Nógrád Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 125-150. szám)
2012-06-13 / 135. szám
NÓGRÁDI ú I aitvi a2012. JÚNIUS 13.. SZERDA „Megmérettettünk és könnyűnek találtattunk" Koszorúzással emlékeztek a holokauszt salgótarjáni áldozataira- Nemcsak elődeink tehetnek a múltunkról. Mi is felelünk gyermekeink, unokáink jövőjéért. Mert mi felelünk történelmükért. Hogy ne legyen sötét, félelemmel teli. Hogy ne legyenek újabb Auswitzok... - hangsúlyozta Eötvös Mihály, Salgótarján alpolgármestere kedden, a holokauszt áldozataira emlékező városi ko- szorúzási ünnepségen. Schveiczer Krisztián Szülői háza falára került a dombormű Balassagyarmat. Hagyomány Balassagyarmaton, hogy május végén vagy június első napjaiban a költő nevét viselő alapítvány évről évre megrendezi a Jobbágy Károly Emléknapot A rendezvény általában két fő eseményből áll, a kétszer József Attila díjas irodalmár sírjánál emlékeznek a tisztelők, majd a Madách Imre Városi Könyvtárban az alapítvány kuratóriumának tagjai kihirdetik a honismereti pályázatuk eredményeit. Idén azonban egy újabb állomása lett a Jobbágy Károly Emléknapnak. A ballagásokon rendszeresen elhangzó „Az elhagyott repülőtér” című vers szerzője Kossuth Lajos utcai szülőházának falán mostantól emléktábla hirdeti, itt látta meg kilencven- egy évvel ezelőtt ő a napvilágot. - Nem tudok eléggé hálás lenni és köszönetét mondani a városnak, hogy ennyire ,figyelemmel kísérik édesapám életművét - mondta a dombormű leleplezésekor Jobbágy Ilona, a költő lánya. Salgótaiján. - Azért gyűltünk össze, hogy kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett. Egyetlen szó ismétlődik az emberben: miért? Miért kellett több mint kétezer salgótarjáni zsidónak távol a szülőföldtől embertelenül, aljas és gálád módon elpusztulnia? Egyúttal fejet hajtunk, megemlékezünk több százezer magyar honfitársunkról, akik a történelem legnagyobb bűntényének áldozatai voltak, megemlékezünk arról a hatmillió emberről, akik ugyan a háború idején haltak meg, de nem a harcokban... - fogalmazott Eötvös Mihály. Az alpolgármester felidézte: a vész akkor söpört végig Magyarországon, amikor az már a világháború vég&yárta. A salgótarjáni polgármesteri hivatalhoz 1944. április 4-én érkezett meg az akkori belügyminisztérium rendelete a gettósításról. A zsidók begyűjtése május 3. és 10. között zajlott le Salgótarjánban, ahol három gettót hoztak létre. Június 5-én a volt szénbánya gazdasági udvarán és az istállókban, az úgynevezett gyűjtőállomáson 2320 embert zsúfoltak össze. Majd június 12-én megkezdődött a deportálás, úrnak indultak a halálvonatok Kassán át Auswitzba. Június 16-ra befejeződött a salgótarjáni zsidók elszállítása a haláltáborba.- Emlékeznünk kell arra, hogy megmérettettünk és könnyűnek találtattunk. Könnyűnek találtatott a magyar állam, amely nem tudta megvédeni polgárait. Eltűrte, sőt támogatta a jogfosztást és a gyilkosságot, s nem mentség az, hogy maga is a túlélésért küzdött a világháború zűrzavarában. Könnyűnek találtatott a nemzet egy jelentős része, amely nem értette meg, nem érezte át, hogy mi történik valójában, s nem volt ereje tenni ellene - hangsúlyozta Eötvös Mihály:- Emlékeznünk kell rá, hogy kerültek ki közölünk gyilkosok is. És emlékeznünk kell arra, hogy most is, mint minden igazán nehéz időben, voltak közöttünk hősök. Neves és névtelen hősök, akik emberek maradtak akkor is, amikor nem ezt várták tőlük, s amikor büntetés járt ezért. Akik nem mondták a rosszra azt, hogy jó - sem félelemből, sem jutalomért, sem előrejutásért. Akik mindany- nyiunk számára példát mutattak, mit kell tennünk nehéz időkben - tette hozzá az alpolgármester. Eötvös Mihály leszögezte: az emlékezés és a jövőbe tekintés csak együtt, egyszerre alkothat egységes egészet. Az áldozatokra kegyelettel emlékezve kell tudatosítanunk, hogy bűnt nem lehet büntetlenül elkövetni. A túlságosan nagy, történelmi bűnt, és az ezzel járó tragédiát a kollektív tudat nagyon hosszú ideg, nemzedékeken át nem képes feldolgozni, s csak hordozza magával, megoldatlanul.- A holokauszt emléke a mai és az eljövendő magyar nemzedékek számára - a kötelező főhajtás mellett - tehát súlyos figyelmeztetés. Örök mementó - zárta szavait Eötvös Mihály. Az emlékező beszédet követően a jelenlévők koszorúkat helyeztek el a főposta falán található emléktáblánál, ahol a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola tanulói adtak ünnepi műsort. Lovas ekék az utastérben... Csitár. A körzeti megbízott vont ellenőrzés alá egy személygépkocsit pár napja, az éjszakai órákban Csitár külterületén. A járműben talált nagy mennyiségű, különféle fémtárgy származásáról az autóban tartózkodó két férfi egymástól eltérően nyilatkozott. A rendőr hamar rájött, hogy az utastérben lévő vasgerendát, kézikocsit, és fémkereket, valamint a négy darab lovas ekét Hugyag községből, egy magánszemély tulajdonában lévő, részben körbekerített tanyáról lopták el.- Megállapítást nyert az is, hogy a bűncselekmény elkövetésével a gépkocsiban utazó 40 éves nógrádmarcali és 24 esztendős hugyagi férfi gyanúsítható megalapozottan. Mindkettőjüket előállították a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt hallgatták ki őket - közölte Bankómé Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Hozzátette: a fiatalabb gyanúsítottat őrizetbe vették és kezdeményezték az előzetes letartóztatását az illetékes ügyészségen. Vele szemben ugyanis több hasonló jellegű bűncselekmény miatt is van folyamatban büntetőeljárás. A hugyagi tanyáról eltulajdonított fémtárgyakat a hatóság lefoglalta és visszaadta a sértettnek. így a lopással okozott százezer forintos Jsár teljes egészében megtérült. Ablak a túlvilágra Szécsény. - Az ikon, ablak a túlvilágra, lényege nem más, mint a transzcendens energia, nem is művészet tehát, hanem művészi eszközöket alkalmazó prédikáció... Isten aláereszkedésének színhelye - idézte az 1930-as években koncepciós per áldozatául esett természettudós és teológus, Pável Floreszkijt, Szép Boglárka a szécsényi Krúdy Gyula Művelődési Központ és Könyvtár művelődés- szervezője, május végén, az intézményük Szabó István galériájában megnyílt Kolumbán Bernadett ikon képeiből rendezett kiállításon. Köszöntőjében elmondta, hogy rendkívül feszes, szigorú szabályok kötik az ikonfestő kezét: meghatározott a téma, a szimbolika, az ábrázolás struktúrája, a festőanyagok jelentése, a fatábla kiválasztása. Bemutatta az alkotót. Kolumbán Bernadett 19 éves korában kezdett az ikonfestészettel foglalkozni. A tehetséges fiatal szülőföldjén, Erdélyben egy ikonfestő műhelyben kapott munkát, ahol a mesteremberek mellett elsajátította az Ikonfestészet szabályait, technikáját. Családjával öt éve települt át Magyarországra, Szécsénybe, de a művészeti ághoz való kötődése nem szűnt meg. Alkotásai Európa szerte - Vatikán, Olaszország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Görögország - megtalálhatók. Hazánkban önálló kiállításon mutatkozott be. Budapesten, Szentendrén és megyénk több településén. Szép Boglárka tolmácsolta az alkotó hitvallását: ez a művészeti ág, stílus kívánja, egyenesen követeli a legprecízebb, legpontosabban elvégzett munkát; mindez megnyugtatja, befelé tudja munkaközben fordítani a gondolatait. Vallásos ember. A téma mellett a forma, a megvalósítás érdekli. Képeivel érzéseit tudja átadni. Az Iglice Néptáncegyüttes műsorát követően Jusztin Péter levéltáros a megnyitójában előbb szólt az ikonfestészet eredetéről, majd összehasonlította a bizánci, orosz, grúz, olasz, görög irányzatokat. Ismertette a különböző szimbólumok jelentését. Tárlatvezetéssel mutatta be Kolumbán Bernadett alkotásait. A kiállítás, amelyet Pásztor Dávid a művelődési ház munkatársa rendezett, június 15-ig látogatható. Szenográdi Ferenc SZÍNPAD ( Sk: 19:00 - 21:00 Rock Jam K __ 21 :00 • 23:00 Rockin' RockCat mindenkinek tcz Veronika Hastánc Berze Klaudia műsora n A kis Bözsike Premier Hiúsági Színpad műsora Medalion TSE ics István István Általános Iskola tanulóinak és 2012. június 23 TíTTT Y •] \Jn i I 9 ft 1 m'a\l 1 I 1 1« ■ 9 Ifi 1 1 >