Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-05 / 103. szám
4 KULTÚRA 2012. MÁJUS 5., SZOMBAT Dixiegála Benkóékkal Vendég: „Egy másik ember" E talányosnak tetsző cím könnyen feloldható: a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház legutóbbi rendezvényének • Szkárosi Endre volt a főszereplője. Személyében egy sokoldalú, eredeti vénájú alkotó - intermediális, experimentális költő, performer, művészeti író, irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi oktató - látogatott a nógrádi megye- székhelyre. Nemrégiben az Orpheusz Kiadónál jelent meg „Egy másik ember” címmel „eszmélkedéstörténeti emlékirat”-a, amelyben személyes nézőpontból, de forrásértékű dokumentumként dolgozta fel az általa is formált kortárs magyar avantgárd irodalom elmúlt harminc-negyven évének történetét. Örvendetes, hogy a Tarjáni Tavasz zászlóshajójának tekintett nemzetközi dixielandfesztivál az idén is betöltheti ezt a funkcióját. Május 11-én, 12-én és 13-án újra Salgótarján - immár huszonnyolcadik alkalommal - ad otthont ennek a messze földön híres, rangos zenei eseménynek. Ugyanakkor egy aktuális kegyeleti aktus is kapcsolódik e programsorozathoz. Április 20- án, 84 éves korában New Yorkban elhunyt a magyar származású Joe Murányi dzsesszklariné- tos, aki az elmúlt években jó néhány alkalommal több zenekarral is fellépett a salgótarjáni fesztiválon ízelítőt adva kivételes képességeiből, s megosztva a közönséggel a világhírű Louis Armstrong All Stars zenekarában 1967 és 1971 közötti években szerzett élményeit. A Benkó Dixieland Band és Berki Tamás május 12-i koncertjén emlékeznek majd Joe Murányira. A fesztivál pénteken 17.30 órakor szabadtéri koncerttel indul. A Fő téren lép fel a Budapest Ragtime Band és a United Europe Jazzfeszivál jegyében az úgynevezett „visegrádi négyek" képviseletében a szlovákai Traditional Ragtime Band. Szombaton 17 órakor kezdődik a program ugyancsak a Fő téren a Basin Street Dixieland Band illetve Jambalaya együttes felléptével. A színházteremben 20 órakor kezdődő visegrádi gála sztárvendége az idén 55 (!) éves világszerte ismert, Magyarországon rendkívül népszerű Benkó Dixieland Band lesz Berki Tamás közreműködésével. Csehországot Jana Koubková Quartett, Lengyelországot a Jazz Band Ball Orchestra képviseli. A zárónap hagyományosan a Szent József plébániatemplomban vasárnap 11 órakor kezdődik gospel koncerttel a My Friends vokál szereplésével. A záró szabadtéri gálán 15 órától Gál Csaba Boogie- Oláh Andor, az Ego Group Nitra (Szlovákia) a JJarmonia Garden illetve TörökÁdám és az Organic A közelmúltban elhunyt Joe Murányira is emlékeznek a Salgótarjáni Nemzetközi Dixielandfesztiválon R és B Band lép fel. A fesztivál időszakában a zenekarok Salgótarján több pontján is szórakoztatják a lakosságot: pénteken 17 órától Zagyvapálfalván a Tesco Áruháznál, szombaton 10 órától a Beszterce lakótelepi Spar Áruháznál szól majd a muzsika. Május 11-étől 13-áig a régi magyar szőlőfajták nevében rendezik a Fő téren a Tarjáni tavaszi borfesztivált is. A bevezetőben Sándor Zoltán, az irodalmi kávéház programját összeállító Palóc Parnasszus szerkesztője utalt arra, hogy Salgótarjánban az itteni születésű Nagy Pál - a párizsi Magyar Műhelye alapító szerkesztője, a nemzetközi vizuális költészet jelentékeny alakja - illetve az 198ó-os, emlékezetes Kassák-konferencia és a helyi Kassák Kör révén van érdeklődés, fogadókészség az avantgárd művészet iránt A vendéggel - mint a Szépírók Társasága eddigi valamennyi tagjával - ezúttal is Kőrössi P. József költő, író, szerkesztő beszélgetett. A pályakép felvázolása előtt arról esett szó, hogy Florváth Endréből - ahogyan anyakönyvezték - miként lett Szkárosi Endre. Válaszából kiderült, hogy amikor publikálni kezdett a gyakori Horváth helyett a régi magyar irodalmat képviselő Szkhárosi Horváth András ló. századi evangélikus reformátor költő nevének sajátos változatát vette fel és használja. Az önkifejezés előzményeire visszaemlékezve Szkárosi Endre a gimnázium években elkezdett majd az egyetemi tanulmányok alatt is folytatott úgynevezett kísérleti - az akkori Magyar Ifjúság hasábjain útkeresőnek titulált - színházi gyakorlatot említette, amelyben - mások mellett - a későbbi jeles rendezővel Szikom Jánossal vett részt. Arra törekedtek, hogy a színjátszásban a hangot és a mozgást a zene, a kép, a látvány erőteljes jelenlétével egészítsék ki. A beszélgetés hosszasan időzött a Mozgó Világnál a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején szerkesztőként eltöltött időszak érdekes és tanulságos tapasztalatainál. Szkárosi Endre emlékeztetett rá, hogy a folyóiratot - amely a későbbiekben a szabadság tágításá nak egyik jelképes és konkrét terepévé vált - eredetileg 1971-ben a KISZ hozta létre a fiatal írók és művészek antológiájaként A hagyományos irodalmi műfajok mellett fokozatosan újak (szociográfia, képzőművészet, történelem, zenekritika stb.) is helyet kaptak benne s képviselőik révén egy másfajta, a korszellemmel akarva-akaratlanul szembekerülő kultúra is egyre markánsabban jelent meg hasábjain. Veress Miklós - aki pedig párttag volt - főszerkesztősége alatt kiéleződtek a (művelődés)politikai konfliktusok, amely hatására a lap még radikálisabb lett, míg végül a Kulin Ferenc vezette Mozgó VUág meg is szűnt. Szkárosi Endre úgymond hagyományos, klasszikus versekkel kezdte költői létezését. Ezt tükrözte első - 1981-ben megjelent - verseskötete is. Ugyanakkor magánemberként, alkotóként is igyekezett a szabadság tereit bővíteni, például a hangköltészet irányába kitágítani. Az 1986-ban napvilágot látott K! K! K! már a megújulás iránti egyértelmű elkötelezettséSzkárosi Endre Kassák-díjas költő, performer szuggesztív előadókészségéről is tanúbizonyságot tett a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház érdeklődő közönsége előtt gét igazolja, mint ahogyan az 1984-ben megalakított Szkárosi és Konnektor című művészeti koncertszínház is. 1986 óta gondozza az Új Jíölgyfutár című lap- és revűvállalkozást, amely az avantgárd irodalom nyomtatott és élő színpadi fóruma. A szerkesztés során megélt kellemes és kellemetlen élményekből is bemutatott néhányat Szkárosi Endre, aki - Kőrössi P. József kérdéseke válaszolva elmondta - hogy fatáblákra szögeli is verseit, mert arra (is) kíváncsi: miként él térben a nyelv, a lírai beszéd. Nem véletíenül nevezi versesköteteit költészetművé- szeti könyvmunkának... A beszélgetés nem lett volna teljes Szkárosi Endre műfordítói tevékenységének megemlítése nélkül. Lévén olasz szakos, elsősorban az itáliai irodalomból fordít Különösen szoros kapcsolat fűzi az erdélyi származású Thomaso Keményhez, akinek emléktöredékeit, a költészet átjárhatóságát bizonyító érzéseit, gondolatait ő tette magyarul is hozzáférhetővé. A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház széles látókörű, nagy műveltségű vendége arról győzte meg a hallgatóságot, hogy az alkotás, a művészet igencsak komplex, meg- | annyi elemében összefüggő jelenes ség. Mint az „Egy másik ember” | elején írja: „Az élő, millióféle alak- | zatban és változásban működő tár- I sadalom és az organikusan hagyományozódó és megújuló kultúm az ember testi létezésébe is belekódolja a közösség és a kibontakozó egyé niség órája szabott varázsnyelvét" Csongrády Béla „Droidok Kalocsáról...” Szó ami szó: a Talent Művészeti Klub jó érzékkel választott nevet magának tavaly ősszel, amikor Salgótarján központjában, az Erzsébet téren megnyitotta kapuit. Szlogenjük - „Ahol a tehetség színre lép” - jól kiegészíti, mintegy magyarázza a klub elnevezését. A magánvállalkozásban, saját erőből - Nagyné Hajdú Györgyi vezetésével - működtetett szellemi műhely egyrészt kreatív helyi alkotóknak teremt fórumot, másrészt a rendhagyó, újszerű kezdeményezéseknek, úgynevezett alternatív művészeti produkcióknak kíván helyet adni. Egyik legutóbbi programjuk - az Impro’ Színpad „Kalocsa” című előadása - esetében mindkét törekvés tetten érhető. Az évek óta - értelemszerűen stabil és változó tagsággal- működő diákszínpad drámapedagógiai céllal jött létre s ebben kifejezetten hiányt pótolt a városban. Ügyes, tehetséges fiatalok csatlakoztak a csoporthoz és élvezettel vettek részt a közös improvizációs játékokban. Aztán fokozatosan rátértek a színházcsinálásra, amelyet sajátos módon - az előadásmódot és a befogadást illetően egyaránt nehéz, mélylélektani, fojtott légkörű, erotikus, a különleges eseteket, gyilkosságokat sem nélkülöző darabok műsorra tűzésével- véltek kiteljesíteni. Eddigi előadásaikkal nemcsak saját közönségük körében arattak tetszést, de szakmai elismeréseket is elértek, azt azonban eddigelé nem sikerült meggyőzően bizonyítaniuk, hogy miért mozdultak éppen ebbe az irányba és miért vonzódnak a korosabb színművészeket, sok ismerettel, tudással, élettapasztalattal rendelkező profikat, komoly társulatokat is alaposan próbára tevő groteszkbe hajló művek színre viteléhez. Ez történt a „Kalocsáival is: Erdős Virág abszurd komédiájából - amelyet a Vígszínház házi színpada 2010 őszétől ma is műsoron tart - mutattak be részleteket és az Országos Diákszínjátszó Találkozó fővárosi regionális döntőjén a harmadik helyen végeztek. A szerző egy különleges tükröt tart korunk társadalma elé, amikor két - az élhető vidékről, a „Kalocsa-boly- góról” érkezett,, droid”, vagy ha úgy tetszik ufó - fiatallal járatja be a bűnös, vízfejű „Büdipest”-et, ahol önmaguk is megtapasztalják napjaink szinte minden létező társadalmi problémáját - így a kíméletlen állásverseny, a karrierharc, a hűtlenség, a válás, a nagy korkülönbségű érdekházasság, a rákbetegség okozta útvesztőket - a nem egyszer tragikus végkifejletbe torkolló konfliktusokat. A főhős, a 18 (milliomodik) éves Lili és kísérője, barátja Lali a valóság és a fikció kettősségében éli át a helyenként szellemes, humoros verssorokban kifejtett, de inkább hátborzongató, „rémesen bonyolult történetet”. A Lilit és Lalit alakító Erki Gabriella és Czékmán Bendegúz nem véletlenül kapott főszereplői különdíjat az említett találkozón a két összetett jellem megformálásáért. Ugyancsak figyelemre érdemes produkciót nyújt a három mai trendi nő egyikét, Szofit alakító NagyAdriána, aki remek gesztusokkal érzékelteti a szauna-, fitness- és pasiközpontú üres, számító hölgyek életszemléletét, magatartását. Az előadást az Impro’ Színpadot vezető Nagyné Hajdú Györgyi rendezte ezúttal is sok ötlettel, munkával. Bizonyára fontos szerepe volta találó jelmezek és a klub kis színpadához alkalmazkodó díszletek megtervezésében is. A szintén nem elhanyagolandó funkciójú zene és hang- technika Sándor Attila nevéhez fűződik. Cs.B. Alternatív Művészeti Klub NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Béla, nem kell minden ütés után bocsánatot kérned!” Szerencsés nyertesünk: Alexi Itvánné, Salgótarján, Budapesti út 48. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. május 10-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
