Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)

2012-06-18 / 139. szám

5 BELPOLITIKA Az MSZP alternatív költségvetése Az MSZP alternatív költségvetést dolgoz ki őszre, a szocialisták tervezete a társadalmi igazságtalanságok csökkentésére és a gaz­daság élénkítésére he­lyezi a hangsúlyt - mondta Józsa István, az ellenzéki párt gazdasá­gi ügyekért felelős frakcióvezető-helyette­se vasárnap, Budapes­ten tartott sajtótájékoz­tatóján. Budapest Az MSZP által ki­dolgozandó tervezet szeptem­ber-októberre készülne el, mert annak elkészítéséhez megalapozott adatokra, a gaz­daságnövekedési trendekhez pedig pontosabb informáci­ókra van szükség - tette hoz­zá. A politikus felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a jövő évi büdzsé kormányzati terveze­te újabb 600 milliárd forintos megszorítást tartalmaz, ami - véleménye szerint - továb­bi lecsúszást jelent a társada­lom és a gazdaság számára, ennek hatásai pedig belátha- tatlanok. Józsa István reményét fe­jezte ki, hogy a kormány az „idő előtt” kiadott költségveté­si tervezetet újragondolja és szembenéz a realitásokkal. „Csupán szólamokkal, tün­dérmeseszerű ráolvasással nem javul a helyzet" - fogal­mazott. >lnio\wlö pilon'1"--)• ■ ■ Az ellenzéki politikus ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt években több mint a háromszorosára nőtt azok száma, akik az energia- számlájukat nem tudják rendszeresen fizetni. A la­kosság egyharmadának van számlaelmaradása, noha többségük fizetni szeretne - tette hozzá. Mint mondta: a kormány lemondott a társa­dalom egyharmadáról, a kis- keresetűekről. Józsa István szerint ismét be kellene ve­zetni az energiaszolgáltatás­ban a szociális tarifát. A hal­mozódó adósság ugyanis az energiaszolgáltatás biztonsá­gát is veszélyezteti - érvelt a politikus. Józsa István bírál­ta az egészségügy működési rendszerének átalakítását is. Mint elmondta: sem szak­mai, sem finanszírozási ol­dalról nem biztosított a mo­dell bevezetése, emiatt a szo­cialisták azt kérik a kor­mányzattól, hogy az ellen­zékkel közösen alakítsa ki az új rendszert. Orbán Viktor az eurózónáról, a baloldalról Magyarországot még sok évig nem érinti, hogy az Eu­rópai Unió az erősebb integráció, a fiskális- és bank­unió felé halad, amikor is a tagállamoknak a szuvere­nitás még nagyobb hányadáról kell lemondaniuk. „Le­vontuk a tanulságot a déli országok válságából: az eurócsoporthoz való túl gyors csatlakozás katasztrófá­hoz vezet” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a bécsi Die Presse vasárnapi számában megjelent in­terjújában. BéCS. Magyarország csak akkor csatlakozik az euróövezethez, „ha már teljesen készen áll rá” - mondta a kormányfő a vezető konzervatív osztrák napilapnak adott terjedelmes interjúban. Or­bán Viktor a nemzetek Európá­ja mellett foglalt állást. A konti­nens legnagyobb előnye a sok­színűsége - jelentette ki. Úgy vé­lekedett, hogy a szuverenitáshoz kötődő jogok átadásakor „na­gyon óvatosnak” kell lenni, s a kulcsfontosságú döntés ebből a szempontból az euróövezetbe va­ló belépés kérdése. „Egyelőre nem tudni, hogyan vészeli át az euróövezet a jelen­legi válságot, és hogy belül lesz- e jobb, vagy kívül” - mondta a kormányfő. Magyarország nagyon sikeres volt a válság kezelésében - mond­ta, hozzátéve, hogy a sikert a kitű­zött célokhoz képest kell mérni. „Vannak komoly nehézségeink, de eddig nagyon sikeresek voltunk abban, hogy közeledjünk céljaink­hoz” - jelentette ki. Kifejtette, kor­mányra lépése előtt Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Gö­rögország. Az IMF-program 2008- ban Európában Magyarország megmentését szolgálta. Görögor­szág azóta összeomlott, Magyar- ország még mindig áll. A miniszterelnök a baloldalról úgy vélekedett, hogy azt 2010-ben lekedett, hogy külön kell válasz­tani a történelmi vitákat a politi­kai vitáktól. „Közép-Európában a kommunisták egyik fő küldeté­se az volt, hogy kitöröljék a múl­tat. A múltról szóló mostani vi­ták erre reagálnak” - vélekedett. Az akkori korszak pártjai közül a Fidesz a kisgazdapárttal van legközelebbi rokonságban, amely ellenzékben volt Hor- thyval szemben - mondta. Emlékművek létesítéséről dönteni kizárólag az egyes ön- kormányzatok dolga - mondta. nak vitatni valamit, akkor meg kell vitatniuk” - fogalmazott. Leszögezte, hogy egy Lenin-, Sztálin-, vagy Hitler-emlékmű- vet határozottan ellenezne. „Horthyt diktátornak nevezi va­laki?” - felelt az újságnak arra kérdésére, hogy egy „hazai dik­tátor” emlékművével egyetért- e. „Szálasi Ferenc volt diktátor” - tette hozzá. Nyirő József újratemetésének ügyéről szólva kijelentette, hogy azt kegyeleti, és nem politikai kérdésnek tartja, és nem ért szétzúzták. A Fidesz minden idő­közi választást megnyert - muta­tott rá azzal kapcsolatban, hogy az újságíró olyan közvélemény-kuta­tásokra utalt, amelyek az MSZP- nek a Fideszét megközelítő támo­gatottságát mutatták ki. A vitákat kiváltó Horthy- -emlékművek kérdéséről úgy vé­A Horthyról szóló vitát hosszú­nak és nagyon bonyolultnak ne­vezte Orbáu Viktor, „s nem aa. én feladatom miniszterelnök­ként végleges ítéletet mondani. Amellett vagyok azonban, hogy a vita folytatódjon” - jelentette ki. „Magyarország demokrácia (...). Ha az emberek meg akar­egyet azzal, hogy Kövér László részvétele szimbolikus jelentő­ségű politikai lépés lett volna. „Csodálkozom, hogy Románia számára ez politikai kérdés” - mondta. Hozzátette, Budapesten nemrég megemlékeztek Kádár Jánosról is, amit szintén kegye­leti aktusnak tart. Nyári rendkívüli ülésszak Budapest A délután kezdődő első ülésnap elején a Meszes Horváth Zoltán teheti le képviselői esküjét; az Európai Parlamentbe távozó Bánki Erik helyét foglalhatja el a parlamentben. A szokásos inter- pellációs blokk után a Ház egyebek mellett dönthet arról a két, koráb­ban már elfogadott törvényjavas­latról, amelyet Áder János június 5- én küldött vissza megfontolásra. Az államfő - a médiaszabályozás módosításához hasonlóan - ezút­tal is eljárási és formai kifogásokat fogalmazott meg. Áder János sze­rint a kisajátításról szóló törvény módosítását az Országgyűlés a házszabályba és a jogalkotási tör­vénybe ütköző módon fogadta el, a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabály koherenciazavarát pe­dig csak az újbóli megtárgyalásá­val lehet orvosolni. Az Országgyűlés ugyancsak hétfőn szavaz az újabb egészség- ügyi salátatörvényről, amely rög­zítheti a dolgozók visszamenőle­ges, illetve beépülő béremelését, a gyógyszerhamisítás irányelvének átültetését, s leírhatja a minőségi egészségügyi szolgáltatás alapve­tő feltételeit. Új törvényt hozhatnak a termé­kek piacfelügyeletéről, amely szeptember 1-jei hatállyal kimon­daná, hogy Magyarországon csak biztonságos termék hozható for­galomba vagy üzemeltethető, biz­tonságukról pedig a gyártó köteles gondoskodni. A Ház várhatóan ki­hirdetheti a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) alapokmányának mó­dosítását, amely Magyarország részvételi kvótájának megemelé­séről is rendelkezik. Zárószavazás­ra lehet számítani az idén elfoga­dott munka törvénykönyvének ha­tálybalépésével összefüggő átme­neti rendelkezésekről és törvény- módosításokról, továbbá új jogszabályt fogadhatnak el a ké­ményseprő-ipari közszolgáltatás­ról is. Kedden az igazságügyi és köz- igazgatási tárgyú törvények mó­dosításáról, valamint a kölcsönzött kulturális javak különleges védel­méről szóló törvényjavaslatról és az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvénymódosítások­ról kezdődhet vita. Szerdán a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról jogszabályok változtatását, a vízgazdálkodási törvény módosítását és az agrárpi­aci szabályozás egyes kérdéseiről szóló javaslatot kezdhetik tárgyal­ni. Az Országgyűlés nyári rendkí­vüli ülésszakán, június 25-én kez­di tárgyalni a jövő évi költségve­tést. A szabadság napja A szabadság napját ünnepli a főváros ked­den; ez alkalomból ti­zenhatan kapnak bu­dapesti díszpolgári cí­met, aznap este pedig ingyenes koncertet ad a Budapesti Fesztivál- zenekar a Margitszige­ti Szabadtéri Színpa­don. Budapest. 1991. június 19­én hagyta el Magyarorszá­got az utolsó szovjet kato­na, a Fővárosi Közgyűlés ennek emlékére tavaly ja­nuárban módosította a dísz­polgári címekről szóló ren­deletet, így azon a napon adják át az elismeréseket. A testület április 25-i ülé­sén döntött a díjazottakról, a határozat szerint a címet Balázs György okleveles mérnök, professor emeri­tus, a műszaki tudomány doktora, Bara Margit Kos- suth-díjas színművész, Ber­talan Tivadar festő, grafi­kus, díszlettervező, Bol- beritz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozó­fus, egyetemi tanár, Frenreisz Károly rock­zenész, zeneszerző, az LGT alapító tagja, Göröcs János válogatott labdarúgó, edző, Jókai Anna Kossuth-díjas író, költő, Koltai Lajos Kos­suth- és Balázs Béla-díjas operatőr, Kubik Anna Kos­suth-díjas színművész, Mága Zoltán hegedűmű­vész, Máthé Erzsi,a nemzet. színésze, Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Ránky Mátyásné Németh Angéla olimpiai bajnok ge­relyhajító, Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem Igaz­ságügyi és Biztosítás-orvos­tani Intézetének volt igaz­gatója, egyetemi tanár, Zsí­ros Tibor mesteredző, az 1955-ös kosárlabda-arany­csapat tagja, valamint posz­tumusz Teller Ede atomfizi­kus kapja. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon este hét órakor ingyenes koncer­tet ad a Budapesti Fesztivál- zenekar. Az LMP szigorúbban büntetne HIRDETÉS Szigorúbban büntetné az LMP a természet- és kör­nyezetkárosítást, vala­mint a géntechnológiai visszaélést. Budapest Jávor Benedek, az Or­szággyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a vörös- iszap-katasztrófára, a tiszai cián- szennyezésre és a hazai „GMO- botrányokra” utalva úgy vélte, Ma­gyarországon az elmúlt két évti­zedben több olyan katasztrófa is történt, amelyek bizonyították, hogy a hazai környezetvédelmi in­tézményrendszer és szabályozás nem képes hatékonyan megaka­dályozni a természeti erőforrások tönkretételét Az LMP ezért a ko­rábban már megfogalmazott ja­vaslatait módosító indítványként nyújtotta be az új Btk.-ról szóló tör­vényjavaslathoz, és azt reméli, hogy a kormányoldal is támogatja majd ezeket - tette hozzá. Schiffer András közlése szerint egyrészt azt javasolják, hogy kör­nyezet- és természetkárosítás ese­tében a hivatalos személyek fel­ügyeleti, illetve ellenőrzési kötele­zettségének megszegését is bün­tessék, másrészt pedig egy új tény­állás, a hivatalos eljárás körében elkövetett veszélyeztetés bevezeté­sét is kezdeményezik. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: a bünte­tőjognak reagálnia kell a vörös- iszap-katasztrófához hasonló ese­tekre, amikor megelőzhető lenne a szerencsétlenség, ha egy hivata­los személy teljesíti a kötelességét Emellett - folytatta - az LMP a géntechnológiai visszaélés eseté­ben is szigorúbb szabályozást ja­vasol, és a kormányzati előterjesz­téssel szemben ezt nem egyszerű igazgatásrendészeti cselekmény­ként, hanem környezetvédelmi bűncselekményként értékelné. Mint mondta, ezzel kapcsolatos módosító javaslatuk kiterjed a GMO-növényekből előállított ter­mékekre.

Next

/
Thumbnails
Contents