Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-23 / 144. szám

NOGRAD

Királynő is dolgozik a szamócásban

(Folytatás az 1. oldalról.)

Ipolyvece. Ki epernek, ki szamócának mondja itt változatlanul, ezen és a stabil piaci helyzetén kívül viszont számos helyi tényező változása is jellemző rá. Egyrészt, mert nincs két egyforma nyár: tavaly a komoly mértékű elfagyás vitte el a termés nagy részét, idén viszont folyamatos öntözést követelt a szárazság. S bár az érintett családok száma nem nőtt, körükben, házuk táján is vannak biztató, előremutató másságok. A vécéi termesztőknek erős a tevékenységbe vetett hite, ezért a fejlesztéstől sem ódzkodnak.

Gregus Sándorék az egyik olyan család, amely jelentős termőterületen, egy hektáron dolgozik ezzel a gyümölcsfélével. Minden szorgos kézre és még ennél is többre van szükségük tavasztól őszig. - Megszállottság kell ehhez - mondja Gregus Sándorné, aki óvónő, három gyermekes édesanya, kertet, földet művelő családtag.

Férjével és a családhoz tartozókkal messzemenően összedolgoznak ők a növénytermesztésben. Ami manapság igen ritka, a föld megmunkálásával szerzik jövedelmüket a már felnőtt gyerekei is: nagyobbik lánya, Pintémé Gregus Zsuzsanna és a férje, PintérÁdám, mezőgazdasági vállalkozók, kalászosokat vetnek aratnak, állatokat is tartanak. Fiuk, Gábor is bőségesen kiveszi részét a feladatokból. Kaszálásból most érkezett meg, s Bem úti családi házuknál már vevőket fogad, a szamóca szezonvégi termésadagját méri, adja tovább.

Gregusné, Marianna örömmel említi mindezt, hiszen tisztában van azzal, hogy a mai fiatalok közül nagyon kevesen választják afölddel való munkálko-1 dást. Egyetért azzal: a kivételek nyilván gyerek-'és fiatalkorukból hozzák magukkal a (termő)földközeliséget, ennek szeretetét.

Flamarosan előkerül Zsuzsi is, a régi, kedves, királynői mosolyával. Igen, ő egy koronás fő: 2005-ben a Nógrád Szépe versenyen első helyezést ért el. Ma már két aranyos kisgyerek édesanyja, szerény és derűs egyéniségét a vállalkozásuk működtetésével is igyekszik kamatoztatni. Panka lánya el nem marad tőle, mikor a házukhoz közeli szamó- cásba indul.

Pinterne Gregus Zsuzsanna Panka lanyaval- Még a hatvanas években kezdtek el epret termeszteni itt az emberek. Akkor a téesz kötötte az üzleteket, az egész határ ezzel volt tele, ez hozta a mellékjövedelmet az itt élőknek. Mikor aztán a szövetkezet megszűnt, fokozatosan leépült a tevékenység - forgatja vissza az idő kerekét Marianna. - Mostanra már csak négy-öt család maradt meg emellett. Ami bennünket illet, megszoktuk ezt a munkát és persze hoz is a házhoz jövedelmet. Gregus Sándorék családi

közössége jó értelemben, azzal is kilóg a sorból, hogy növelték a termőterületüket. Hogy milyen is így az életük?- Munkahely, kert, határ, nincs megállás, tavasztól őszig, reggeltől estig dolgozunk. Kezdünk a kapálással, majd öntözünk, mert idén nagyon kevés volt a csapadék, muszáj volt pótolni. A szedés május közepén kezdődik és június közepéig tart a korán érő fajtánál. Később a kaszálás, permetezés, és ha kell a további öntözés a feladat. Folyamatosan gondoskodni kell az újratelepítésről is - sorolja szakavatottan Mariann.

Az idei gyümölcs közepes minőségű, nyolcvan mázsát lehet egy hektárra számolni. Mivel összességében sem terem sok errefelé, általában nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Tőlünk egyébként feldolgozásra, illetve piacra viszik el a termést.- Mi ezt gyerekkorunk óta csináljuk. A feleségem nagyapja hozta be Vecére a szamócát, ami aztán itt meg is honosodott. Mi kitartottunk mellette - avat be történetükbe Súlyán József, aki fiatalon üzemgazdászként vett részt a mezőgazdaságban, a helyi téeszben és Nagyorosziban is. A termesztés helyi virágkorából szép emlékeket őriz:- Innen, és a két szomszédos faluból egy teljes szerelvény tálcás csomagolású szamócát szállítottak Németországba, Ausztriába, hűtős vagonokban. Volt itt egy iparvágány, a mozdonyt traktor húzta ki a pályára, Vácról, majd Dejtárról hordták ide a szállításhoz a jeget, Pesten aztán utánjegelték a szállítmányt, így négy nap múlva is szép, friss volt az áru. Ma a hűtős kamionokkal már nem gond a minőség megtartása.

De más világ is volt akkor - sóhajtja.- Ezer lakosa soha nem volt a falunak, de annak idején egy-egy szezonban megháromszorozódott a lélekszám: a helyiekkel együtt háromezren dolgoztak itt. A családok összetartozása, a rokonság adta ezt a többletet.

Egy hektárnyi epresük háromnegyed része termő, az idei szezon munkáit meghatározta a múlt őszi és a tavaszi- koranyári szárazság.- Március 21-től, összesen nem esett negyven milliméternyi eső; viszont a szárazság adott egy zamatot, színt a szemeknek - mondja a férfi. Elmondja azt is: tulajdonképpen biotermesztésű a gyümölcsük, mert csak gyomirtót alkalmaz.

Ilyen munkát csak a megszállottak végeznek, sommázza felfogásukat, s mosollyal az arcán hozzáteszi: nekem hobbim is a mezőgazdaság.

Fiuk Balassagyarmaton él, sokat segít, a lányuk is el-eljön Pestről, hogy támogassa a szülőket, akik nagyon energikusak: feldolgozót is szeretnének, a

csarnok pályázati támogatásból már elkészült, de a hűtőtechnikára benyújtott pályázati igényüket nem támogatták, így azt tervezik, hogy egyelőre nagyobb hűtőládákkal oldják majd meg a gyümölcs tárolását. Most folytatnak piackutatást is a készítményekre.

Felesége a csarnokban csumázza a mai szedés egy részét. Aztán majd berakja hűtésre. Házi körülmények között készíti a dzsemet, lekvárt eperből és ri- bizliből is. Fél órája lehet, hogy hazaért Borsosberényből. A náluk foglalkoztatott asszonyokat vitte haza: közelebb nem találtak munkaerőt, szerényen szólva az efféle fizikai munka, nagy melegben, egyáltalán nem kapós... S ahogyan a feleség megjegyzi: nem is lesz az, amíg segély van...

Bacsa Ferencék eperültetvénye négyszáz négyszögölnyi területet foglal el, a nyugdíjas családfő számára duplán itt a pihenés ideje: a szezon náluk már teljesen lecsengett, a gyümölcsöt az utolsó szemig elvitték helyből, idén tehát szállítani sem kellett. A minősége jó közepes, eső hiányában ezt náluk is locsolással lehetett elérni. Felesége még aktív korú, eljár dolgozni, a férj ideje nagy részét az ültetvényen tölti, mégsem győznék ketten a munkát, kell és van is segítség: a tágabb értelemben vett család, a rokonság összefog, amikor eljön a szüret. Aztán fordítanak a kockán, visszasegítik, amit kaptak.- Én nem helybeli vagyok, Dejtárról jöttem ide, de tudom, hogy évtizedekkel ezelőtt itt a faluban, mindenkinek volt eper- földje. Annak idején Németországba, Szlovákiába vitték a gyümölcsöt, volt is keletje. Sokaknak az értékesítés okozott nehézséget, ezért hagytak íelevele, aztán szörpüzem sincs mar Dregéíypalánkon - vázolja a helyzetképet Bacsa Ferenc sajnálkozással a hangjában.

Rajtuk kívül is akadnak még, akik tovább viszik Ipolyvecén a hagyományt: a szívük mélyén megőrizve és átörökítve a föld szeretetének titkát, amit a mindennapokban két kezük munkájával kamatoztatnak. Hozadéka több mint az illatos, zamatos eperszem eladásából kapott pénz: a megélhetés iskolájához szükséges tudás, érték.

Mihalik Júlia

(Folytatás az 1. oldalról)

A kormányszóvivő világossá tette, az első határozott lépés a konszolidációhoz az volt, hogy segítettek a megyei önkormányzatoknak, most pedig a helyi önkormányzatokon van a sor, hiszen sokaknak likviditási problémáik vannak, amit nem enged a kormány.

Tállai András önkormányzati államtitkár hangsúlyozta: sok esetben egyedi szempontokat is figyelembe vettek, például a közoktatási feladatok ellátásával járó pluszfeladatokat. Céljuk az volt, hogy lehetőség szerint mindenki pluszforráshoz juthasson, ugyanakkor arányosan és méltányosan jártak el. Az elnyert kiegészítő támogatások kötelező feladatok finanszírozására fordíthatóak. A legkisebb összeg országos viszonylatban 249 ezer forint volt, míg a legtöbbet, 201,1 millió forintot Szombathely kapta.

Nógrád megye 70 településére összesen több mint 465 millió forint érkezett. A legtöbb pénzt, 94,3 millió forintot Salgótarján kapta. A listán egyébként Rétság kivételével valamennyi városunk szerepel (velük, és a többi érintett

településsel hamarosan külön is foglalkozunk - a szerk). A kisebb települések közül - több mint 9 millió forinttal - Karancslapujtő vitte el a prímet Míg a másik végletet - 500-500 ezer forinttal - Garáb, Nagykeresztúr,

Kisbárkány és Márkháza négyese képezi.

Mi ez a 9 millió az igényelt, nagyjából 40 millió forinthoz képest? - tehetik fel a kérdést a sokak által irigyelt Karancslapujtőn. Lantos Ibolya jegyző elmondta: számos beruházás, fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban a faluban; felújították például az általános iskolát és a művelődési házat, de építettek játszóteret és garázst is az önkormányzati járművek számára. Mindezek megvalósításához a pályázati támogatás mellett hitelt is igénybe kellett venni. A komoly hitelállomány miatt pedig működési nehézségek adódtak.- A most kapott támogatást az elmaradt számlák rendezésére fordítjuk - tájékoztatott Lantos Ibolya.

94 millió forintos költségvetési hiány és kifizetetlen számlák (víz, gáz, vülany, konyhai étkeztetés) 20

millió forint értékben - érzékeltet- g te az általa vezetett település ne- | héz helyzetét Termán István, % Romhány első embere. A falu 73 í millió forint támogatásra lett volna jogosult, s 8,8 milliót kapott.- Katasztrofális helyzetben vagyunk... Ez az összeg az időhúzásra elég, az adósságunk 30 százalékát tudjuk belőle kifizetni - fogalmazott Termán István. A polgármester kitért arra is: 2006-ban még jócskán meghaladta a 200 millió forintot a faluba érkező állami támogatás összege, ez azonban mostanra 160 millióra csökkent - ugyanazon feladatok mellett... Működtetnek például társult iskolát, óvodát, orvosi rendelőt, kultúrott- hont és idősek gondozóházát

Seres Mária, Mátraverebély polgármestere elmondta: működési hiányukból adódóan 45,8 millió forintra nyújtották be igényüket, és nem egészen 2,4 millió forint támogatásban részesültek. Ezt az összeget közüzemi, illetve a többcélú kistérségi társulás felé fennálló tartozás rendezésére fordítják.- Önkormányzatunk működési hiánya a kötelezően ellátott feladatok alulfinanszírozottságából adódik. S ugyan minden szempontból takarékos gazdálkodásra törekszünk, a hiányzó milliókat sehonnan sem tudjuk előteremteni - mutatott rá Seres Mária, aki megjegyezte: a településen igen magas, közel 40 százalék a roma lakosság aránya. A helyiekben a mezőgazdaság, a földművelés iránti igényt szeretnék elültetni, amelyhez jó eszköz a szociális földmunka-pályázat és a Start-köz- foglalkoztatás.

Dr. Hajasné Banos Márta, Kozárd polgármestere elmondta: több mint 4 millió forintot igényeltek, de csak 540 ezer forintot kaptak; igaz, az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezen nagyon már meg sem lepődhettek... Mivel Ecseggel közösen tartják fenn az intézményeket és elmaradásaik vannak irányukba, ezt az összeget egy az egyben odaadják a szomszédos falunak.- Tudom, hogy nehéz helyzetben van az állam és nincs miből osztogatni, de a mi feladataink is nőnek, s minden sokkal többe kerül, mint a korábbi években - fejtette ki dr. Hajasné Banos Márta: - Emelkedtek például a szolgáltatói díjak és megjelent a készenléti díj is, ami egyrészt érthető, hiszen mindenki igyekszik a pénzénél lenni, másrészt azonban korántsem könnyíti meg a dolgunkat Sőt..

V

i

i

%

■

j

É