Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-16 / 138. szám
MAGAZIN ÉRTÉKŐRZŐ 2012. JUNIUS 16., SZOMBAT „A királyok is emberek voltak" A tanítást is tanítja a nyugdíjas pedagogusno, aki minden magyar legszebb tananyagát versbe szőve adja most közre. Célja nem változott: az ismeret, a tudás morzsáit kínálja, de a közelítés módja merőben más, mint volt az iskolai tanítói munka során. Rímes, finom rajzolattal megmutat, tényszerűen, mégis diszkréten alkot közelképet királyi életutakról, magánemberi és vezetői énjeik láthatatlan vívódásairól. Üzenetet hordozó tündöklésükről Ságújfalu. „Soha nem nyálaztam levélpapírt, soha nem áztam meg, és nem is sétáltam éjjel egyedül az utcán...” A brit uralkodónő (titkos?) naplójának eddig soha nyilvánosságra nem hozott néhány bejegyzése is kikandikálhatott most a kulisszák mögül. A trónra lépés jubileuma kegyeskedett tenni erről. És... tényleg furcsa lenne látni a királyit mindennapi-emberinek, hatalmasságot boríték-nyá- lazónak, esőáztatta, lelapult frizurával. Fura lenne látni a herceggel, aki nem nyelvbotlás okán szólítja anyunak a fenséget... Pedig a királyok is emberek, ha nem is ordíthat ez róluk. De milyen ritka csemege ennek bizonyságát hallani, olvasni! Éppen ezért megtisztelő hírét adnunk annak, hogy éppen szűkebb pátriánkban, éppen most, egy ilyen, különleges ritkaság adatik meg nekünk a Ságújfaluban élő Nagy Lajosné Bereczki Mária tollából. A nyugdíjas pedagóguyAJUráJyok is emberek, voltak címmel, az Árpád-házi és az Anjou uralkodóki életét írta megn versbe szedve. es bukásukról. Az irodalom, a történelem és a tanítás mérhetetlen szeretetének tintájával, tudásával megrajzolva örök és becses tananyagunkat. A múltunkat „Szerettem volna érzékeltetni, hogy őseink élete nemcsak ismeretek, halmaza. Vegyük észre, hogy ezek az emberek a mi rokonaink, elődeink voltak. Szenvedtek ínségben, futottak tatárok és törökök elől, hagytak járványok miatt temetetlen holtakat. Génjeinkben hordozzuk érzéseiket, fájdalmaikat, dacosságukat, hazaszeretetüket.” - írja a megírás indíttatásáról a szerző, a ságújfaluiak szeretve tisztelt „Marika nénije.” Aki mindjárt példával is elől jár. Nem csupán a könyve megírásával, hanem gondos sorainak - nagyon is emberi nagyjaink iránti mélységes tiszteletet felmutató - tudásával, a szándékát kiteljesítő, szemléletét tükröző hanghordozásával. Rímei nem merev keretek, ellenkezőleg: az elhivatottságot, erényt, oroszlánszívet és esendőséget láttató, sejtető impulzusok. „Két fia született, a két szép dalia, harc volt a játékuk, játszótér a puszta. Hunor volt az egyik, a másik Magyar volt. Az arcuk kőkemény, a szemük sugárzó.” így szólítja meg olvasóját a méltatlanul odaveszett (veszejtett?) világverő Attiláról szóló első fejezet néhány bevezető sora. Át tűzön, vízen, Isten kardját magához véve, hódítva, népeket térdre kényszerítve. Ezekről az oldalakról tudni és még többet tudni Attilánkról, egy idő után egyet jelent az óhajjal: mi, informatizált világfiak is sajnáljuk, hogy nem most, nem közöttünk él. Ősi magyarság, kalandozások, vérrel pecsételt hősiesség. Van-e dicsőbb, nagyobb dolog annál, mint mikor «gy nép hont keres és, talál? Erre is ott van a válasz Marika néni könyvében. Honszerző eleinknél már „aprócska korában harcolt a kislegény.” Hadviselés?- Mire felnőttek, „lóhátról nyilaztak, de nemcsak előre...” „A had után vonult barmok sokasága, ökrös szekereken a sátrak halmaza. Gyerekek szaladtak a szekerek mellett, hátul a saroglyán betegek pihentek. Porzott a gyalogút, szemük, szájuk tele, de velük volt mindig a hadak istene. A harcos férfiak nem éltek táborban. Csata kezdéséig családdal maradtak. (...) (Félelmetesen cselesek voltunk, eleinknél az elszántság maga volt a rettenthetetlenség:) „Kedvükre volt a les, az álnok hátrálás, a szétszórt csatarend, a visszafordulás. Ha megfutamodtak nem ők veszítettek. Mert visszafordultak és szembekerültek.” (Lám, milyen jó is olvasgatva a múltba kalandozni...!) Géza okosságát, első István államalapító keménységét is kibontják a versek: hatalmaskodó törzs- , fők, és az a szegény nép á „hármas hatalom nehéz súlya” álatt. „István Gizellával nemcsak feleséget, békét is hozott a marakodó népnek. Békét nyugat felé és magyar hazába, véres béke árán, de legyen hazája.” Imre fia halálával Istvánt „Szörnyű csapás érte és e betegségből soha fel nem épült Remeteként élte utolsó napjait. Igaz keresztényvolt, és éltette a hit.” Első András, első Béla, Salamon, majd első Géza - aki görög hercegnőt vett nőül - következnek sorban, majd (szent) első László alakja lép elő: „hatalmas testében jó lélek lakozott, és az ereiben királyi vér csörgött” Aztán jön Kálmán pályája meg nem szűnő harcokkal, lelki gyötrelmekkel, „dicsőséges emlékén” esett folttal, amely azonban soha nem tudott ártani hírnevének. Vak Béla alatt az ország javai egyre növekedtek, de jaj! „kapott az élettől keserű poharat, nem látott gyermeket, nem nézett rá a Nap. Kiszolgáltatottnak érezhette magát.” Lehet, de nem érdemes nem tudni, mely további koronás fők forgaűák a magyar sorsának kerekét. Kikérni mindent bírtak ki, s hogy saját (élet)réceptjük*s!2erint a nagy cstiggedésre mi a gyógyír. Milyen is az, amikor az életet alá kell a létnek rendelni, mert másként nem lesz holnap... Nagy igazsága ez a világnak. És Marika néni tovább meséli, milyen tengerek óriáshullámain vergődtünk, ujjongtunk tova érté keket mentve... Kötete vége felé találjuk önvallomását, valamint az eddigi olvasói biztató gondolatait Szentes Attila, faluja polgármestere úgy fogalmaz: nem egyszerűen egy verses történelemkönyv ez, annál sokkal több: hitvallás a gyermeki elme csodájáról, a tanítói hivatás rejtelmes szépségeiről, nemzet- és hazaszeretetről.” A katedrát szintén jól ismerő Pinczésné Kiss Klára szavai szerint a szerző lelkesítő, belső lángot ad számunkra. Ég benne az örök tűz. A pályatársak mint hiánypótló, élvezetes olvasmányt, értékes segédeszközt vették, veszik kézbe a históriás könyvet, amiből „a mai kor emberei is sokat meríthetnek.” „Az érzelmi befogadást megkönnyíti a verses forma.” Gyerekek is megszólalnak és ami sokat sejtető, lelkendezve írnak a „megfogalmazhatatlanul izgalmas” tartalomról, ajánlva az olvasmányt felnőtteknek is. „Megbizonyosodhattunk róla, hogy egy pedagógus kortalanná válik, ha tanításról van szó” - áll az endrefalvai igazgató és a tanárok méltatásában. Nagy Lajosné, Bereczki Mária letéve sem pihenteti a lantot, s kiteszi hozzá a szívét, a lelkét, hogy mások szívébe utat nyisson hon- szŐretetre, egésSefesíuszKeség- re. ....tm (M J.) A Medves-vidék fumarolaés konzekvenciabarlangja A Medves-vidék a magyar-szlovák államhatár által kettéosztott Medves-Ajnácskői hegység Magyarországra eső része. A hegység alapját főként oligocén és miocén kori homokos, kavicsos, riolittufás üledékek alkotják. Ezen üledékes kőzetek már jelentős lepusztulást szenvedte, mikor nagyjából 2 millió évvel ezelőtt az egyenetlen felszínt a bazaltvulkanizmusból származó kőzetek betakarták. A bazaltvulka- nizmus igen változatos formákban jelentkezett. Előfordulnak szrátójellegű, lapos pajzsok, takarók, melyek napjainkra mezákká torzultak (Medves, Pogányvár, Nagy-Bucsony). Vannak résvulkáni és centrális kitörésből származó gerincek (Szilvás kő, Béna-hegy, Rakács), de gyakoriak a kisebb kúpok (Kis-kő, Szép-hegy), valamint a kipreparálódott nekkek (Baglyas-kő, ajnácskői Várhegy). zamosan, de magasabban egy kisebb, 2,4 méteres vízszintes járat és mindezek előterében egy 2 méter mély, ovális keresztmetszetű kürtő. Ez a kis barlangrendszer a Baglyas-kőt felépítő salakos bazalt és az ezt átjáró lávabazalt határán, a kb. 2,4 millió éve működött fumarola maradványa. Konzekvencia barlangok Bár a köztudatban nem elterjedt, de a bazaltos kőzetekben is szép számmal alakultak, alakulnak barlangok. így az egész Medves - Ajnácskői-hegységen is 71 bazaltbarlangról tudunk, amelyek közül 14 barlang a magyarországi Medves-vidéken található. A két ország területére eső egész hegységben a bazaltbarlangok A Szilvás-kő barlangjai (északról dél felé): Név Hosszúság Mélység 1. Vabot-barlang 8,20 - 4,70 m 2. Jansen-barlang 20,20 - 5,80 m 3. Szilvás-kői-barlang 68,00 -13,50 m 4. Sárkánytorok-barlang 28,40 -14,00 m 5. Gyökér-barlang kb. 3 +1 m 6. Julianna-bariang 7,30 + 3,50m 7. Salakos-barlang kb. 3 +1,50 m 8. Hideg-lyuk kb. 3 + 1 m A Kis-Szilvás-kö barlangjai: 9. Gyökeres-barlang 5,20 + 2,10 m 10. Kis-Szilvás-kőisziklahasadék 12,50 -11,00 m 11. Pók-lyuk 32,20 -13,50 m nyolc genotípusát sikerült kimutatni (fumarola barlangok, gőzrobbanásos barlangok, peremmel párhuzamos hasadékbarlangok, peremre merőleges hasadékbarlangok, széthúzódásos atektoni- kus barlangok, támaszkodó álbarlangok, kőtömbök közti álbarlangok és konzekvenciabarlangok). Á magyarországi részen ezek közül csak fumarolabarlangokat és konzekvenciabarlangokat, valamint egy kőtömbök közti álbarlangot találtunk. Fumarola barlangok A fumarolabarlangok a lávakiömlés és részben a törmelékszórás közben, illetve ezt követően jelentkező gőz- és gázexhalációk tevékenysége során alakulnak. Voltaképp a magas hőmérsékletű, légnemű vulkáni termékek ember által is járható méretű kivezető csatornái, kürtői. Ezek a dolgok természetétől függően többnyire függőleges csatornák, de a kőzetréteglapok mentén ferde, vagy olykor vízszintes irányúak is lehetnek. Salgótarján belterületén lévő, 301 méter magas Baglyas-kő déli oldalában található a Baglyas-kői- bazaltüreg. Ez nevével ellentétben nem egyetlen üreg, hanem egymás közvetlen közelében lévő három üreg alkotta, genetikailag ösz- szefüggő rendszer. A legnagyobb, 7,3 méter hosszú, vízszintes folyosóból álló rész, aztán ezzel párhuAzokat az üregeket tartjuk konzekvenciabarlangoknak, amelyek egy korábbi mesterséges üreg (bánya, kazamata stb.) természetes továbbfejlődésével. Ezek már természetes barlangok, mert az egykori mesterséges üreg feletti kőzetekben felgyülemlett feszültségek természetes kiegyenlítődésével keletkeznek a korábbi üregek felett. A Medves-vidéken ilyen konzekvenciabarlangok a Szilváskőn alakultak ki. w-TOH Mg» saaamx ti«* A -. A’ «aetvéfty OGK Szilvás-kő a Salgótarjánhoz tartozó Rónabánya melletti három hazai tkúpból (Bagó-kő 579 méter, Szilvás-kő 628,1 méter, Kis-Szilvás- kő 620 méter) álló tanúhegycsoport. A nagyjából 80 méter vastag pleisztocén korú bazaltrétegek alatt az alsó miocénből származó üledékes kőzetek (homokkő, már- ga, kavics, riolittufa stb.) vannak, amelyekbe 3-3,5 méter összvastagságú két kőszénréteg települt A magasabban levő 2,2 - 2,5 méteres szénpadot 1890-1910 között kibányászták. A bányamunkák befejezése után 1917-ben a bányatér beomlott és a felette levő bazaltréteg megsüllyedt. Az omlasz- tási képletekkel való számítás szerint ez 0,55 méteres süllyedést jelenet a felszínen. Az alábányászás a csúcspont alatt levő egyetlen kürtőt és környékét elkerülte, így ott nem is történt süllyedés. A Szilvás-kőn és a Kis-Szilvás- kőn eddig 11 konzekvenciabarlangot sikerült megismerni, mintegy 200 méter hosszúságban. Várhatóan több barlang is van, mert még számos megbontatlan felszakadásról tudunk a hasadék mentén, amelyek egy része kibontás után bizonyára barlangméretű üreget rejt ÖSSZEGZÉS: A Medves-vidék ismert 14 barlangja mind bazaltban alakult és keletkezésüket tekintve nemzetközi összevetésben is a ritkaság- számba menő barlangok közé tartoznak. Vannak a bazaltos kőzet kialakulását közvetlen követő korú, idős (kb. 2 millió éves), a vulkáni működés gőz- vagy gázexhalációja által alakult fumarolabarlangok. Aztán vannak egészen fiatal, 1917-ben keletkezett konzekvenciabarlangok. Ez utóbbiak egy felhagyott szénbánya beomlásakor keletkeztek, mikor a tárók feletti rideg bazaltréteg is megsüllyedt és hosszan eltörve egy hasadékrendszert hozott létre számos barlanggal. <
