésbé érzé­kennyé váltak. A címben feltett kérdésre a vá­lasz: igen, a mai fejlett egészség- ügyi rendszerek ellenére is bele lehet halni egy hasmenésbe. Olyan betegek, akik komoly és nagyon költséges terápiák során mennek át, végül egy visz­az el­len­álló fer­tőzések és az egész­ségügyi ellátással kapcsola­tos fertőzések visszaszorítá­sa megfelelő, hatékony terápiák sza­térő hasmené­ses fertőzés szövődményeibe halnak bele. Mindez nemzetkö­zileg arra sarkallja a szakembe­reket és döntéshozókat) .hogy egységesebb fellépést várjanak el a fertőzés terjedésének megál­lítása és a hatékonyabb terápia elérése érdekében. A több házimunkát A férfiakat a kérde­végző férjek boldogab­bak, mint a feleségük­nek kevesebbet segéd­kezük - erre jutottak a Cambridge-i Egyetem szociológusai nemzet­közi vizsgálódással. Hét országban (Svédországban, Nor­végiában, Dániában, Hollandiában, Német­országban, Franciaor­szágban és Nagy-Bri- tanniában) gyűjtött adatok alapján tanul­mányozták a férjek életelégedettségét, és az eredmények alapján úgy tűnik, hogy azok a legkiegyensúlyozottab- bak, akik a legtöbbet segítenek a háztartás­ban. Ennek oka rész­ben az lehet, hogy ne­kik nincs bűntudatuk - vagy ha mégis van, kisebb - szorgosan házimunkázó nejük irányában, de nagyobb részben inkább az, hogy egyszerűen „megfejtették a nyugodt élet titkát”. zők először arról faggat­ták, hogy mennyire elé­gedettek azzal, amit el­értek életükben, felfris­sült közérzettel ébred­nek-e reggelente; utána a munkahelyi konflik­tusokról kérdezték őket, végül pedig a ház­tartás következett: men­nyi időt töltenek főzés­sel, mosogatással, bevá­sárlással, barkácsolás­sal. A camb- ridge-i ku­tatók arra számítottak, hogy azok a nejek a bol­dogabbak, akiknek töb­bet segít otthon a férjük, ám az derült ki, hogy ez inkább a férjekre áll: az­az közülük azoknak a közérzete jobb, akik többet segédkeznek a háztartásban. Ezzel szemben a feleségeknél nem igazán mutatko­zott összefüggés boldogságérzetük és párjuk háztar­tási „segédmunka-mennyisége” között - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap. A mosogatás a férfiboldogság titka Európában isznak a legtöbbet Az öreg kontinens továbbra is élenjár az szeszesital-fogyasztás­ban, de a déli országokban - vél­hetően a rövidülő szieszta és a növekvő árak miatt - egyre ke­vesebbet italoznak az ott élők - derült ki egy a héten közzétett német kutatásból. Az európai szeszesital-fo­gyasztás több mint kétszerese a globálisnak - közölte Jürgen Rehm pszichológus, a drezdai műszaki egyetem munkatársa. Ezen a téren semmi nem válto­zott az elmúlt tíz évben, a konti­nens országai között azonban je­lentős eltérések mutatkoznak.- A dél-európai országokban az utóbbi 30-40 évben legkeve­sebb felével csökkent a szeszfo­gyasztás - mondta a kutató, aki szerint Kelet-Európábán emelke­dő tendenciákat mértek, más or­szágokban - például Németor­szágban - nem volt számottevő változás. Bár Európában sok al­1 4 kohol fogy, az italozási szokások nem annyira veszélyesek, mint a világ más szegleteiben. Jürgen Rehm a mediterrán or­szágok adatait ismertetve el­mondta: az olaszok az 1970-es évek elején még évi 19 liter sze­szes italt fogyasztottak fejen­ként, 2009-ben azonban már csak hét litert. Hasonló folyamat volt megfigyelhető Spanyolor­szágban, Portugáliában és Fran­ciaországban - tette hozzá a szakember, aki szerint az egyre rövidülő ebédszünetek és a nö­vekvő alkoholárak is hozzájárul­tak a fogyasztás csökkenéséhez. Kelet-Európábán, az északi or­szágokban, illetve Nagy-Britanni- ában és Írországban néhány éve emelkedik az elfogyasztott sze­szes ital mennyisége. Nagy-Bri- tanniában 1970 óta hét literrel 11 literre emelkedett az egy főre ju­tó és egy év alatt elfogyasztott ital mennyisége 2009-ben. É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents