Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-22 / 143. szám
NOGRAD Többet tesznek felre a pénztártagok megtakarítás Az első negyedévben 70 százalékkal többet fizettek be, mint tavaly Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága folyamatosan fogy, a maradók viszont egyre többet takarítanak meg. A pénztárak száma is csökken, a piaci szereplők veszteségesek. Herman Bernadett Az önkéntes kasszák lehető ségeit a PSZÁF legutóbbi koc kázati jelentése szerint főleg a cafetériaszabályok és az adó zási előírások határozzák meg. Ezek pedig az elmúlt években folyamatosan hátrányosan vál toztak, mind a munkáltatói befizetések, mind a munka vállalói tagdíjak kedvezménye csökkent. Ami viszont biztató jel ezeknél az intézményeknél, hogy míg korábban a tagság meglehetősen passzív volt, és a tagdíjak döntő többségét a munkáltató fizette be cafe- téria keretében, ez a tendencia folyamatosan csökken. A korábbi kél ha nnad/egyha rmad arány fokozatosan tolódik el a tagok egyéni befizetéseinek javára, az idei első negyed évben a tagság már csaknem ugyanakkora összeggel járult hozzá a tagdíjához, mint a munkáltatója. A tagok saját befizetéseinek összege az idei első negyedévben megközelí tette a 8,4 milliárd forintot, ez 70 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál. Ennek köszönhető, hogy bár a munkáltatók az idén még a tavalyinál is szűkmarkúbbak voltak, a befizetett tagdíjak összege az idei első negyedévben ma gasabb lett a tavalyinál, meghaladta a 17 milliárd forintot. Az idén 19. évébe lépő önkéntes nyugdíjpénztári rendszerben a kifizetés is egyre több, az első negyedévben mintegy 22 milliárd forintot vettek fel a tagok, ennek a zömét egy összegben, járadékot csak elvétve kérnek. A felvett megtakarítások fele viszont még mindig nem nyugdíjas korban történik, sokan jóval korábban, a tízéves várako zási idő letelte után kiveszik a pénzüket akkor is, ha ez ma gas adóterhekkel járhat. Egyedül a hozamot vehetnék ki adómentesen a minimum tízéves várakozás után a tagok, a hozam pedig a PSZÁF adatai szerint az idén is szépen gya rapodott. Az első negyedévben 32,4 milliárd forintnyi nyere ség keletkezett a portfoliókon, ami csaknem 4 százalékos ho zamnak felel meg három hónap leforgása alatt. Míg azonban a hozamok terén jól állnak az önkéntes pénztárak, a működési eredmények náluk is rosszak, ha nem is annyira, mint a ma gánnyugdíjpénz táraknál. Az önkéntes szektor is veszteséges működési szinten, ta valy 1,15 milliárd forintnyi deficitet szedtek össze a piaci szereplők, az idén az első negyedévben 214 millió forint volt a mínuszuk. Magánpénzek az önkéntesbe? az idén visszalépő mintegy 24 ezer magán-nyugdíjpénztári tag is dönthet úgy, hogy a hozamgarantált tőke fölötti összeget (reálhozam) és az esetleges tagdíjki- egészítését az önkéntes pénztári számlájára utalja majd. Az adó- mentességet a felvett összeg után ők is megkapják, ha pedig önkéntes nyugdíjpénztárba kérték a kifizetést, 20 százalékos személyijövedelemadó-kedvez- ményre is jogosultak. A parlament előtt lévő törvény- módosítások szerint a magánkasszákban maradtak is megkaphatják majd adómentesen a reálhozamot, a tagdíjkiegészítéseket, valamint adókedvezményt is kaphatna majd, ha valamilyen úton - például a pénztár fel- vagy végelszámolása miatt - visszakerül az egypilléres állami nyugdíjrendszerbe. Sőt Scheiring Gábor LMP-s képviselőnek egy olyan javaslata is van, amely megengedné, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépni nem kívánó magánnyugdíj- pénztár-tagok kasszájuk megszűnése esetén önkéntes nyugdíj- pénztárukba vihessék át a teljes megtakarítást. Mindenkinek lépni kell nyugdíjügyben nyugdíjgondok A magyar lakosság kezdi felismerni az öngondoskodás szükségességét Szükséges-e saját megtakarítás a kellő mértékű nyugdíjhoz? (magyar válaszadók véleménye a kérdésről, százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: AEGON RETIREMENT READINESS SURVEY A magyar lakosságot egyre jobban aggasztja, hogy mi bői él majd meg időskorában, ám egyelőre nem sokat tesz saját boldogulása érdekében. A többség egyetért azzal, hogy reformok kellenek, arra vi szont nincs felkészülve, hogy öngondoskodással biztosítsa időskori megélhetését. Pedig a pénzügyi szolgáltatók külön böző konstrukciói már lehetőséget adnak arra, hogy havi pár ezer forintos nyugdíjcélú megtakarítással is jelentősen segíthessük későbbi megélhetésünket. Mára teljesen világossá vált, hogy a magyar - immár csak kétpilléres - nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában hosz- szú távon nem tartható fenn. Ennek több oka van: az egyik, hogy az aktív réteg aránya fo kozatosan csökken a népességen belül, a nyugdíjasoké pedig növekszik. Emellett az átlagos élettartam növeke désével fokozatosan emelke dik a nyugdíjban töltött átla gos időszak hossza is, amely az egy főre eső ellátási igényt növeli. Erre a folyamatra egyrészt az állami ellátórendszer reformjával lehet reagálni. így például lehet növelni a járu lékokat, emelni a nyugdíj korhatárt, csökkenteni a járadékokat, illetve támogatni a nyugdíjas évek alatt történő munkavégzést. Be kell látni ugyanakkor, hogy ezek az in tézkedések önmagukban nem elégségesek az egyre rnélyü lő ellentmondások kezeléséhez, vagyis a mostani állapot már maguktól az érintettektől - vagyis a leendő nyugdíjasoktól - is aktív cselekvést kíván. A jó hír az, hogy a magyar lakosság a jelek szerint kezdi felismerni az öngondoskodás, a nyugdíjas évekre való előtakarékoskodás szükségessé gét. Az AEGON megbízásából végzett kilenc országot érin tő nemzetközi kutatás adatai szerint a magyar válaszadók 76 százaléka fontosnak látja a minél több forrásból szárma zó nyugdíjat, emellett már 71 százaléka vélekedik úgy, hogy fontos a tervszerű felkészülés a nyugdíjas évekre. Szintén biztató eredménye a kutatásnak, hogy bár egyelőre a ma gyarok igen kis része képes érdemben megtakarítani ki fejezetten a nyugdíjas éveire, 44 százalékuk tervezi, hogy elkezd félretenni. Biztató eredménye a kutatásnak az is, hogy a magya rok túlnyomó többsége sze rint szükség van a nyugdíj- rendszer valamilyen irányú reformjára, vagyis a lakosság többsége várhatóan nem ellenezne ilyen irányú lépéseket. A megkérdezettek valamivel több, mint a fele például úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjellátás fenntarthatósága érdekében növelni kell az adókat, és ezzel párhuzamosan csökkenteni a nyugdíjkifizetések mértékét, és csak 5 száza lék látja úgy, hogy a rendszer változtatás nélkül is működőképes marad. Figyelemre méltó viszont, hogy a magyarok mereven elutasítóak a nyug díjkorhatár emelésével szem ben: 68 százalékuk nem tart elfogadhatónak újabb ilyen jel legű lépést. Ezzel együtt a magyar la kosság igen pesszimistának mondható a nyugdíjjal kap csolatos kilátásait illetően. Az AEGON kutatása szerint a magyarok 55 százalékának komoly kétségei vannak a máj dani nyugellátással kapcsolatban, 31 százalékuk pedig „na gyón pesszimistának” vallja magát, és csupán a megkérdezettek egy százaléka látja úgy, hogy a jövő nyugdíjasai jobban élnek majd, mint a jelenlegiek. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 83 százaléka vélekedik úgy Magyarországon, hogy az állami nyugdíj veszíteni fog értékéből, 78 százalékuk pedig úgy látja, hogy tovább kell dolgoznia, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Ez a pesszimizmus a nyugdíj vásárlóértékével kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik: a magyar lakosság igen jelentős hányadának vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a majdani nyugdíja elegendő lesz-e a mindennapi megélhetésre: különösen pesszimisták a nők és a középkorúak, akik nem bíznak abban, hogy a gazdaság talpra áll, mielőtt eljön a nyugdíjba vonulásuk ideje. A nagyfokú pesszimizmus ugyanakkor az eddig megtett lépésekben nem tükröződik, vagyis az érintettek a súlyos aggodalmaik ellenére igen keveset tesznek, illetve tudnak tenni a majdani nyugdíjukért. Az AEGON kutatása szerint ugyanis a megkérdezettek 37 százalékának nincs vagy igen kicsi mértékű a saját nyugdíjcélú megtakarítása. Nagyon jól felkészültnek a megtaka rítások szempontjából viszont csak a magyarok 1,5 százaléka vallja magát, szemben a néme tek 14 vagy az amerikaiak 11,5 százalékával. A felelősség kér désében szintén igen rosszul állnak a magyarok: több mint 18 százalékuk egyáltalán nem vagy inkább nem érzi magát felelősnek a nyugdíjas éveiben ZATVKÓ PÉTER A szerző azAEGON Magyarország Zrt vezérigazgatója keletkező jövedelméért. Mindezek alapján még mindig igen jelentős az a réteg Ma gyarországon, amely kizárólag az állami nyugdíjpillérre tá maszkodhat időskorában, ami - és ezt nem nehéz belátni hosszú távon katasztrófahelyzethez vezethet. így létfontosságú, hogy öngondoskodással tudják majd biztosítani időskori megélhetésüket. Ezt a felismerést persze a pénzügyi szolgáltatóknak is támogatniuk kell például azzal, hogy vonzó, a mostani bizonytalan helyzetben is reális alternatívát jelentő konstrukciókkal jelennek meg a piacon, és az öngondoskodás szükségességére minden rendelkezésre álló eszközzel fel hívják az érintettek figyelmét. A probléma ugyanis közös, és a megoldása is mindenkinek alapvető érdeke. A szakoldal megjelenését az AEGON Magyarország támogatta ^EGON I I
